Nő a kereslet a magánegészségügyi szolgáltatások iránt

A díjak szolgáltatónként jelentős eltéréseket mutatnak, de a legszembetűnőbb a főváros-vidék közötti árkülönbség: vidéken egy páciens átlagosan 7705 forinttal fizet kevesebbet, mint Budapesten. A kutatásból az is kiderült, hogy a komoly anyagi teher ellenére a 18-69 éves internetezők több mint fele vett igénybe magánellátást az elmúlt két évben, és 70 százalékuk tervezi, hogy magánorvoshoz fordul. Vagyis a magánegészségügy térnyerése tovább folytatódik. A kutatás az okokat és a legnépszerűbb szolgáltatásokat is feltárta.

Ennyit fizetünk a magánellátásért

Mekkora anyagi terhet jelent egy átlagos háztartásnak a magánegészségügyi szolgáltatások használata? Erre a kérdésre is kereste a választ az NN Biztosító Magánorvosi Árindexe*. Ennek során tíz-tíz vezető fővárosi és vidéki egészségügyi szolgáltatónál gyűjtötte be a biztosító a tíz leggyakoribb szakorvosi vizsgálat és négy gyakori sztenderd diagnosztikai vizsgálat díjait a nyilvánosan elérhető adatokból. Az adatok elemzéséből kiderült, hogy egy vizsgálat átlagos ára 29 258 forint volt 2025 augusztusában.

Eszerint egyetlen vizsgálatra Központi Statisztikai Hivatal által publikált legfrissebb, júniusi nettó havi mediánkereset (395 000 forint) 7,4 százalékát költhetjük el. Ez azonban még csak a vizsgálat és nem a megoldás költsége, ehhez jön még betegség esetén a gyógykezelés és a gyógyszerek, kontrollvizsgálatok, esetleg a rehabilitáció kiadásai – mindezeket számításba véve a magánszolgáltatóknál gyógyulni jelentős anyagi tehertételt jelent.

A díjak szolgáltatónként jelentős eltéréseket mutatnak – egy nőgyógyászati vizsgálat például 25 000 és 40 000 forint között mozog, egy bőrgyógyászati vizsgálatért 20 000 forint és 40 000 forint között kell fizetni, a kismedencei ultrahangvizsgálatot a kutatásba bevont szolgáltatói körben viszont már 18 000 forintért is lehet találni, de a legdrágább szolgáltatónál 37 000 forint ugyanennek a díja. Jelentős eltérés van az árakban a fővárosi és a vidéki szolgáltatóknál: egy vidéki páciensnek átlagosan 7705 forinttal kevesebbet kell fizetnie egy vizsgálatért, mint budapesti társának.

Ezért fordulnak egyre többen a magánellátás felé

Az árakon túlmenően a magán-, illetve állami egészségügyi szolgáltatást igénybe vevők arányát és a páciensek elégedettségét is vizsgálta az NN Biztosító**: eszerint a 18-69 éves internetező korosztály 55 százaléka vett igénybe legalább egyszer az elmúlt két évben magánegészségügyi ellátást, a többségük, 49 százalék, járóbeteg ellátás keretében. A 30-39 évesek, a felsőfokú iskolai végzettségűek és a budapestiek átlag feletti aránya járt járóbeteg ellátáson magánintézményben. Ezzel szemben az idősebbek, az alacsonyabb iskolai végzettségűek és a legkisebb településen élők számára a magánellátás kevésbé tűnik elérhetőnek.

A magánegészségügyi ellátást igénybe vevők nagy többsége (83 százalék) jó tapasztalatot szerzett, ám csak minden ötödik (22 százalék) magyar felnőttnek volt pozitív élménye az állami egészségüggyel kapcsolatban. Minden harmadik (30 százalék) válaszadónak rossz élménye volt a tb-finanszírozta szolgáltatásokkal, míg ez az arány a magánszolgáltatókkal kapcsolatban mindössze 2 százalék. Ami az állami egészségüggyel kapcsolatos fenntartásokat illeti, a többség (63 százalék) fél a kórházi fertőzésektől – a nők körében ez az arány kiugróan magas, 70 százalék. Ez a félelem jóval kevésbé jellemző a magánegészségügyben, de azért jelen van: 16 százalék tart tőle, és a többség (57 százalék) itt nagyobb biztonságban érzi magát.

A magán egészségügyi ellátás elsődleges előnye, hogy választ tud adni az állami rendszer lassúságára, várólistáira: 51 százalék azért vett igénybe magánellátást, mert nem „jutott” be időben az állami finanszírozású alapellátásra. A nagyobb bizalom a magánszolgáltatók iránt (31 százalék), a rossz tapasztalat az állami egészségüggyel (27 százalék) további pácienseket terel a magánszektorba. A 18-29 évesek körében kiemelkedően magas a magánszolgáltatások előnyben részesítése az államival szemben.

Mindezek alapján nem meglepő, hogy a jövőben tovább nőhet a magánegészségügy népszerűsége, hiszen 70 százalék tervezi, hogy magánszolgáltatás keretében vesz igénybe ellátást. A 18-29 évesek körében ez az arány még magasabb, 78 százalék.

Miből fizetik a magánorvost?

A privát ellátást igénybe vevők túlnyomó többsége (81 százalék) saját maga fizette a magánegészségügyi számláit, és 65 százalékuk ezt anyagilag megterhelőnek érezte. Minden ötödik megkérdezett egyéni egészségpénztár vagy egészségbiztosítás segítségével finanszírozta magának a magánellátást, míg a teljes egészében munkaadó által fizetett egészségbiztosítást, vagy egészségpénztárat 6 százalék vett igénybe.

A magánegészségügyi szolgáltatások terjedésével előtérbe kerülnek az anyagi terheket enyhítő szolgáltatások, mint az egészségpénztár vagy az egészségbiztosítás. Ezen belül felértékelődik a munkaadók szerepe is és szükséges, hogy a vállalatok is felismerjék a saját felelősségüket és jólfelfogott érdeküket. A munkaadó közreműködése a munkavállalók egészségének védelmében erősítheti a munkavállalói lojalitást, segítheti a toborzást, és csökkentheti a táppénzes napok számát. Az NN vállalati csoportos egészségbiztosítása keretében, csomagtól függően, a biztosítottak egy előre meghatározott listából választhatnak akár olyan komplex szűrővizsgálatokat is, mint a kardiológiai vizsgálat EKG-val és szív ultrahanggal, vagy komplex emlődiagnosztika – emelte ki Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.

Ezek a legnépszerűbb magánegészségügyi ellátások

Továbbra is magasan a legkeresettebb magánegészségügyi ellátás a fogászat (a megkérdezettek 52 százaléka vette igénybe legalább egyszer az elmúlt két évben), ezt követi a nőgyógyászat és/vagy szülészet (a nők 28 százaléka), illetve a laborvizsgálat (25 százalék).