hirdetés
2019. december. 05., csütörtök - Vilma.
hirdetés

A videójáték-használat zavara

Egyre közelebb jönnek hozzánk a függőségeink

A videójáték-függőség nyomán kialakuló komorbid testi és lelki zavarokat egyaránt fontos kezelnünk, erősítve a preventív szemléletmódot is.

hirdetés

Minden elismerés megilleti a WHO (World Health Organization, Egészségügyi Világszervezet) döntéshozóit, hogy idén májusban hivatalosan is beemelték a mentális rendellenességek sorába a videojáték-függőséget, amely így az ICD (International Classification of Diseases, Betegségek Nemzetközi Osztályozása) 2022-ben megjelenő 11. kiadásában már szerepelhet. Az idáig vezető út, dacára az egyértelműnek tűnő hazai és nemzetközi irodalmaknak, egyáltalán nem volt zökkenőmentes.

A függőségekkel a napi gyakorlatban találkozó szakemberek körében a viselkedéses addikciók típustani eloszlásában a mai, XXI. századi technicizált világban folyamatosan előtérbe kerülnek az elektronikus eszközökkel összefüggő zavarok. Ezek egymástól történő elkülönítése sokszor nem egyértelmű. Ahogy kutatások rávilágítottak, közös mozzanat mind a videojáték-, mind pedig a közösségimédia-, és az okostelefon-használat zavarával kapcsolatban, hogy a valahová tartozás érzése, a közösségi élmény fokozott átélése motiválja elsősorban. Amíg egyik esetben ez a like-ok, kommentek, megosztások formájában manifesztálódik, addig máskor mindezen pozitív feedbackek a pontgyűjtés, tapasztalati pontszerzés, ellenség eliminálása képében jelenik meg. Mindezek viszont amellett, hogy könnyen egy hamis énképet és énideált alakíthatnak ki az illetőben – aki minél fiatalabb, annál vulnerábilisabb –, számos testi elváltozást vonhatnak maguk után.

A WHO ajánlása szerint a gyermekek kezébe egyéves kor előtt nem ajánlatos kékfény kibocsátó eszközt adni. A cirkadián ritmus megzavarására alkalmas képernyők nemcsak a melatonin-hormon termelődésének zavarát idézhetik elő, hanem meglévő pszichiátriai zavarokat (pl. ADHD) erősíthetnek fel azáltal, hogy hosszú ideig odakötik a gyermekeket a képernyők elé, akiknek így nem vezetődnek le a kinetikus energiái. Egyelőre még kétségek fogadják a csontosodással kapcsolatos téziseket, azonban a gerinc nyaki szakaszán történő deformitásnak a kialakulásával kapcsolatban egyértelműen veszélyes lehet a túlzott okoseszköz-használat. Pszichológiai faktorként a fentiek mellett fontos kiemelnünk, hogy a virtuális világba történő elvonulás a társas izolációt, a fokozott hangulati ingadozásokat, valamint a cyberbullyinggal kapcsolatos veszélyeztetettséget egyaránt növeli.

Összefoglalva tehát, szakemberként a video-játékfüggőséggel összefüggő komorbid testi és lelki zavarokat egyaránt fontos kezelnünk és lehetőség szerint a preventív szemléletmódot erősíteni azáltal, hogy feltérképezzük, mi motiválja a gyermekeket/fiatalokat az addiktív tevékenység űzésével kapcsolatban; mindezt annak érdekében, hogy valóban az oki tényezőket tudjuk orvosolni.

Józsa Tamás, klinikai szakpszichológus, család- és párterapeuta, PhD doktorjelölt
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés