A hatékony savszekréció-gátlás bevezetése forradalmasította a felső tápcsatornai kórképek, így a nyelőcsőreflux betegség (GERD) kezelését. A leghatékonyabb savgátló szerek a protonpumpagátlók (PPI), amelyek hatékonyabban csökkentik a savszekréciót, mint a H2-receptor-antagonisták (H2RA). Ugyanakkor enyhe, ritkábban jelentkező GERD-tünetek, illetve remisszióban lévő betegek esetében a PPI mellett a H2RA is hatékony lehet.

A vesesejtes carcinoma (RCC, renal cell carcinoma) a vese rosszindulatú daganatainak leggyakoribb típusa, mely az esetek egyharmadában áttéteket is ad (mRCC, metastatic RCC).

Gyakran még az onkológusok körében is megfigyelhető „automatizmus”, hogy a neutropénia hátterében citosztatikus kezelést keresünk, jóllehet a valóság ennél jóval árnyaltabb.

A hatékony savszekréció-gátlás bevezetése forradalmasította a felső tápcsatornai kórképek, így a nyelőcsőreflux betegség (GERD) kezelését. A leghatékonyabb savgátló szerek a protonpumpagátlók (PPI), amelyek hatékonyabban csökkentik a savszekréciót, mint a H2-receptor-antagonisták (H2RA). Ugyanakkor enyhe, ritkábban jelentkező GERD-tünetek, illetve remisszióban lévő betegek esetében a PPI mellett a H2RA is hatékony lehet.

A pancreas ductalis adenocarcinomája (PDA) viszonylag ritka, ám előrehaladott stádiumban felismerve magas halálozású tumortípus (5 éves túlélési aránya mindössze 5%). E betegek azonban sajnos az esetek többségében már csak akkor jutnak diagnózishoz, amikor betegségük előrehaladott stádiumban van, így a medián teljes túlélés (OS, overal survival) mindössze 4,6 hónap.

Az új generációs szekvenálás (NGS, new generation sequencing) rövid idő alatt nagy számú nukleotid szekvenálására nyújt módot.

Az onkológiai diagnosztikában egyre nagyobb szerepet kapnak a molekuláris genetikai vizsgálatok, melyek a daganat jellemzőinek részletes feltérképezése révén hatékonyabb, egyénre szabott kezelést tesznek lehetővé. Nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) eseteiben is alapvető jelentősége van a releváns géneltérések kimutatásának.

Az OTSZ Online szerint az 50 évesnél fiatalabb nők körében növekszik a tüdőrákos megbetegedések gyakorisága.

Ma már lehetőség van minimálisan invazív, külső feltárás nélküli, endoszkópos craniofacialis műtétek végzésére, ami kiváló alternatívája a külső feltárásból végzett műtéteknek, mind a biztonságos kivitelezhetőség, mind pedig a megfelelő onkológiai eredmény elérésének szempontjából.