A 3. fokozatú neuroendokrin tumorok (NET G3) a magas malignitású neuroendokrin daganatok körülbelül 20%-át teszik ki, és ezen entitás közelmúltbeli azonosítása számos megválaszolatlan kérdést vetett fel a kezeléssel kapcsolatban. Ezeknek a betegeknek a prognózisa rosszabb, mint az 1-2. fokozatú jól differenciált NET-ben szenvedőké, de jobb, mint a 3. fokozatú rosszul differenciált neuroendokrin karcinómában szenvedőké. A jelenlegi konszenzusos nyilatkozat célja, hogy eloszlassa a bizonytalanságokat, és feltárja a NET G3-as betegek kezelésében rejlő kielégítetlen igényeket.
A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia.
Takács Péter a Harcosok Órájában szocialista csökevénynek nevezte a magyar orvosi bértáblát, ami valójában egy kommunista bértábla, hiszen egy kommunista készítette (azaz én), írja Kincses Gyula.
Eddig mintegy 600 háziorvos csatlakozott a Krónikus Betegmenedzsment Programhoz (KBMP), egy új finanszírozási technika modellezése zajlik – mondta a MedicalOnline-nak Bákássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos.
Nincs az rendben, hogy az orvos pontosan tudja, hogy a beteg sorsa a fogyástól, a mozgástól fordulna meg, és bár sokan szakavatottan foglalkoznak életmódorvoslással Magyarországon, alig néhány irányelv segíti a munkájukat, miközben kóklerekkel és gazemberekkel kell felvenniük a versenyt.
Ráverünk a közép-európai országokra a mellrákgyógyítás eredményességében – derült ki a mellrák elleni küzdelem világnapja (október 1.) alkalmából tartott háttérbeszélgetésen, ahol azonban az is elhangzott, hogy növekszik a fiatalabb nők körében a rossz prognózisú daganatok előfordulási gyakorisága.
A metabolikus szindróma elnevezés specifikus kardiovaszkuláris rizikófaktorok olyan halmozódását jelenti, melyek patofiziológiai háttere az inzulinrezisztenciával hozható összefüggésbe. Pontos patomechanizmusa továbbra is tisztázatlan, azonban az inzulinrezisztencia és a centrális elhízás központi szerepe egyértelmű.
A spaszticitás egy akutan jelentkező betegségekhez tartozó tünet, amely krónikus betegségként viselkedik; a beteget kezelő orvosoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a beteg állapotának változásait, ennek megfelelően kell az adott stádiumnak megfelelő terápiás eszközöket alkalmazniuk.
Az új, országos alapellátási ügyelet kialakításáról a 2021-22-es Hajdú-Bihar megyei próbaidőszak kiperelt záró dokumentumának fényében ír dr. Svéd Tamás a kamara honlapján.