Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.

A megfelelő minőségű ivóvízszolgáltatás mellett is vannak olyan területek, amelyek ellátatlanok, sérülékenyek és megfizethetőségi problémák is akadnak.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A túlsúly és az elhízás okozta egészségügyi és gazdasági teher egyre sürgetőbb megoldást igényel. Az obezitás kezelésére irányuló törekvések eredményeként a diéta mellett hatékony gyógyszeres kezelési lehetőségek is elérhetők. A hatékonyság mellett a figyelem középpontjába került a kardiovaszkuláris biztonságosság, illetve a preventív hatás.

A kabinet a tudományos tények talaján áll, hangzott el az egészségügyről szóló törvény módosításának vitája során az oltásokkal kapcsolatban.

Az egészségügyi szervezetek gyakran felkészületlenül állnak az egyre gyakoribb kibertámadásokkal szemben, írja a Biztonságportál.

A budapesti Hősök terén az Országos Mentőszolgálathoz (OMSZ) év végéig érkező 101 gépkocsiból húszat mutattak be hétfőn.

Bár a koronavírus-járvány idején számos szakmai kritika érte a C19_SPACE programot, az egészség-gazdaságtani elemzések szerint a sürgősségi helyzetekre irányuló stratégiai munkaerő-fejlesztés gazdaságilag megalapozott és kulcsfontosságú az egészségügyi rendszer jövőbeli ellenálló képességének biztosításában.

A SZTE, együttműködve Temes Megye Önkormányzatával és a „Pius Brînzeu” Megyei Sürgősségi Kórházzal, jelentős lépéseket tesz az alap-, sürgősségi és intenzív betegellátás határokon átnyúló fejlesztése érdekében. 

A legfrissebb statisztika szerint a magyar felnőtt lakosság csak mintegy 40 százaléka végzi el az orvosi ajánlásokban előírt minimum fizikai aktivitást.