Az eltérő fájdalomérzékelést az okozza, hogy a vörös hajú emberek bőrének pigmenttermelő sejtjeiben hiányzik egy bizonyos receptor funkciója.

A Janus kináz (JAK) gátlók célzott szintetikus betegségmódosító szerek (tsDMARD). A JAK-ok közé a JAK1, JAK2, JAK3 és TYK2 izoformák tartoznak. A gyulladásos betegségek patogenezisében részt vevő citokinek receptorainak JAK-mintázata fontos lehet a JAK-gátlók hatékonysága és biztonsága szempontjából.

A Janus-kinázoknak négy tagja ismert (a JAK1, a JAK2, a JAK3 és a TYK2), melyek központi szerepet töltenek be számos citokinreceptor jelátvitelében. A receptorok ligandkötését követően a JAK fehérjék aktiválódnak és foszforilálják a „Signal Transducer and Activator of Transcription” (STAT) transzkripciós faktorokat, melyek a sejtmagba jutva a DNS-hez kötődve számos citokin és egyéb gyulladásos mediátor génexpresszióját regulálják, ezáltal befolyásolva az immunműködéseket.

Akik A vagy AB vércsoportúak, nagyobb eséllyel kerülnek lélegeztetőgépre − mondta az InfoRádiónak Rusvai Miklós víruskutató.

Megduplázódott a járvány kezdete óta az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási tér forgalma, az elektronikus receptek aránya pedig 95 százalékra emelkedett, írja a Magyar Hírlap.

Mit tehetünk azért, hogy ne a munkánktól várjuk most az összes visszacsatolást? Rudolf Panka irodalomterapeuta hasznos tanácsai a HRPWR-en.

Szaglástréning adhat reményt azoknak, akik a COVID-19 miatt nem éreznek illatokat és ízeket, derül ki a Qubit összeállításából.

Több mint tizenkétezer esetet láttak el egy év alatt a Semmelweis Egyetemen a MedInnoScan online bőrgyógyászati alkalmazása segítségével.

Speer Gábor orvos kivonult a konyhába, és elkészítette a világ legkreatívabb vakcina-szemléltető anyagát. A receptek a Qubit-n.

A koronavírus-fertőzés 2019 végén indult útjára, lassan a Föld teljes lakosságát elérő pandémiaként. Egy olyan kórokozóról van szó, amely ilyen nagy számú megbetegedést még nem okozott, ezért annak természetes lefolyásáról, a szövődmények kialakulásáról és a kezelési lehetőségekről még keveset tudunk. Ennek következtében a kezdetben megjelent információk nagyon felületesek voltak, a következtetések nemritkán tévútra vezették mind az orvosokat, mind a betegeket. Az adatok gyarapodásával azonban egyre több kérdésre kapunk választ. Erre a folyamatra az egyik legreprezentánsabb példa az ibuprofen története, amely kezdetben tiltott, később tűrt terápiás szer volt, de ma már támogatott kezelési lehetőség a koronavírus-fertőzésben.