A szülészeti reform dilemmája: Kapitány vs. Hegedűs
Markáns véleménykülönbség mutatkozik a Tisza Párt két meghatározó szakpolitikusa között a szabad szülészorvos-választás kérdésében.
A 2025-ös év minden eddiginél súlyosabb demográfiai adatokat produkált, ami azonnali válaszokat követel a politikai szereplőktől. A Tisza Párt két meghatározó szakpolitikusa, Kapitány István és Hegedűs Zsolt friss állásfoglalásaiban ugyan egyetért a diagnózisban, de a terápia egyik kulcskérdésében – a szabad szülészorvos-választás visszaállításában – markáns véleménykülönbség mutatkozik.
A 2024-es negatív rekord után 2025-ben tovább romlott a helyzet: mindössze 72 ezer gyermek jött világra Magyarországon. Kapitány István, a Tisza Párt gazdasági miniszterjelöltje szerint ez nem csupán statisztikai adat, hanem a társadalmi bizalomvesztés és a bizonytalanság egyértelmű jele.
Kapitány diagnózisa szerint a nők kettős terhelése – a munkahelyi elvárások és az otthoni gondoskodási feladatok közötti egyensúly hiánya – fenntarthatatlan. A politikus hangsúlyozza: a demográfiai fordulat alapfeltétele a valódi segítségnyújtás, a családbarát munkahelyek támogatása és az esélyegyenlőség megteremtése a munkaerőpiacon.
Kapitány István posztjában határozott ígéretet tett: a Tisza Párt visszaállítja a szabad szülészorvos-választást. Érvelése szerint az emberséges szülészeti ellátáshoz hozzátartozik a bizalmi viszony megteremtése és a választás szabadsága. Ez az intézkedés a 2021-es egészségügyi reformok előtt a hazai rendszer alapköve volt, ám kivezetése óta az egyik legérzékenyebb pontja a közbeszédnek.
Hegedűs Zsolt: rendszerszintű biztonság a személyi kultusz helyett
Erre a pontra reflektált szinte azonnal Hegedűs Zsolt, a párt egészségügyi miniszterjelöltje, aki árnyaltabb és a nemzetközi tapasztalatokra építő megközelítést sürget. Bár üdvözli a téma fontosságát, Hegedűs szerint a kérdés „jóval összetettebb annál, mint ahogy elsőre látszik”.
A szakpolitikus érvelése szerint a valódi cél nem a magánrendeléseken keresztül elérhető kiváltságok visszaállítása, hanem egy egyenlő esélyeket biztosító, protokollalapú állami ellátás megteremtése.
„A szülés ne azon múljon, kihez járt valaki magánrendelésre, kit ismer, vagy mennyit tud fizetni” – fogalmaz Hegedűs, aki a fogadott orvos rendszere helyett a transzparenciát és a minőségi mutatók nyilvánosságát helyezi előtérbe.
Hegedűs Zsolt állásfoglalása egyértelműen jelzi, hogy a Tisza Párton belül még nem született meg a végső konszenzus a szülészeti modellről. Míg a gazdasági oldal a választási szabadság ígéretével próbálja ösztönözni a gyermekvállalást, az egészségügyi szakértő a fenntarthatóságra és a méltányosságra figyelmeztet.
A vita lezárását Hegedűs egy leendő önálló egészségügyi minisztérium keretei közé utalja, ahol szakmai szervezetekkel, kamarákkal és betegjogi csoportokkal közösen döntenének a kérdésben. A kérdés továbbra is nyitott: vajon a magyar szülészeti rendszer visszatér a tradicionális, orvosközpontú modellhez, vagy elmozdul a nyugati, csapat- és protokollalapú ellátás felé?
Mindenkivel egyeztetne a MOK
A Magyar Orvosi Kamara szerint a szabad szülészorvos-választás visszavezetése csupán tüneti kezelés lenne, amely a valódi rendszerszintű problémákról tereli el a figyelmet.
Az igény alapja szerintük a bizalomhiány, mivel a családok számára nem látható az intézmények valódi szakmai minősége, így egyéni alkukkal próbálják garantálni a biztonságot. Ez a gyakorlat azonban súlyos kockázatokkal jár: néhány népszerű orvos extrém módon túlterhelődik, ami rontja a betegbiztonságot és az ellátás színvonalát, miközben az osztályokon belüli team-munka sérül, és fennáll a hálapénzrendszer visszaszivárgásának veszélye is. A MOK hangsúlyozza, hogy a megoldást nem a régi reflexek visszaállítása, hanem a mérhető minőségmutatók nyilvánossá tétele, az egységes szakmai protokollok betartása és a szülésznői kompetenciák erősítése jelentené.
A cél egy olyan átlátható rendszer, ahol a kismamáknak nem „ismerős orvosra” van szükségük, hanem bármelyik magyar szülészeti osztály szakmai színvonalában bízhatnak.
A MOK ugyancsak a Facebook-on tette közzé az állásfoglalását, amelyet azzal zár, hogy az ügyben egyeztetést kezdeményeznek a miniszterjelöltekkel.
| Nem engedjük, hogy üzletté tegyék az egészségügyet! |
|
Nem engedjük, hogy üzletté tegyék az egészséget! Amitől tartottunk, az látszik érkezni. Gyorsan és biztosan körvonalazódik: a Tisza-kormányban egészségügyi kérdésekben nem az egészségügyi miniszter fog dönteni, hanem a gazdasági miniszter, írta a KDNP ügyvezető alelnöke szombaton a közösségi oldalán. Latorcai Csaba úgy fogalmazott, még hivatalba sem léptek, de már most látszanak a feszültségek: az egyik fél egyeztetne, bevonná a szakmát és a társadalmat, míg a másik már döntött, kijelentett, és be is jelentett egy olyan ügyet, ami alapvetően nem az ő hatásköre. "Az, hogy a miniszterek a közösségi médiában üzengetnek egymásnak, igazából már nem üti meg az ingerküszöböt egy olyan kormány esetében, ahol Facebook-kommentek döntenek a tisztségviselők személyéről" - írta a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: az, hogy a gazdasági miniszter megteheti, hogy egy egészségügyi kérdésben felülírja az egészségügyi minisztert, az sokkal komolyabb kérdéseket vet fel. "Ez ugyanis azt jelenti, hogy a Tisza-kormány számára az egészségünk nem érték, hanem üzlet!" - olvasható Latorcai Csaba bejegyzésében. |
