Az év második fele váratlan fordulatot hozhat a magánegészségügyben
Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdász szerint érzékelhető, hogy egyre többen fordulnak magánorvoshoz, ugyanakkor furcsállja, hogy a kormány hiába adott plusz 5 milliárd forintot a hosszú várólisták ledolgozására, csak a forrás bő felét használták fel az állami intézmények.
Becslések szerint ma már a magyarországi ellátások 25-30 százaléka magánegészségügyi szolgáltatóknál történik. A járóbeteg-ellátásban magasabb, a fekvőbeteg-ellátásban alacsonyabb ez az arány, és a területi adottságok is nagyban befolyásolják a számokat. A Primus Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének elnöke az InfoRádióban elmondta: 2023-ban csökkent a magánegészségügyi szolgáltatás igénybevétele idehaza, aminek főleg gazdasági okai voltak. Javarészt a nem sürgős, halasztható beavatkozásoknál volt tapasztalható visszaesés, inkább kivártak akkoriban a betegek. Az elmúlt két évben viszont emelkedtek a számok a magánegészségügyben.
Sinkó Eszter egészségügyi szakközgazdász is egyetért azzal a megállapítással, hogy egyre többen veszik igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat. Mint mondta, az egyik legjobban kelendő szolgáltatás a magánszülészet, és ebben a tekintetben a főváros „szinte mindent visz”.
Az egészségpolitikai szakértő szerint egyértelműen koncentráció megy végbe a magánegészségügyi ellátási szektorban. Akiknek van pénzük arra, hogy megfizessék a magánegészségügyi szolgáltatásokat, inkább a megbízható, kiszámítható, átlátható ellátást biztosító magánorvosokat keresik fel. Ráadásul a magánszektor egyre több minőségi szolgáltatást tud nyújtani, akár egyszerre is.
Sinkó Eszter hozzátette: azáltal, hogy az állampolgárok egyre több magánszolgáltatást vesznek igénybe, komplexebb ellátási csomagra is vágynak. Tapasztalataik szerint az érintettek többféle járóbeteg-szakellátást, egynapos beavatkozást és kórházi ellátást igényelnének, amik a kiépített magánegészségügyben széles körben biztosítottak, szemben az „egy-két szakmás magánrendelőkkel”. Ez a trend azért is alakult így, mert az állami egészségügyi ellátásban hosszúak a várólisták. A Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság elnökhelyettese elmondta: a 2024-es évben 5 milliárd forint állt a szakállamtitkárság rendelkezésre, hogy „ledolgozza” a várólistákat a közellátó rendszerben dolgozó intézmények számára, ehhez képest ebből az összegből 2 milliárdot nem is használtak fel. Úgy véli, ebben a helyzetben nem meglepő, hogy az egészségügyi szolgáltatók „nem hajlandók többletmunkát végezni azért a díjazásért, amit a kormányzattól kapnak”. Sinkó Eszter azt gondolja, ez jelzés, figyelmeztetés a kormány felé, hogy alacsony az a díjtétel, amit jelenleg a közszolgáltatásban lehet kapni.
Hozzátette: az állami egészségügyet jelenleg 110 százalékon finanszírozzák, vagyis az átlagos támogatáshoz képest ösztönzőleg még plusz 10 százalékot „dob rá” a kormány a közszolgáltatásokra, hogy az orvosok, dolgozók végezzék el a szükséges beavatkozásokat, ellátásokat. Az egészségügyi szakközgazdász szerint ez a támogatás „láthatóan kevés”, és legalább 130 százalékon kellene finanszírozni a közszolgáltatásokat, hogy a „dolgozók hajlandóak legyenek bevállalni a várólisták ledolgozását”. Az állam idén növelte a finanszírozási díjtételeket, havonta 12,5 milliárd forintot ad a közellátásnak, és ennek hatására arra számít, hogy az év második felében több műtétet lehet majd elvégezni. Ha pedig ez bekövetkezik, akkor nem biztos, hogy a magánellátási kereslet olyan mértékben fog növekedni, mint az utóbbi időben.