Többféle standard közegészségügyi intervenciót is kifejlesztettek a légúti vírusok terjedésének, illetve az általuk okozott hatásoknak és következményeknek a kivédésére.

A gasztrointesztinális (GI) sebészet a tápcsatorna és/vagy a máj direkt/eperendszer manipulációjával jár, ezért a közvetlen műtét utáni időszakban a beteg bizonyos ideig nem képes szájon át történő táplálékbevitelre.

2019-ben a vezető 10 halálok közül 7 krónikus társbetegséghez volt köthető, mely az összhalálozás 44%-át tette ki. A kardiovaszkuláris betegségek 17.9 millió ember halálát okozták, daganatos megbetegedésekben 9 millióan vesztették életüket, míg a diabetes mellitushoz társítható halálesetek száma 1.6 millió volt, melynek számában a 2000-es évekhez viszonyítva 70%-os növekedés figyelhető meg¹.

A nemzetközi adatok szerint a 65 év feletti emberek 10%-ánál jelentkezik szellemi hanyatlás. A családorvosi gyakorlatban a legfontosabb, hogy a feledékenységről, az ismeretanyag csökkenéséről beszámoló idős páciens vagy hozzátartozó esetén felmerüljön a demencia gyanúja.

Mindannyian ismerünk családunkban, ismeretségi körünkben olyan személyt, aki kimagasló szellemi képességekkel rendelkezett, majd a súlyosbodó mentális hanyatlás az évek előrehaladtával a hivatásában, a társadalomban és a családban is korábbi jelenlétének, szerepének és aktivitásának fokozatos leépüléséhez vezetett. Az öregedéssel azonban nem feltétlenül jár együtt kóros mértékű szellemi hanyatlás: gondoljunk csak a 80-as, 90-es éveikben még mindig aktív és kreatív tudományos kutatókra, művészekre, szakemberekre.

Bár a koronavírus-betegség (COVID-19) elsősorban légzőszervi betegségként emlegetett, de egyre több evidencia jelenik meg a gasztrointesztinális traktust érintő hatásairól is. Számos táplálási társaság jelentette meg ajánlásait, melyek kitérnek a gasztrointesztinális manifesztáció jelentőségére a táplálásterápia szempontjából is.

Időskorban – főleg 65 éves kor után – több tényező nehezíti a  megfelelő táplálkozást. A helytelenül megválasztott táplálék rontja az idős emberek életminőségét, testi és szellemi állapotát, csökkenti az élet hosszát. 

Praediabetesnek nevezzük azt az állapotot, amikor a szénhidrátanyagcsere-zavar még nem teljesíti a cukorbetegség diagnosztikus kritériumait, de már meghaladja az egészséges normálérték-tartományokat. Ebben az állapotban nő a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata, ám ekkor az időben megkezdett kezeléssel az esetek többségében még megelőzhető a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása. A kezelés legfontosabb eleme az életmódváltás, megfelelő kritériumok esetén pedig a gyógyszeres kezelés is szóba jön.

Mellrákos betegeknél az antioxidánsok plusz bevitele negatív hatással lehet a recidíva- és a mortalitási rizikóra, írja a PharmaOnline.

A vegetáriánusok és a vegánok 22 százalékkal kisebb eséllyel szenvedtek szívkoszorúér-betegségben, mint a húsevők, de 20 százalékkal nagyobb eséllyel kaptak stroke-ot.