hirdetés
2019. július. 24., szerda - Kinga, Kincső.
hirdetés

SBO: Itt nem csak „egyszerű” betegellátás zajlik

A szegedi sürgősségi osztályon már trópusi betegségekkel is találkoznak, derül ki többek között a Magyar Nemzet helyszíni riportjából.

– A legjobb dolog, ami a migrációval kapcsolatban a szegediekkel történhetett, az a kerítés – állítja egy helybéli, aki éppen a röszkei csata napján szorult sürgősségi ellátásra, amikor elkezdődött az őrület, és tömegével vitték be a mentők a sérült migránsokat, rendőröket, civileket a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Központ sürgősségi betegellátó önálló osztályára (SBO).

– Azon a 2015-ös forró őszön ez a hely leginkább felbolydult hangyabolyhoz hasonlított – ezt már az SBO első embere, Pető Zoltán meséli a Magyar Nemzetnek, de rögtön hozzá is teszi: annak ellenére, hogy minden értelemben komoly nyomás volt rajtuk, az itt dolgozók mindegyike igyekezett a lehető leghiggadtabban, a leggyorsabban és a legmagasabb szakmai színvonalon ellátni a betegeket. – A négy évvel ezelőtti népvándorlás idején én és a kollé­gáim is rengeteg szakmai tapasztalattal gazdagodtunk, hiszen találkoztunk itthon ritkán vagy sosem látott betegséggel, maláriával, ritka élősködőkkel, furcsa veleszületett rendellenességekkel. A tömeges migráció egészségügyi szempontból azonban komoly kockázatot jelent. Az ugyanis nagyon hasonlít a spanyolnátha kitörése előtti időkhöz, amikor milliók voltak úton gyalogosan, ellenőrizetlenül – vélekedik.

Miközben a docenssel végigmegyünk a kánikula ellenére – vagy éppen azért – fél gőzzel működő SBO-n, azt is megtudjuk tőle: nem a migráció és a röszkei csata volt az egyetlen, ami speciális kihívás elé állította a 2014 júniusában átadott szegedi sürgősségi osztályt, ahol az elmúlt években már több mint 180 ezer, szerencsére többségében békés beteg fordult meg. Volt már, hogy egyszerre 29 vegyi égettet hoztak a mentők, de volt már itt kanyaró-, sőt ebolagyanús beteg is.

– Itt nem csak „egyszerű” betegellátás zajlik, az élet gyakran állít minket különleges kihívások elé, ezért a sürgősségi osztályoknak a tömeges eseményekre, katasztrófákra is fel kell készülniük – magyarázza Pető Zoltán. – Krízishelyzetekben ezen a részen alakítunk ki egy külön részleget azoknak a betegeknek, akik hagyományos sürgősségi ellátásra szorulnak – mutatja a docens a sárga színnel jelölt folyosót, de hozzáteszi: a tapasztalatuk az, hogy ilyenkor a váróban lévő betegek 50-60 százaléka magától elmegy, ami mutatja, hogy nem feltétlenül szorult sürgős ellátásra. Felméréseik szerint általában pácienseik nagyjából harmadára igaz, hogy a háziorvosnál vagy a szakrendelőben is megkaphatnák a szükséges kezelést. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a sürgősségi osztályon nem kell mindenkit azonnal ellátni, de azzal sem, hogy pontos diagnózist sem feltétlenül kell itt kapni. A sürgősségi osztályon a vizsgálatokat követően az a legfontosabb döntés, hogy hazamehet-e a beteg vagy kórházban kell maradnia. Erről viszont itt minden esetben szakorvos és nem rezidens dönt – hangsúlyozza Pető Zoltán. S miközben végigjárjuk az SBO-t, magunk is meggyőződünk arról, hogy a sürgősségikre jellemző zsúfoltságnak bizony sokszor a tájékozatlanság az oka.

A kezelőkben, kórtermekben kísérőnk átfutja a kórlapokat, amelyekre az úgynevezett triázsnővérek írják fel, ki milyen sürgős ellátást igényel, a beteg érkezését követő kikérdezés, vizsgálat alapján. Itt az 1. és a 2. a nem halasztható kategória, de ilyen jelenleg egy sem akad. Annál több 4-es, 5-ös besorolás szerepel a kórlapokon. Az első kórteremben például egy súlyosan demens, ám jelenleg panaszmentes beteg fekszik, akit csak azért hoztak be a mentők, mert a felesége félt vele otthon maradni a tomboló hőségben, a férfi ugyanis nem hajlandó inni, és az asszony aggódott, hogy kiszárad. – Ez mindennapos történet. Mint ahogyan az is, hogy azért hoznak be egyébként orvosi ellátásra nem szoruló idős és/vagy magukról gondoskodni már nem képes embereket, mert azzal történik valami, aki gondoskodik róluk. Sajnos megoldatlan az ilyen embereknek akár csak az átmeneti elhelyezése is – mondja Pető Zoltán, aki szerint nagyon nagy szükség lenne ápolási és hospice-osztályokra nemcsak itt, de szerte az országban is. És még valami kellene, ami az osztályvezető régóta dédelgetett álma: egy geriátriai sürgősségi részleg az idős páciensek számára. Az SBO-n a fekvőbetegek 55 százaléka 70 év feletti. Sokan közülük nem szorulnak speciális sürgősségi ellátásra vagy szakápolásra, de általános nővérből például többet igényelnek, mert forgatni, pelenkázni is kell őket. – Ha ezt meg tudnánk valósítani, azzal mindenki nyerne: az idősek rövidebb idő alatt megkapnák a gyógyszert, infúziót stb., és hamarabb kerülhetnének sorra a valódi sürgősségi ellátásra szorulók – sorolja az előnyöket a docens. Pető Zoltán egy másik, már a megvalósítás útjára lépett tervükről is beszámol: szeretnék – nagyon optimista célként 2022-re – nemzetközi szintre leszorítani a sürgősségi ellátásban a súlyos fertőzéssel érkező betegek halálozását. Ezért elkezdték az ehhez szükséges adatok gyűjtését, elindították a Magyar Sürgősségi Szepszis Hálózatot, amelyhez eddig 13 kórház és az Országos Mentőszolgálat csatlakozott.

(forrás: Magyar Nemzet)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés