2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

A szérum-hCG emelkedése és a terhességi szövődmények

Magas MShCG-szintek észlelésekor a beteget megfelelő tanácsadásban kell részesíteni. Igen magas (≥ 6,00 MoM) értékek esetén mérlegelni és a beteggel megvitatni szükséges az APFD és a placentaleválás kockázatát.

hirdetés

A Down-szindróma (DS) szűrésében betöltött szerepén túl az anyai szérum humán choriogonadotropin (MShCG, maternal serum human chorionic gonadotropin) az olyan terhességi szövődmények markere, mint például az intrauterin növekedési elmaradás (IUGR, intrauterine growth restriction), a koraszülés, az antepartum halálozás (APFD, antepartum fatal death), a praeeclampsia (PE), a placentaleválás és a részben kromoszómaeltéréssel kísért, részben kromoszómaeltérés nélküli fatális malformációk. A laboratóriumok többségében a mediánérték ≥ 2,50-szeresét (MoM, multiples of median) tekintik az emelkedett MShCG-szint határértékének.

A szerzők korábban arról számoltak be, hogy mind a 7, extrém magas MShCG-szintet (˃15,00 MoM)mutató betegüknél terhességi szövődmények fordultak elő. Ebben a vizsgálatban azt a hipotézist kívánták tesztelni, mely szerint direkt korreláció áll fenn a MShCG-szintek és a terhesség lefolyása között: minél magasabbak a szintek, annál nagyobb a terhességi szövődmények kockázata.

Betegek és módszerek

A retrospektív vizsgálatot egy tercier ellátást nyújtó egészségügyi intézményben folytatták le. Minden olyan beteget bevontak a vizsgálatba, akinél a terhesség második trimeszterében biokémiai szűrést végeztek 1995 februárja és 2007 júniusa között. A tesztet a 16. és 21. terhességi hét között végezték el, és az az alábbi meghatározásokat foglalta magában az anyai szérumból: alfa-foetoprotein (MSAFP), humán choriogonadotropin (MShCG) és nem konjugált ösztriol (MSuE3).

A második trimeszteri biokémiai szűrés eredménye alapján genetikai tanácsadásra utalták azokat a várandósokat, akiknél a DS kockázata magasabb volt, mint 1:380. Ugyanígy jártak el azokban az esetekben is, amikor a tripla markerszűrés bármelyik elemének értéke kívül esett a normáltartományon (alfa-foetoprotein ≥2,50; nem konjugált ösztriol ≤ 0,15; 0,20 ≥ MShCG ≥ 3,00 MoM).

A szűrt populációt a MShCG-értékek alapján három csoportba osztották: az A csoportot 120 nő alkotta, akiknek MShCG-szintje közepes mértékben emelkedett (3,00−5,99 MoM); a B csoportba 84 nőt soroltak, akiknek MShCG-értéke extrém mértékben emelkedett (≥ 6,00 MoM); míg a C csoportba 120 nő került, akiknek MShCG-értéke normálisnak bizonyult (≤ 2,99 MoM; átlagérték 1,12 MoM) – ez utóbbi szolgált kontrollcsoportként.

Eredmények

A vizsgálati időszak alatt 80 827 beteg esett át második trimeszterbeli biokémiai szűrésen. Közülük 1528 személy (1,89%) MShCG-szintje mutatkozott magasnak (3,00−5,99 MoM) és 111 személyé (0,14%) extrém magasnak (≥ 6,00 MoM). Az anyai életkor 18,4 év és 43,5 év közé esett.

A 6 MoM vagy annál magasabb MShCG-szintet mutató betegek csoportjában nagyobb arányban fordultak elő szövődmények, mint a kontrollcsoportban, a kettő között direkt korreláció igazolódott. Extrém magas (≥ 6,00 MoM) MShCG-értékekkel jellemzett terhességekben 2,6-szer nagyobb volt az IUGR kockázata és 3,5-szer magasabb a koraszülés rizikója, mint a közepesen emelkedett (3,00–5,99 MoM) értékeket mutató betegeknél, míg a kontrollcsoporttal összehasonlítva 9,6-szeres, illetve 11-szeres volt a kockázatnövekedés. A különbségek statisztikailag szignifikánsak voltak.

Az APFD összes esete (n = 12) olyan terhességekben fordult elő, ahol a MShCG-szintek extrém magasak voltak. Hat esetben az egyéb szérumszűrési paraméterek normálisnak mutatkoztak, és az AFPD minden esetben a második trimeszter második felében fordult elő.

A koraszülés annál korábban jelentkezett a terhesség során, minél magasabbak voltak a MShCG-szintek. Huszonnyolc terhesség indult meg a 32. terhességi hét előtt, közülük 4 esetben a 3,00 és 5,99 MoM közötti MShCG volt az egyetlen kóros érték. Az extrém magas MShCG-szint 24 esete közül 15 esetben az egyéb szérumszűrési paraméterek normálisnak bizonyultak.

Placentaleválás csak az extrém magas MShCG-értékeket mutató csoportban következett be.

A praeeclampsia előfordulásában nem mutatkoztak szignifikáns különbségek a vizsgálati és a kontrollcsoportok között.

Harmincnégy magzatnál véleményeztek IUGR-t: 20-at az extrém magas MShCG-szintet mutató csoportból, 11-et a közepesen emelkedett értékekkel rendelkező csoportból és 3-at normális MShCG-szint mellett.

Következtetések

Magas MShCG-szintek észlelésekor a beteget megfelelő tanácsadásban kell részesíteni. Igen magas (≥ 6,00 MoM) értékek esetén mérlegelni és a beteggel megvitatni szükséges az APFD és a placentaleválás kockázatát. A terhességet szorosan nyomon kell követni IUGR, koraszülés és praeeclampsia korai felismerésére. Tekintettel arra, hogy ebben a vizsgálatban kevés számban vettek részt extrém magas MShCG-szintet mutató várandósok, a mostani tapasztalatokat más intézmények adatai alapján is meg kell erősíteni.

 

Forrás: Sharony R, et al. The magnitude of elevated maternal serum human chorionic gonadotropin and pregnancy complications. J Obstet Gynecol. http://dx.doi.org/10.1080/01443615.2016.1268578.



Dr. Simonfalvi Ildikó
a szerző cikkei

cimkék

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!