hirdetés
2019. május. 25., szombat - Orbán.
hirdetés

Krónikus betegséget jelezhet a lelassult növekedés

Bizonyos betegségeket, például a súlyos pajzsmirigy alulműködést, az agyalapi mirigy daganatát, de akár a cöliákiát is 1,5-2 évvel korábban, jóval a tünetek jelentkezése előtt diagnosztizálni lehetne a gyermekek testmagasságának évenkénti követésével – hívta fel a figyelmet dr. Luczay Andrea, az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinika egyetemi adjunktusa.

hirdetés

A gyermek endokrinológus azt is elmondta: a szükséges szűrővizsgálatok nagy részét a házi gyermekorvosok is kérhetik, a terápia pedig az esetek egy részében endokrinológus által felírt növekedési hormonpótlást jelent.

A gyermekgyógyászatban minden paraméternek életkorra, nemre specifikus normál értékei vannak, így van ez a testmagassággal is. A gyermek testmagasságát, illetve annak időbeli alakulását az úgynevezett növekedési grafikonon (percentilis görbe) követik, és ez alapján állapítják meg, hogy a gyermek növekedési üteme mennyiben tér el az átlagostól – magyarázta Luczay Andrea. A normál testmagassághoz képest életkoronként és nemenként változó mértékű eltérés megengedett.

Az alacsonynövésre legtöbbször a védőnői, óvodai, iskolai vagy házi gyermekorvosi szűrővizsgálatokon derül fény, de olyan is előfordul, hogy a gyermek nagyobb közösségbe kerülésekor a szülőben merül fel, hogy a gyermek túl alacsony a társaihoz képest. Az egyetemi adjunktus hangsúlyozta, fontos lenne, hogy a szülők is ismerjék a percentilis görbét, az évenkénti követés azonban nem az ő feladatuk. Mint elmondta, az alapellátásban a házi gyermekorvosnak, illetve védőnőnek kellene nyomon követnie a görbét egészen a növekedés lezárulásáig. Mindez azért fontos, mert a növekedési ütem lassulásából krónikus állapotokra lehet következtetni, bizonyos betegségeket akár másfél-két évvel a tünetek jelentkezése előtt ki lehetne szűrni.

A kivizsgálás minden esetben az alapellátásban, a házi gyermekorvos rendelőjében kezdődik, aki először a szülőket kérdezi ki, egyebek mellett a terhességről, a szülésről, valamint az életkörülményeikről. Utánajárnak, hogy van-e a gyermeknek ismert krónikus betegsége, és a szülők testmagasságát is ellenőrzik. Ezután következik a gyermek részletes vizsgálata, amikor az alacsonynövés hátterében esetlegesen meghúzódó betegségeket keresik. Ezen vizsgálatok egy része (vérkép, máj- vesefunkció, pajzsmirigyfunkció) szintén történhet a házi gyermekorvos hatáskörében, míg a további vizsgálatok: növekedési hormonhiány igazolása, nemi hormon vizsgálatok, kromoszómavizsgálat már az endokrinológusok hatáskörébe tartozik. Az alacsony növés kivizsgálásához hozzá tartozik még a csontok érettségét, a csontkort megállapító kéz röntgen, illetve betegség specifikusan további kiegészítő vizsgálatok (hasi ultrahang, agyalapi mirigy MRI stb.) végezhetők el.

A növekedési elmaradás miatt elvégzett vizsgálatok során fény derülhet krónikus betegségekre, ilyenek például a szív-, tüdő-, vese-, idegrendszeri betegségek, ezenkívül az olyan gyomor- és bélrendszeri rendellenességekre melyek felszívódási zavart okoznak, például a cöliákia. Utóbbi néha hamarabb megmutatkozik a növekedés lassulásában, mint hogy hasfájást, puffadást, hasmenést, fogyást okozzon – figyelmeztet Luczay Andrea. Hozzátette: az alacsonynövés létrejöttéhez a nagyon súlyos pajzsmirigy alulműködés, a kizárólag lányokat érintő genetikai betegség, a Turner-szindróma, továbbá az agyalapi mirigyben termelődő növekedési hormon hiány is hozzájárulhat. A túl alacsony testmagasság érintheti még azokat, a méhen belül elmaradt növekedésű csecsemőket is, akik a várandósság ideéhez képest túl kicsi hosszal vagy súllyal születettek. Ezeknek a csecsemőknek kétéves korukig utol kell érniük magukat, ám az esetek 10 százalékában ez mégsem történik meg, és ilyenkor számukra is kivizsgálás, és szükség esetén növekedési hormon kezelés javasolt.

Bővebben a Semmelweis Egyetem honlapján.

(forrás: Semmelweis Egyetem)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés