2021. szeptember. 25., szombat - Eufrozina, Kende.

Átlagpopulációs és egészségügyi vonatkozások

A Covid-pandémia társadalmi és mentálhigiénés következményei

Az átlagpopulációban a járvány új pszichés tünetek megjelenéséhez, valamint a meglévő pszichiátriai betegségek súlyosbodásához vezet, a koronavírus-fertőzéstől, valamint a haláltól való félelem, továbbá szorongás, aggodalmaskodás, tehetetlenség jelenhet meg, amihez a megbetegedettek hibáztatása társul.

Az új koronavírus-betegség (Covid-19) 2019 decemberében jelent meg a kínai Vuhan városában és robbanásszerűen terjedt szét az egész világon. A betegséget a WHO 2020 márciusában pandémiának nyilvánította (1, 2) – a cikk írásának időpontjában több mint 53,8 millió embernél igazolódott a koronavírus-fertőzés, és 1 300 000 halt meg a világjárvány miatt (3).

A pandémia pszichés következményeit tárgyaló tanulmányok, valamint áttekintő cikkek döntően keresztmetszeti adatokat tartalmaznak, mivel az eltelt idő rövidsége miatt longitudinális vizsgálatok még nem történtek. Az összehasonlítás az eltérő metódusok, vizsgálati eszközök, illetve a kulturális különbségek miatt igen nehézkesnek mondható (1, 2). Általánosságban azt lehet mondani, hogy az átlagpopulációban a járvány új pszichés tünetek megjelenéséhez, valamint a meglévő pszichiátriai betegségek súlyosbodásához vezet, a koronavírus-fertőzéstől, valamint a haláltól való félelem, továbbá szorongás, aggodalmaskodás, tehetetlenség jelenhet meg, amihez a megbetegedettek hibáztatása társul (1, 4, 5). A posztinfekciós időszakban az érintettek 5−8%-ánál korábban nem igazolt pszichés zavarok jelentkeztek, ami kétszeres kockázatnövekedést jelent. Ez a járvány lezajlása után jelentős betegszám-növekedést eredményezhet (6). A korábban is fennálló pszichés betegségek vulnerábilisabbá teszik a személyt a Covid-19-fertőzésre, részben biológiai tényezők (immundiszfunkció), részben pedig olyan faktorok miatt, mint a csökkent belátás, a sérült egyéni védekezés, a karanténnal összefüggő szorongás és a pszichiátriai ellátás zavara (5).

Depresszió, szorongásos zavarok, poszttraumás stressz zavar

Áttekintő tanulmányok szerint a depresszív tünetek prevalenciája 14,6−48,3% közötti, szemben a pandémia előtti 3,6−7,2%-kal. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ez nem minden esetben jelent klinikai értelemben vett depressziót (2, 4). A szorongásos tünetek előfordulási gyakoriságát 6,33−50,9% közöttinek mérték (1, 2). Érdekes megfigyelés, hogy a Covid-19-cel kapcsolatos híreknek való kitettség, a téves információk közlése és a szorongásos tünetek pozitív korrelációt mutattak (1, 2, 4).

Photo by Adli Wahid on Unsplash
Photo by Adli Wahid on Unsplash

A különböző vizsgálatokban a PTSD (poszttraumás stressz zavar) prevalenciája 7%−53,8% között változik, maga a Covid-19-fertőzés közepes/súlyos traumatikus hatással bírt az egyénekre (2, 4). A pszichoaktív szerek fogyasztása részben a súlyos szomatikus és pszichés komorbiditás, részben a negatív szociális következmények miatt ugyancsak megnöveli a Covid-19-fertőzés kockázatát. Egy amerikai felmérés szerint 2020 márciusában az alkoholtartalmú italok értékesítése 55%-kal, az online eladás 243%-kal nőtt meg (7). A járvánnyal összefüggő félelem és bizonytalanság, a lezárások és az egzisztenciális veszteségek az öngyilkosság és a szuicidummal kapcsolatos pszichés zavarok növekedését jósolják a pandémia lecsengését követően, főleg a fertőzést átélő, korábban is pszichés vagy addiktív zavarban szenvedők körében (2, 4, 5, 7).

A rendelkezésre álló irodalmi adatok szerint igazolt Covid-19-fertőzés esetén 0,9−4%-ban jelennek meg pszichotikus tünetek. Az ilyen jellegű problémák kialakulása hátterében három mechanizmust feltételeznek: 1. maga a vírus okoz pszichózist, 2. a vírus által okozott tünetek eredményeznek pszichotikus állapotot, 3. a szociális izoláció a félelemmel és fokozott éberséggel társulva indukál pszichotikus tüneteket. Pszichózis olyan személyeknél is megjelenhet, akik nem szenvednek koronavírus-infekcióban. Azokon a területeken, ahol magas volt a Covid-esetek száma, az akut pszichotikus epizódok 25%-os növekedését írták le, ami mögött azt valószínűsítik, hogy a genetikailag prediszponált személyeknél az izoláció triggerként hathat (8).

Prediktív, illetve protektív tényezők

A kutatások a szorongásos tünetek, hangulatzavarok, PTSD és stresszreakciók vonatkozásában számos prediktív faktort azonosítottak. A női nem rizikótényezőnek tekinthető, ezt részben az eltérő neurobiológiai válasszal, másrészt azzal magyarázzák, hogy a nők nagyobb arányban dolgoznak a járvány által különösen sújtott kereskedelmi, szolgáltatóipari és egészségügyi szektorban (1, 2, 9). A 40 év alatti életkor szintén fontos hajlamosító tényező (különösen nők esetén), hiszen a gyermekek és az idősebb családtagok érzelmi és anyagi támogatása erre a korosztályra hárul (1, 2). Az egyetemi hallgatók is jelentősebb érzelmi disztresszt élnek meg az online képzésre való áttérés, az alacsonyabb tanulási hatékonyság és a szociális események megszűnése miatt (2). Olyan trait- jellemzők, mint a negatív coping stílus, a ciklotím, depresszív és szorongó temperamentum szintén fokozza a Coviddal kapcsolatos pszichés zavarok iránti fogékonyságot (2). A krónikus szomatikus és/vagy pszichés betegségek ugyancsak jelentős szorongást okoznak.

Az immunrendszer zavaraiban szenvedő, a diabéteszes, hipertóniás és a koronáriabetegek között magasabb halálozási arányt írtak le, ezért az érintettek félelme, bizonytalansága megnő (2). A pszichés zavarok megnövelik a külső stresszorok, így a Covid-19-cel kapcsolatos szenzitivitást is, ezáltal fokozzák a szociális izolációt (2). A hátrányos szocioökonómiai helyzet, az alacsony (más vizsgálatok szerint a magasabb) iskolai végzettség, a városi lét, a munkanélküliség, az egyedülálló, elvált, özvegy státusz, a gyermektelenség, a kettőnél több gyermek, a korábbi pszichés vagy addiktív zavar, alvászavar, a szubjektíve rossz egészségi állapot, a támogatás hiánya, az elszigetelődés, a személyi szabadság korlátozása ugyancsak megnöveli a pszichés zavarok kockázatát (2, 4, 10). Ezzel szemben a protektív tényezők csökkentik a szorongásos tünetek és hangulatzavarok megjelenését. Ilyen tényező a járvánnyal kapcsolatos pontos és friss információk nyújtása, a biztonsági előírások (távolságtartás, maszkviselés, fertőtlenítés) betartása, illetve olyan személyiségtényezők, mint a pozitív coping-stílus, az elkerülő és biztonságos kötődési jellemzők, a szociális támogatás jelenléte és a megfelelő időtartamú pihenés (2).

Az egészségügyben dolgozók érintettsége

A pandémia drasztikus változásokat eredményezett mindennapjainkban, és óriási terhet ró az egészségügyi rendszerre (1, 2). A frontvonalban dolgozók jelentősen megnövekedett kockázatnak vannak kitéve, extrém fizikai és pszichés terhelés éri őket, ami miatt – a legtöbb vizsgálat szerint – megnő a szorongás, a stressz és a depresszió, valamint az alvászavar kialakulásának kockázata (1). Amennyiben megbetegednek ­– ugyanis a SARS-CoV-2 átviteli aránya magas–, frusztráció, tehetetlenségérzés, alkalmazkodási zavarok, illetve a diszkriminációtól való félelem jelentkezhet (1). Lai vizsgálata szerint az egészségügyi dolgozók ¾ része él meg distresszt, és közel 50%-uk szorul pszichológiai segítségre (4, 9). Ebben a csoportban a szorongásos zavarok 12−20%, a depresszió 15−25%, az inszomnia 8%, a traumatikus distressz pedig 35−49% prevalenciájú (4). A nemhez, életkorhoz és végzettségi szinthez kapcsolódóan eltérő adatokat tártak fel. Így az orvosokhoz képest az ápolók körében jelentősebb volt a szorongás, a depresszió és az alvászavar előfordulása, a negatív változások elsősorban a középfokú végzettségű nőket érintették (1, 9). Az orvosok csoportjában a szorongás tárgya korosztályonként eltérő volt: a 31−40 évesek attól tartottak, hogy átviszik a fertőzést családtagjaikra, az idősebbek (41−50 év, illetve 50 év felett) pedig a betegek elvesztése és a saját biztonságuk megingása miatt éltek meg nagyobb stresszt (1). Prediktív tényezőként a Covid-páciensekkel való gyakori kontaktus, a korábban is fennálló pszichés zavar, a súlyos szomatikus betegség jelenléte, a szervezeti támogatás, a kezelési lehetőségek és a védőoltás hiánya, illetve a védőfelszerelések elégtelensége szerepel (1, 4). A kutatási eredmények szerint az alábbi faktorok csökkentik a pszichés zavarok kialakulását és növelik az énhatékonyságot: a munkatársak és a társadalom támogatása, az elérhető pszichiátriai intervenciók, a világos kommunikáció, a megfelelő pihenőidő biztosítása és a biztonságos szervezeti infekciókontroll (1, 4). Lényeges lenne olyan – esetlegesen alternatív (online) – preventív és terápiás lehetőségek kidolgozása, amely mind a betegek, mind az egészségügyi személyzet számára elérhető lenne. Utóbbiak pszichés zavarok szempontjából történő szűrése alapvető fontosságúnak tekinthető az ellátás biztosítása miatt (1).

IRODALOM

1. Spoorthy MS, Pratapa SK, Mahant S. Mental health problems faced by healthcare workers due to the COVID-19 pandemic - A review. Asian J Psychiatr. 2020 Jun;51: 102−119.

2. Xiong J, Lipsitz O, Nasri F, Lui LMW, Gill H, Phan L, Chen-Li D et al. Impact of COVID-19 pandemic on mental health in the general population: A sytematic review. 2020; 277:55−64.

3. covid19.who.int.

4. Stein MB. Coronavirus disease (COVID-19). 2020 UpToDate.

5. Serafini G, Rihmer Z, Amerio A, Aguglia A, Amore M. COVID-19 infection and mental disorders: a call for action to enhance protection and break down barriers. Psychiat Hung 2020, 35 (3):245−246.

6. Taquet M, Luciano S, Geddes JR, Harrison PJ. Bidirectional associations between COVID-19 and pschiatric disorder: retrospective cohort studies of 62 354 COVID-19 cases in the USA. The Lancet Psychiary, 2020. https://doi.org/10.1016/S2215-0366(20)30462−4. 

7. Sher L QJM. The impact of the COVID-19 pandemic on suicide rates. An International Journal of Medicine, 2020, 1–6.

8. https://www.psychologytoday.com/us/blog/adventures-in-cognition/202006/can-covid-19-induce-psychosis.

9. Lai J, Ma S, Wang Y, et al.  Factors associated with mental health outcomes among health care workers exposed to coronavirus disease 2019.JAMA Network Open. 2020;3:e203976.

10. Lei L, Huang X, Zhang S, Yang J, Yang L, Xu M. Comparison of prevalence and associated factors of anxiety and depression among people affected by versus people unaffected by quarantine during the COVID-19 epidemic in Southwestern China. Med. Sci. Monit., 26 (2020), Article e924609.

Prof. dr. Rihmer Zoltán, Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet, és Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika, Budapest
a szerző cikkei

Dr. Bélteczki Zsuzsanna, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak Sántha Kálmán Szakkórház I. Sz. Pszichiátriai Osztály, Nagykálló
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!