Epileptológiai szempontból már kijelenthető, hogy sem az epilepszia, mint alapbetegség, sem annak gyógyszeres kezelése nem számít kockázati tényezőnek sem a Covid-19 betegségre való fogékonyságban, sem annak lefolyásában. Azonban a megfelelő D-vitamin-szint mindkét betegség szempontjából kívánatos.

A koronavírus-járvány alapjaiban változtatta meg az egész világon az egészségügyi ellátórendszerekhez való hozzáférhetőséget, a megszokott betegutakat, a kezelési és a diagnosztikus lehetőségeket. Mindezen túl az otthonukban megfigyelt koronavírus-fertőzött betegek ellátásával kapcsolatos teendők is új ismereteket igényeltek.

Az alsó végtagi perifériás verőérbetegség 200 milliónál több embert érint világszerte. A perifériás verőérbetegek száma emelkedik az idős korú népesség növekedése és a cukorbetegek számának emelkedése miatt. A magyarországi adatok különösen kedvezőtlenek, mert a perifériás verőérbetegséget későn fedezik fel, a betegek már előrehaladott stádiumban kerülnek szakellátásra, a szekunder prevenciós nem gyógyszeres és gyógyszeres kezelési módszerek alkalmazása hiányos.

Akik A vagy AB vércsoportúak, nagyobb eséllyel kerülnek lélegeztetőgépre − mondta az InfoRádiónak Rusvai Miklós víruskutató.

Szaglástréning adhat reményt azoknak, akik a COVID-19 miatt nem éreznek illatokat és ízeket, derül ki a Qubit összeállításából.

Magyarország köztársasági elnöke a nemzeti ünnep, március 15. alkalmából kitüntetéseket adományozott. A lista a Magyar Közlöny hétfői számában jelent meg.

A koronavírus-fertőzés 2019 végén indult útjára, lassan a Föld teljes lakosságát elérő pandémiaként. Egy olyan kórokozóról van szó, amely ilyen nagy számú megbetegedést még nem okozott, ezért annak természetes lefolyásáról, a szövődmények kialakulásáról és a kezelési lehetőségekről még keveset tudunk. Ennek következtében a kezdetben megjelent információk nagyon felületesek voltak, a következtetések nemritkán tévútra vezették mind az orvosokat, mind a betegeket. Az adatok gyarapodásával azonban egyre több kérdésre kapunk választ. Erre a folyamatra az egyik legreprezentánsabb példa az ibuprofen története, amely kezdetben tiltott, később tűrt terápiás szer volt, de ma már támogatott kezelési lehetőség a koronavírus-fertőzésben.

A légúti infekciókkal jelentkező vagy azt követő bronchialis tünetek sokszor okoznak fejtörést a mindennapi betegellátás során. A COVID19 járvány során különösen megnőttek a betegség alatt vagy közvetlenül az akut tünetek elmúlását követő köhögéses, általában köpetürítéssel nem járó panaszok, akár nehézlégzésig, néha sípoló légzésig fokozódva, nem ritkán akár hányásba torkollva.

A vakcináció a neuroimmunológiai betegséggel élők esetében – hasonlóan az egészségesekhez – általánosságban nem ellenjavallt. Az autoimmun betegek immunizációja során észlelhető oltási reakciók és szövődmények incidenciája megegyezik az egészséges populációban is tapasztalt előfordulási gyakorisággal.

Az előrehaladott emlődaganat kezelésére számos lehetőség áll rendelkezésre, és a fejlesztés alatt álló terápiák palettája is széles. Ugyanakkor a terápiák túlélésre és életminőségre gyakorolt hatása nagyon eltérő lehet. Jól érzékelhető, hogy előrehaladott emlőrák területén történt klinikai vizsgálatok minősége az elmúlt évtizedben jelentős javulást mutat, olyan hatékony terápiák kerültek kifejlesztésre, melyek reményt adnak arra, hogy ezen betegcsoport teljes túlélési eredményei jelentősen  javuljanak a közeljövőben.