A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

Több tízezer embert, többségükben gyerekeket érint idehaza az atópiás dermatitisz, az egyik leggyakoribb krónikus gyulladásos bőrbetegség.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

Több százezer atipikus fejlődésű gyermek él Magyarországon, akiknek az egészségügyi, kórházi környezet is jóval megterhelőbb.

Egyes esetekben a legmodernebb biológiai terápiák sem kellően hatékonyak a súlyos asztmában szenvedő betegek kezelésében, ezért a szakemberek az új gyógyszerek kifejlesztésére irányuló kutatások felgyorsítását sürgetik.

Az adatbázis segítségével feltárható, hogyan járulnak hozzá a genetikai kockázati tényezők a betegségek kialakulásához.

Országos gyermek-életminőség felmérést indított a Semmelweis Egyetem gyermekgyógyászati klinikája, közölte az intézmény szerdán.

Nemcsak az idős, krónikus betegséggel élők számára jelent egészségügyi kockázatot egy hosszabb repülőút, hanem a fiataloknak is.

Korányi-gyűrű életműdíjat vehetett át Brugós László, a Debreceni Egyetem tüdőgyógyász klinikai főorvosa.

A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.