Az európai átlag felett férnek hozzá a magyarok az ellátáshoz
A Szegedi Tudományegyetem kancellárja szerint a hazai egészségügy alacsony hozzájárulással nyújt teljes körű ellátást. Fendler Judit írását az Index közli.
A magyar lakosság egészség-tudatossága alacsony, a széleskörűen meghirdetett és hozzáférhető ingyenes szűrésekre nem járunk el. Ennek nem az az oka, hogy mi magyarok lustábbak vagyunk, mint más országok polgárai, hanem a megfelelő ösztönzés hiánya.
A mindenki számára rendelkezésre álló szűréseken való részvétel nagyban könnyítené az egészségügyi ellátórendszer terheit, ezt mutatják azon országok adatai, ahol a lakosság kisebb egészségügyi kapacitások mellett hosszabb és egészségesebb életet él. Az emlőszűrés, tüdőszűrés, méhnyakrák-szűrés, kardiológiai szűrések rendelkezésre állnak, a hozzáférés és a visszacsatolás egyszerűen tovább javítható is lenne jól szervezett szűrőkamionokkal, teljes körű adatfeldolgozással, visszacsatolással.
Minden országban, ahol az egészség-biztosítás valódi biztosításként működik, a biztosítási díj mértéke függ a szűréseken való részvételtől, azaz a részvétel aránya azért is lehet jóval magasabb, mert a lakosság anyagilag érdekelt abban, hogy eljárjon a szűrésekre.
(...)
Rendelkezésünkre áll és egyszerűen bővíthető a teljes népesség szűrését lehetővé tevő egészségügyi infrastruktúra.
Ami hiányzik, az az ösztönzés, amit leginkább a biztosítási díj kismértékű emelésével lehet elérni és az ezt és a szűrési eredményeket nyilvántartó, elemző és utánkövető informatikai rendszer, ami az eeszt-re alapozva létrehozható lenne.
A szűréseken részt nem vevők kötelező egészség-biztosítási járulékának kismértékű emelése már igen komoly ösztönző erővel bírna, és már pár éven belül hatalmas egészségnyereséggel járna. A lakosság hozzászokna a szűréseken való megjelenéshez, beépülne az életvitelébe, különösen abban az esetben, ha minél több szűrést „házhoz visznek”.
(...)
Még a szocializmus alatt alakult ki az ingyenes, teljes körű egészségügyi ellátás, ezt visszük tovább, nem fizetjük meg az egyre drágább egészségügyi ellátás árát, ami Nyugat-Európában, Amerikában természetes.
Összességében, az a hozzáférés, amit Magyarországon rendelkezésre áll, megfelelő szolgáltatással, betegútszervezéssel, a hatékonysági tartalékok kihasználásával és a redundanciák, pazarlások megszüntetésével valamint a biztosító biztosítóként való működésével tovább javítható lenne.
(...)
A magyar egészségügyi ellátórendszer jóval alacsonyabb hozzájárulással nyújt teljes körű ellátást, a GDP-ben az egészségügyi ellátásra fordított alacsony arány az alacsony befizetési arányt tükrözi.
Feltételezhető, hogy ha Magyarországon magasabb befizetéseket eszközölnének a munkáltatók és munkavállalók, az egészségügyi ellátórendszer jobb eredményeket tudna produkálni.
Az egészség-biztosítási hozzájárulás 2 százalékos emelése nagyságrendileg 658 milliárd forint plusz bevételt jelenthetne az E-Alap számára. Nincs adatunk arra vonatkozóan, hány fő veszi igénybe a napi 390 forintért kapható teljes körű egészségügyi ellátást, de feltehető, hogy azon külföldön adót fizető honfitársaink számára, akik a költséges és hosszú várólistájú nyugat-európai ellátások miatt csak egészségügyi ellátásra jönnek haza, megfizethető lenne ezen összeg duplája is.
Összességében, a magyar lakosság jövedelméből jóval alacsonyabb szinten költ egészségügyre, és a minden ellátásra kiterjedő egészség-biztosítás értékét nem fizetjük meg abban az arányban, mint Nyugat-Európa vagy akár a V4 országok.
(...)
Összegezve, meglátásom szerint
- az egészségi állapotunkat igen nagy részben meghatározó szűrések igénybevételének pénzügyi-adminisztratív eszközökkel történő ösztönzése javítaná az egészségügyi állapotunkat és csökkentené a terhet az ellátórendszeren.
- Míg a magyar lakosság egészségügyi költései messze alatta maradnak a nyugat-európai és amerikai arányoknak, addig az állam által biztosított ellátásokhoz való hozzáférésünk az európai átlag felett van.
- A magán-költések biztosítói alapra helyezése javítaná a magánszolgáltatások elérhetőségét, ellenőrizhetőségét és minőségét.
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárjának teljes véleménycikkét az Index közli.
