Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

A radiológiai ellátás folyamatban lévő átalakításáról kérdezte a Blikk az Országos Kórházi Főigazgatóságot és a Magyar Orvosi Kamarát.

A leggyakoribb szakorvosi és diagnosztikai vizsgálatokért átlagosan 29 258 forintot kell fizetni, derült ki az NN Biztosító Magánorvosi Árindexéből.

Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdász furcsállja, hogy a kormány hiába adott plusz 5 milliárd forintot a várólisták ledolgozására, csak a forrás bő felét használták fel az állami intézmények.

A Szegedi Tudományegyetem kancellárja szerint a hazai egészségügy alacsony hozzájárulással nyújt teljes körű ellátást. Fendler Judit írását az Index közli.

Tovább nőtt az állami és a magán szakorvosi ellátások megítélése közötti különbség egy országos kutatás eredményei alapján.

Az Indexnek nyilatkozó szakember szerint nem a rendszer összeomlásáról, hanem a működés határainak tudatosításáról és az állami, illetve magánszolgáltatások funkcionális összehangolásáról kellene beszélnünk.

Alkotmánybírósághoz fordulnak az orvosok Szlovéniában az  egészségügyi törvény módosítása miatt – közli a Privátbankár.

Ünnepnapokon fizetni kell – ezzel indokolta a betegszállító, miért kér pénzt az egyébként ingyenes betegszállításért, írja a Telex.

Az egészségügyért felelős tárca a finanszírozóval rendszeresen felülvizsgálja a szakrendelők teljesítményét és három havonta hozzáigazítja a finanszírozásukat az elvégzett feladataikhoz, írja a Népszava.