2021. február. 28., vasárnap - Elemér.
hirdetés

Covid, tüdőrák, dohányzás

Alapvetően fontos, hogy mind a krónikus, mind pedig az akutan jelentkező pulmonológiai betegek a járvány idején is megfelelő ellátásban részesüljenek. Ez nem csupán rajtunk, orvosokon, egészségügyi személyzeten múlik. Szerepet játszik a betegek félelme a Covid-fertőzéstől” – mondta lapunknak dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Nagyot fordult velünk a világ, mióta egy éve együtt készítettük a legutóbbi pulmonológiai lapszámunkat. A Covid-19-járvány miatt fókuszba került az infektológia és az epidemiológia mellett a pulmonológia is. Olyan sok rossz hírt olvastunk már erről, hogy most inkább azt kérdezem, hogy tanultunk-e valami olyat a járványból, amit a pulmonológia majd utána is hasznosítani fog? Azaz van-e már valami hasznosítható tanulsága a járványnak?

 

Sokat lehetne erről beszélni, de a járvány második hullámának felfelé irányuló szakaszában nyilvánvaló, hogy a betegek legmagasabb szintű ellátására kell koncentrálni. A járvány reményeink szerinti lezajlása után biztos megmarad az online kommunikációs tér fokozott használata mind a szakmai konzultációk, mind pedig a betegekkel való kapcsolattartás tekintetében. Most fontos cél az egyéb pulmonológiai betegségek miatti személyes orvos-beteg találkozók számának lehetőség szerinti redukálása. Emellett például az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben, már a járvány kezdete óta a tüdőrák komplex kezeléséről döntő onkoteam is online működik. Ez akár részlegesen, de a járvány után is működhetne. El lehet gondolkodni a későbbiekben a kórházi ágyszámkapacitások racionalizációjáról, figyelembe véve a Covid-járvány tapasztalatait.

 

 

Vannak-e már tapasztalatok a Covid hosszabb távú hatásairól, a rehabilitáció lehetőségeiről, nehézségeiről?

 

A középsúlyos és súlyosabb stádiumú betegeknél a tüdőszövetet és a szövetek közötti teret érintő elváltozások, mint az intersticiális ödéma, később az intersticiális tüdőbetegség, gázcserezavar kialakulhat. Emellett egyéb szervi elégtelenség is társulhat a kórképhez. A hosszan tartó lélegeztetés miatt a légzőizmok legyengülhetnek és a hosszú immobilizáció következtében a végtagizmok is. Emellett gyakran embólia, thrombosis is kialakulhat. Mindezek alapján egyénre szabott rehabilitációs és gondozási fázisra van szükség, amely a légző- és perifériás izmokra, anyagcserére, légzésmechanikára fókuszál. A funkcionális nyomonkövetés a légzésfunkció, légzőizommérés, 6 perces járásteszt, szaturációs mérést magában foglalja. Ez kezdetben 3 hétig tarthat, de ennek kiegészítésére gyakran szükség van 8, illetve 12 hétre. Emellett érdemes a radiológiai képet és a laborparamétereket ellenőrizni. Jelenleg nehézséget jelent, hogy a fekvőbeteg légzésrehabilitációs osztályok nagyrészt nem tudnak működni, de egy ambuláns rehabilitációs program sok betegnek ad lehetőséget. Természetesen a hosszú távú hatásokról még nem lehet beszámolni, hiszen a járvány itt Európában ez év kora tavasza óta észlelhető. 

 

A többi tüdőbetegség nem szűnt meg a Coviddal, a betegeket továbbra is el kell látni. Okozott-e ebben nehézséget a járvány?

 

Alapvetően fontos, hogy mind a krónikus, mind pedig az akutan jelentkező pulmonológiai betegek a járvány idején is megfelelő ellátásban részesüljenek. Ez nem csupán rajtunk, orvosokon, egészségügyi személyzeten múlik. Szerepet játszik a betegek félelme a Covid-fertőzéstől. Különösen veszélyes ez a tüdőrákgyanús esetekben. Háziorvosi beutalóval, előzetes egyeztetés alapján ilyen esetben akár soron kívül is várják a betegeket a tüdőgondozók. A betegek kórházi kivizsgálása, ellátása a Covidra vonatkozó eljárási rendnek megfelelően történik minden esetben.

 

Hogyan alakulnak a tüdőrákos incidencia- és mortalitási adatok? Mi

a helyzet a tüdőrák szűrésével?

 

Hazánkban is megfigyelhető tendencia, hogy a nemek arányában kiegyenlítődés figyelhető meg, a férfiak dominanciája fokozatosan csökken. A kezelésben az utóbbi években mutatkozó örvendetes fejlődés a mortalitás csökkenését eredményezi majd. Jogos várakozásunk, hogy mind a hosszú távú túlélők, mind pedig a gyógyultak aránya növekedni fog. A tüdőrák szűrésével kapcsolatban elmondható, hogy a nagy nemzetközi vizsgálatok alacsony dózisú CT-vel jelentős mortalitáscsökkenést tudtak kimutatni rizikócsoportba tartozók esetén. Ennek megfelelően a mellkasi CT-vel történő rizikócsoportos tüdőrákszűrés evidenciaalapúvá vált a világon. Jelenleg a fontos feladat megfelelő célcsoportok kiválasztása, illetve a vizsgálat átemelése a népegészségügyi programokba. Magyarországon a HUNCHEST néven folyó program második szakasza is ilyen implementációs vizsgálat, miután az első szakasz sikeresen igazolta a korábbi nemzetközi vizsgálatok eredményeit. 

 

A tüdő leginkább ismert, fő ellensége a dohányzás. Hol tartanak most a leszoktatási programok? Milyen megoldást lát erre a problémára a jövőben?

 

Ez egy rendkívül fontos, „örökzöld” téma. Nekünk, pulmonológusoknak is alapvető feladatunk a részvétel a dohányzásleszoktatási programokban, illetőleg minden orvos kolléga számára a minimálintervenció. Mint ismert, a dohányzás visszaszorítását célzó korlátozó és gazdasági intézkedések bizonyítottan hozzájárulnak a nemdohányzók egészségvédelméhez, valamint a leszokás elősegítéséhez. Ezek fenntartása mellett ugyanakkor kiemelt figyelmet kell szentelni a leszokás előnyeiről szóló egészségnevelő programoknak, illetve a leszokástámogatási módszerek mind szélesebb körű terjesztésének és támogatásának. 

A hevített dohánytermékekkel és az e-cigarettákkal kapcsolatosan ki kell emelni, hogy a sokszor hallott és alkalmazott ártalomcsökkentő elnevezés nem igaz és félrevezető, egyelőre ugyanis nincs bizonyíték arra, hogy a káros vegyületekkel szembeni esetleges csökkent expozíció a hosszú távú egészségkárosodás kockázatának csökkenésével járna. Ha valaki már használ valamilyen új típusú nikotintartalmú vagy dohányterméket, fontos felhívni a figyelmét a hagyományos cigaretta teljes elhagyásának szükségességére, hiszen a kettős használat következtében fokozottan nő az egészségkárosodás valószínűsége. Ismerjük az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek egyes összetevőinek rövid és hosszú távú egészségkárosító hatását, fontos felhívni a figyelmet ezekre a káros hatásokra, s javasolni a teljes leszokást. 

Mi a helyzet a Covid-járvány, illetőleg dohányzás kapcsolatával?

A dohányzásról és az e-cigaretta használatáról egyaránt kimutatták, hogy károsítja az immunrendszert, a légutakat és a tüdőszövetet, amely hátrányosan befolyásolja a kimenetet légúti fertőző betegség esetén. Ismert továbbá, hogy károsítják a tüdő tisztítómechanizmusát, amely a kórokozók eltávolítását szolgálja. A Coviddal fertőzött dohányzók gyakrabban mutatnak súlyos tüneteket és nagyobb valószínűséggel részesülnek intenzív osztályos ellátásban, illetve van lélegeztetésre szükségük, mint a nemdohányzóknak. Emellett egy prospektív, beavatkozással nem járó nemzetközi vizsgálat is igazolta, hogy a Coviddal fertőzött tüdőrákos betegek esetén a dohányosoknál magasabb a halálozási rizikó a nem dohányzókhoz képest.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!

Pécs-Bécs újabb, fontos eredményt ért el a koronavírus elleni gyógyszerek fejlesztésében! Megkezdődtek a klinikai vizsgálatok!

Hazánkban jelenleg ötféle COVID-vakcinával zajlik a lakosság oltása, közülük 3 oltóanyagra (Pfizer/BioNTech, Moderna, AstraZeneca) összeurópai szinten az Európai Gyógyszerügynökség, kettőre (Gam-COVID-Vac [Sputnik V], Sinopharm) a magyar gyógyszerhatóság, az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) adott forgalomba hozatali engedélyt.