A bizonyítékokon alapuló orvoslás és a népegészségügyi szakemberek legitimitását kérdőjelezte meg egy magánszemélyekből álló csoport, amely jogi lépésekkel fenyegette meg a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központját (ESK).

A ritkán előforduló neuroendokrin daganatok többnyire a tápcsatorna és a tüdő területén találhatók, és attól függően, hogy termelnek-e valamilyen hormonhatású anyagot, funkcionáló és nem funkcionáló altípusokat különböztethetünk meg.

A SerpinB3 olyan fehérje, amely különösen érzékenyen jelzi a szervezet határfelületi szöveteinek betegségek okozta megterhelését. A legújabb eredmények most arra mutatnak rá, hogy a betegségjelző marker természetes szerepet is betölt a szervezetben: aktívan részt vesz a sebgyógyulás folyamatában.

Az adatvezérelt működés és az MI fejlesztések nélkül nem tartható fenn a betegút- és kutatásfejlesztési hatékonyság – hangzott el a 6. Digital Health Summit egészségügyi konferenciáján.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A Debreceni Tüdőgyógyászati Tudományos Napokon a háziorvosok és a tüdőgyógyászok szakmai együttműködésének erősítése is téma volt.

Minden ötödik gyermeket érint a száraz bőrt és bőrviszketést okozó atópiás dermatitisz. Ők kevesebbet alszanak, nem tudnak eléggé koncentrálni az iskolai órákon, sokakat közülük zaklatás is ér betegségük látható jelei miatt. Szeptember 14-én, az AD világnap kapcsán egy olyan betegségre irányul a figyelem, amely társadalmi üggyé vált a fejlett világban. Prof. Dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, onkológus, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke segített jobban megérteni az AD hátterét, és hatását a betegek mindennapjaira.

A gyógyszerallergia hátterében leggyakrabban a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a láz- és fájdalomcsilllapítók, valamint az antibiotikumok állnak. A gyógyszerallergia kivizsgálásának alapja a pontos anamnézis, a klinikai tünetek és a feltételezett immun-patomechanizmus, mindezek alapján gyógyszerallergia gyanúja esetén limfocita-transzformációs teszt, valamint in vivo tesztek, úgymint prick teszt, intradermális teszt, illetve patch teszt elvégzése javasolt. Amennyiben ezek a vizsgálatok negatívak, a következő lépés a gyógyszerterhelés. A szerző ismerteti az egyes provokációs próbák kivitelezési módjait, indikációit.

A gyerekkorban átélt traumák az egészségi állapotot és bizonyos betegségekre való fogékonyságunkat is befolyásolják – írja a Qubit.

A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.