hirdetés
2017. március. 24., péntek - Gábor, Karina.
hirdetés

Sztráda a biztonságos betegellátásért

Novembertől nincs kifogás: egyetlen orvos sem mondhatja azt, hogy azért döntött rosszul a beteg terápiájáról, mert nem álltak rendelkezésére a kezeléshez szükséges információk. Így summázta az egészségügyért felelős államtitkár az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) bevezetését, amely szerinte valamennyi szereplő számára jobbá teheti az ellátást.

hirdetés

Kilenc hónap múlva valamennyi egészségügyi intézménynek, amelynek tevékenységét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK, volt OEP) finanszírozza, csatlakoznia kell a felhő alapú, nagy megbízhatóságú informatikai struktúrához. Bár másfél évvel ezelőtt a kötelező csatlakozás idejét még ez év márciusára ígérték, a néhány hónapos csúszás nem is olyan jelentős ahhoz képest, hogy az EESZT bevezetésére 2012 óta készül az ágazat. Egy keddi rendezvényen élesben mutatták be az augusztusig egyelőre tesztüzemben működő, és az eeszt.gov.hu portálon immár elérhető rendszert, amelyen keresztül az orvosok, a gyógyszerészek és a betegek is hozzáférhetnek az egészségügyi ellátáskor keletkező valamennyi adathoz és dokumentációhoz. Mint Németh László, az uniós forrásból indított projekt gazdája és az EESZT üzemeltetője, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója fogalmazott: ez az informatikai rendszer lesz a karabiner ez ellátás szereplői között.

Az információs sztrádán az összes ellátó összes betegadata a lehető legbiztonságosabban és a leggyorsabban jut el oda, ahol szükség van rá – mondta Szabó Bálint, az ÁEEK EESZT fenntartási és üzemeltetési főosztályvezetője. A kórházi, háziorvosi és patikai rendszereket már 2016-ban bekötötték az EESZT-be, ahogyan csatlakoztatták hozzá az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK, jelenleg már ÁEEK Emberi Erőforrás Fejlesztési Főigazgatóság), valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) törzsadatbázisait is. Így elindulhatott az a pilot, amelyhez 11 kórház, 22 háziorvosi rendelő és 36 patika csatlakozott, tesztelve az e-recept és az e-beutaló modulokat. A szakember hangsúlyozta: az intézményeknek nem jelent többletadminisztrációs terhet az EESZT bevezetése, ugyanis az eddig megszokott szoftvereikhez illeszkedik a rendszer, továbbra is csak az eddig megszokott adatokat kell bevinniük a számítógépekbe.

Van, ami nem tiltható

Az állampolgárok otthonról ügyfélkapus azonosítóval, ennek híján a kormányablakokban, TAJ számuk megadása után férhetnek hozzá e-profiljukhoz, és a digitális önrendelkezési rendszereken (DÖR) már most rendelkezhetnek arról, hogy a róluk keletkező dokumentációhoz hol, és ki férhet hozzá. Az e-profil alapadatait – ebben szerepel például a gyógyszerérzékenység, vércsoport – nem lehet tiltani, azonban minden mást igen. Tiltható vagy engedélyezhető egyetlen, vagy akár egy teljes gyógyító osztály valamennyi orvosának hozzáférése a betegéletúthoz, vagy egyetlen kezelési eseményhez. Az alapbeállítás szerint – a vonatkozó jogszabálynak megfelelően – a személyes betegutak valamennyi, a beteggel kapcsolatba kerülő kezelőorvos számára láthatóvá válnak, a pszichiátriai és a szexuális úton terjedő kórképek kivételével, amelyekhez viszont csak szakorvos férhet hozzá szakmakód alapján.

Amíg az állampolgár a DÖR-ben nem rendelkezik másként, az alapbeállítás érvényes. A tiltás bármikor feloldható vagy érvényesíthető. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) szerint a DÖR megfelel az adatkezelés feltételeinek, ezért a hatóság hitelesítette azt – hangsúlyozta Osztopáni Krisztián, a NAIH munkatársa. Az adatokat az EESZT március közepén várható élesítése után kezdik el feltölteni a rendszerbe a pilotintézményekben ellátott betegekről, később öt évre visszamenőleg kell elérhetőnek lenni az adatoknak.

Papírfecnik helyett

Az eddig csak papíron, vagy a beteg elmondása alapján elérhető diagnózisok, leletek és felírt receptek egyidejűleg válnak elérhetővé a kezelőorvos számára – számolt be az e-kommunikáció előnyeiről a rendszert tesztelő Budai Irgalmasrendi Kórház osztályvezetője, dr. Horváth Lajos, kiemelve, hogy az EESZT semmiféle többletműveletet nem kíván a szak-, és háziorvosoktól, gyógyszerészektől, a rendszer oda „dobja” az eddig megszokott felületeken rögzített adatokat, ahová kell, hogy azután elérhető legyen az illetékes ellátó számára, amikor a gyógyításban, expediálásban szükség van rá.

Jobb lesz a betegbiztonság, ugyanis minden információ az orvos rendelkezésére áll majd ahhoz, hogy a megfelelő terápiát javasolja – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, aki szerint kevesebb lesz a párhuzamos ellátás, a felesleges vizsgálatok száma. Az e-recept bevezetése – bár a papíralapú vények egyelőre megmaradnak – jótékony hatással lehet a gyógyszerkasszára is. Az EESZT 7,2 milliárd forintba került, az uniós forrás döntő részét a szolgáltatók informatikai kapacitásainak növelésére fordították.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!