Vekkerórákkal sétáltak a Lánchídon

Szakemberek, döntéshozók, gyógyult betegek beszélgettek egy egész napon át arról, hogyan kellene időt nyerni a betegséggel küzdők számára. Az orvostársadalmat és a döntéshozókat egyaránt megszólító kiáltvány is született a mellrákbetegekért.

Az idei megmozdulás nemcsak a szűrésen való részvételre mozgósított, hanem ébresztőt fújt orvosoknak, az egészségügyi szakmának, a betegeknek, az egészségeseknek és a döntéshozóknak is, hiszen mindannyiunk felelőssége, hogy lépjünk, mégpedig időben a mellrák ellen és betegség esetén a megfelelő kezelésért. Felhívták a figyelmet arra, hogy nem természetes, ha egy diagnózisra, az azt követő újabb vizsgálatokra, illetve a megfelelő kezelésre hónapokat kell várni, és nem természetes a rendszerben való kallódás – sajnos gyakori – jelensége sem.

Mire várunk?

Ahhoz, hogy hazánk lakosságának egészségügyi mutatói, a testi-lelki állapota javuljon, fontos az egészségtudatos magatartás is – mondta Dr. Ladányi Márta, egészségügyi ágazati koordinációs helyettes államtitkár az esemény sajtótájékoztatóján. A kormány, az ágazat szakmai javaslatai alapján pedig számos intézkedést tett az emberek egészségének megóvása érdekében. Hozzátette: az életkor alapján veszélyeztetetteknek épült ki a szervezett, célzott népegészségügyi szűrővizsgálati rendszer azért, hogy a lehető legtöbben vegyenek részt benne. A szervezett méhnyak szűrés mellett szervezett emlőszűrésre várják a hölgyeket, hiszen a korai felismerés elengedhetetlen az esetleges daganatos megbetegedések hatékony gyógyításában.

A diagnózistól a kezelésig eltelt idő protokolljáról, illetve a gyakran elfogadhatatlanul hosszú várakozási időről beszéltek a szakma képviselői. Dr. Bittner Nóra onkológus, a Magyar Rákellenes Liga elnöke közös harcra szólította fel az orvosokat és a betegeket, szerinte a két fél kapcsolata nagyban meghatározza a kezeléssel eltöltött idő hosszát is. Olyan bizalmi viszonyt tart fontosnak, ahol nincs ,,ciki” kérdés, ahol a páciens mer kérdezni és nem azért keres más alternatívákat, mert fél, vagy információk híján nem tudja, mi vár rá.

Dr. Bodoky György, az Egyesített Szent István és Szent László kórház onkológiai osztályának vezető főorvosa, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) tiszteletbeli elnöke is hisz abban, hogy a beteg legyen érdekérvényesítő, ha azt látja, akadályoztatva van. Szerinte, ha már a beteg az onkológusok elé kerül, legfeljebb a ,,tenni akarás hiánya” lassíthatja ezt a folyamatot. Miután a rákgyógyításban különböző szakterületek együttműködése a kulcs, épp ezért a kezelés minden pontján mindenkinek arra kell törekednie, hogy minden akadálymentesen működjön. A professzor hangsúlyozta, az onkológiai centrumok statisztikái mutathatnak rá, hogy hol vannak problémák a rendszerben, ezért ezeknek az adatoknak nyilvánosaknak kell lenniük.

A mellrák (vagy bármilyen más kritikus betegség) pszichológiai terhének (distress) azonnali, vagy minél korábbi érzelmi feldolgozásának fontosságára emlékeztettek dr. Rohánszky Magda, dr. Riskó Ágnes és dr. Majláth Mónika onkopszichológusok.

A Kaposi Mór Oktató Kórházban egy új modellt vezettek be, amely nem engedi elkallódni a pácienst az egészségügy útvesztőiben. Megteremti a lehetőségét, hogy ne maradjon el műtét azért, mert nem végeztek el időben valamilyen vizsgálatot, vagy elveszett egy lelet. Dr. Moizs Marianna, az intézmény főigazgatója szerint a bevezetés óta Kaposváron a páciensek egy hónapon belül teljes körű diagnózist kapnak, további két héten belül pedig a kezelését is megkezdik.

A második leggyakoribb

Az emlőrák a magyar nők második leggyakrabban előforduló daganatos megbetegedése, 50-65 év között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. A magyar női népesség átlagos emlőrák-kockázata 8-10 százalék körül van, élete során minden 8-10. nőnél alakul ki a betegség. Az örökletes emlőráknál – családi halmozódás, BRCA1 vagy BRCA2 génmutációk – ennél nagyobb a megbetegedés esélye. A két gén mutációi átlagosan kilencszeresére emelik az emlőrák kialakulásának várható kockázatát. 100 megbetegedésből Magyarországon általában 5-10 eset örökletes hátterű.

Az emlőrák kezelése annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot. A korai emlőrákok esetén nagyjából 90 százalékos 5 éves túlélés biztosítható, a késői stádiumú, áttétes emlőrákok esetében ez az arány mindössze 15 százalék körüli. Az érintettek egy része – a korábbi évtizedekkel ellentétben – ma már sokszor hosszú ideig, jó életminőségben élhet együtt a kezelt betegséggel, krónikus betegséggé szelídítve a rákot. Ehhez az eredményhez a komplex onkoterápiákhoz és a testi-lelki rehabilitációhoz való egyenlő hozzáférés alapfeltétel.

Az emlő elváltozások kb. 80 százaléka általában nem rosszindulatú (pl. ciszta, meszesedés, masztopátia). A mammográfia népegészségügyi emlőrák szűrés keretében 1997 óta ingyenesen biztosított minden magyar nő számára. Egy mammográfiás vizsgálat 0,2-0,4 millisievert sugárterheléssel jár – összehasonlításképpen egy évben pedig átlagosan 2-2,4 millisievert terhelést kap mindenki a kozmikus háttérsugárzás okán. Nemzetközi ajánlások szerint a 40 év felettieknek, a magas kockázattal rendelkezőknek pedig 30-35 éves kortól évente érdemes részt venni szűrővizsgálaton, ahová a háziorvos vagy a nőgyógyász tud beutalni. A 65 év felettiek esetében szintén évente ajánlott vizsgálaton részt venni, hiszen ebben az életkorban nem csökken a mellrák kockázata.

Tévhitek és nehézségek

Az Egészség Hídja Összefogás partnerei, így Jó Marianna, az Egészség Hídja Összefogás vezetője idén arra hívta fel az egész társadalom figyelmét, hogy lépjen, mozduljon mindenki ott, ahol erre lehetősége van. Mert a mellrák nem megelőzhető, de gyógyítható betegség – ha idejében felfedezik. A szűrést viszont nem akadályozhatják tévhitek, hozzáférési nehézségek, mert minden egyes elvesztegetett perc és nap életeket sodor veszélybe.

Ma Magyarországon mindennap öten halnak meg egy olyan betegségben, ami időben felfedezve, korszerű kezelésekkel nagyon jó eséllyel gyógyítható. A szűréseken való részvétel alacsony, a meghívott nők épphogy a fele jelenik meg a lakossági szűrővizsgálatokon.

Az idei rendezvényen nagy tömegben vonultak át a rózsaszínbe öltöztetett hídon, ezúttal ébresztőórákkal, hogy az egész társadalom figyelmét ezzel hívják fel arra, hogy a mellrák nemcsak a nők ügye, hanem az egész családé, az egész társadalomé – ráadásul sokszor a férfi veszi észre a nő testében az elváltozást. Idén nem csak női „nagyköveteket” kértek fel arra, hogy részvételükkel segítsenek a lakosság irányába kommunikálni, Pásztory Dóri paralimpiai bajnok úszó, Südi Iringó táncművész mellett idén Nagy Ervin színművész is vállalta, hogy a mellrák-kampány arca lesz.