A tartósan lélegeztetésre szoruló, túlélt betegek esetében „Postintensive care syndrome” is kialakulhat, mely a légzőszervi mellett komplex muszkuloszkeletális rehabilitációt is szükségessé tehet.

A 2018-ban kiadott európai és hazai hypertonia ajánlás számos újítást tartalmaz. Eszerint kizárólag 80 éves kor felett elegendő akkor megkezdeni a hypertonia kezelését, ha a vérnyomás ≥160/90 Hgmm, a határérték minden más életkorban ≥140/90.

A betegek elsősorban egy napi egyszeri adagolású NOAC kezelést részesítenek előnyben. Az egyéni preferenciákat figyelembe kell venni a pitvarfibrilláció kezelése során, mivel ez javíthatja a terápiás adherenciát, ezáltal a kezelés hatékonyságát és biztonságosságát a rutin klinikai gyakorlatban.

Gyökeresen megváltozott az inszomnia kezelési stratégiája: a legfontosabb az (esetlegesen lappangó) társbetegségek felderítése és kezelése, valamint az életmódváltás.

A szakma ott tart, hogy mér és elemez, a nem szakmai közönség pedig, hogy „ezek gyilkosok", mondja a Népszavának Molnár Márk Péter.

Új, az eddigieknél is szigorúbb etikai szabályokat vezetnek be Európa-szerte az innovatív gyógyszergyártók.

Nincs D-vitamin-pótlással történt gyógyszervizsgálat egyik pandémiában sem. Van azonban számos adat arról, hogy a D3-vitaminnak van vírusellenes hatása, illetve, hogy a D-vitamin-hiánynak szerepe van a COVID-19-re is jellemző súlyos szövődmények rizikójában.

Megjelent az EU Közlönyben a rendelet, amely egy évvel elhalasztja az MDR rendelkezéseinek alkalmazását, közli a PharmaOnline.

A direkt antikoagulánsok elmúlt évtizedben tapasztalt térnyerése mellett az ischaemiás stroke előfordulási gyakoriságának a csökkenése igazolható pitvarfibrillációban szenvedő betegeknél – derül ki egy nagy betegszámú, olaszországi obszervációs vizsgálatból.

A járvány fokozottabban veszélyeztetheti azokat az idült tüdőgyógyászati kórképben szenvedőket, akik a betegség, vagy a gyógyszeres kezelés okán csökkent immunvédekezéssel bírnak.