A magas vérnyomás diagnózisának felállítását követően – az optimális terápia megválasztásához – meg kell határozni a beteg teljes kardiovaszkuláris kockázatát. A kezelés alapja az életmód-változtatás. 

Kihirdették Magyarország cukormentes tortáját, amely a szegedi A Cappella Cukrászda alkotása, a Kicsi gesztenye lett.

A gyógyszerek okozta diszbiózis felismerése, és annak a különféle kórképekkel, például a gyulladásos bélbetegségekkel való összekapcsolása a jövőben a különféle hatóanyagok és a Crohn betegség/colitis ulcerosa közötti lehetséges ok-okozati kapcsolat feltárásához vezethet.

A gastro-oesophagealis reflux betegség a fejlett országok népbetegsége. Még a típusos tünetekkel járó, szövődménymentes formák egyszerűnek tűnő kezelése is hordoz buktatókat, a szövődményes formákban pedig adekvát refluxkontroll nélkül nem várható a progresszió kivédése.

Az irritábilis bélbetegséget heti gyakorisággal visszatérő idült hasi fájdalom és széklethabitus-változás jellemzi, ami alapvetően nem a betegek élettartamát, hanem életminőségét befolyásolja. Bár Róma IV kritériumok alapján diagnosztizálható funkcionális kórformáról van szó, az orvosi gondolkodásban és a betegellátási gyakorlatban továbbra is kizárásos diagnózisként szerepel.

A szülészeti ellátást jogosan éri kritika nap mint nap a túlzott medikalizáció és a császármetszések túlzott gyakorisága miatt – mondta lapunknak dr. Póka Róbert, a Debreceni Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának professzora.

Egy több mint egymillió beteg adatait felhasználó kutatás során kimutatták, hogy a színesbőrű, 40 évnél fiatalabb nők között magasabb a tripla-negatív emlőrák kialakulásának gyakorisága.

A beteg kardiovaszkuláris rizikójától függően a lipidcsökkentő kezelést hierarchikus rendszerben, az életmódbeli és gyógyszeres kezelési lehetőségeket kombinálva építjük fel.

Az Európai Kardiológus Társaság által kiadott 2016-os szívelégtelenség ajánlásban egy új gyógyszerkomplex került bevezetésre a szisztolés szívelégtelenség bázisterápiájának részeként.

A szív- és érrendszeri betegségekből fakadó halálozás a vezető mortalitási tényező a világ fejlett országaiban. Az elmúlt évtizedekben a halálozás jelentős csökkenésének lehettünk tanúi, mely hatására már nem minden második, csak közel minden harmadik fatális esemény kardiovaszkuláris eredetű.