hirdetés
2021. szeptember. 20., hétfő - Friderika.
hirdetés

Új Polgári Törvénykönyv és egészségügy 5.

Sorozatunkban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (új Ptk.) 2014. március 15-én hatályba lépő változásokat tekintjük át az egészségügyi ellátók szemszögéből. Az ötödik részben a kártérítés egyes eseteivel  foglalkozunk.

A szerződésen kívül okozott károk megtérítésének szabályait kell alkalmazni a szerződésszegéssel okozott károk esetében is többek között a károsult szerződéses partner kármegelőzési, kárelhárítási, kárenyhítési kötelezettségének megsértése esetén; továbbá a megtérítendő kár fogalma és a kártérítés módja is alapvetően megegyezik szerződéses és azon kívüli károkozásnál. szerződésen kívül okoz kárt például az a gazda, akinek a kutyája a járókelőt megharapja, vagy az az autós aki balesetet okoz (károsult és károkozó között tehát megelőző jogviszony nem volt), míg szerződéses károkozás az, ha két vagy több fél valamilyen szerződésben áll egymással és annak megszegésével okoz kárt a másiknak (pl. késedelmesen szállít és emiatt a másik elesik egy másik üzlettől).

Deklarálásra kerül a „minden károkozás jogellenes” elv (mely tilos), ami alól lényegében az eddigi kivételek maradnak fenn: a károsult beleegyezése a károkozásba; jogtalan támadás és szükséghelyzet mértékével arányosan okozott károk esete; jogszabály engedélye (amikor általában kártalanítás jár, melynek módjára és mértékére egyébként ugyancsak a kártérítés szabályai érvényesek). Itt is alkalmazzák majd az előreláthatósági klauzulát: arra a (közvetett) kárra vonatkozóan, melyet a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia, nem lehet okozati összefüggést megállapítani a károkozó magatartással összefüggésben. Pl. a villanyoszlopot kidöntő kamion miatt egy hétig tartanak a helyreállítási munkálatok melynek következtében az útmenti csárda forgalma visszaesik és profittól esik el: utóbbi közvetett kárt nem láthatta előre a károkozó.

Kártérítés mértéke és módja

Kártérítésként a vagyonban jelentkező értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, és a vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket kell megtéríteni. Főszabályként csökkenteni kell a kártérítést azzal a vagyoni előnnyel, melyhez a károsult a károkozás miatt jutott - azonban ettől eltérően is rendelkezhet a bíróság. Pl. a károsodás miatt az illető elveszti az állását de rokkantsági ellátást kap: ekkor alapvetően a keresetveszteség és a számára folyósított ellátás közötti különbségre tarthat csak igényt ebben a körben.

A bírói gyakorlat eddig is alkalmazta azt a szabályt, mely szerint ha a károkozás és az ítélet között eltelt hosszabb idő alatt jelentősebben változtak az ár- és értékviszonyok: a kártérítés nagysága az ítélethozatalkori körülmények alapján is meghatározható – késedelmi kamatra viszont ilyenkor a károsult csak innentől jogosult. Ha azonban az igényérvényesítéssel a károsult önhibásan késlekedett: az értékviszonyok változásának kockázatát maga viseli.

Az új Ptk. nevesíti a jövedelem és tartást pótló járadékot (azonban a költségpótló járadékot nem). Tartást pótló járadékot a károkozó miatt elhunyt személlyel szemben tartásra jogosult személyek igényelhetnek változatlanul, s ezt akkor is meg kell fizetni, ha ez a kárelem a károkozó által nem volt előre látható (ti. hogy a károkozó magatartása miatt valaki meghal, aki után pl. tartásra szoruló gyermekek maradnak). Itt a tartást igénylő személyek jövedelmét is figyelembe kell venni és azt is, ha önhibásan nem rendelkezik megfelelő jövedelemmel.

Többek közös károkozása

Ha többen közösen okoznak kárt felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges. A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség alkalmazását, ha a károsult a kár bekövetkeztében maga is közrehatott, vagy ha az rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények fennállása miatt indokolt. Az egyetemleges felelősség alkalmazásának mellőzése esetén a bíróság a károkozókat a károsulttal szemben magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, közrehatásuk arányában, ha ez sem megállapítható, akkor egyenlő arányban marasztalja (de ugyanezek a szabályok vonatkoznak az egymás közötti kárviselésre is). A többek közös károkozásának szabályait kell alkalmazni abban az esetben is, ha a kárt több, egyidejűleg kifejtett magatartás közül bármelyik önmagában is előidézte volna, vagy nem állapítható meg, hogy a kárt melyik magatartás okozta. Ennek az egymást követő, keresztező, párhuzamos mulasztásokat, hibákat vétő több szereplős egészségügyi ellátói hálózat vonatkozásában különös jelentősége lehet majd.

Ha a károsult is hibás

A kármegelőzési ,-elhárítási, -enyhítési kötelezettségének felróhatóan eleget nem tevő károsult esetében: a károkozó és a károsult között a kárt magatartásuk felróhatósága arányában, ha ez nem megállapítható, akkor közrehatásuk arányában kell megosztani, ha pedig a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a kárt a károkozó és a károsult között egyenlő arányban kell megosztani (s a károsultra jutó kárt természetesen maga viseli, azt a károkozótól nem követelheti). [új Ptk. 6:518-6:534. §§]

Veszélyes üzemi felelősség

Ha a veszélyes üzemnek (ilyen pl. a gépjármű) több üzembentartója is van: ők közös károkozónak minősülnek. Szintén a bírói gyakorlat által már alkalmazott szabály, hogy ha a károsultnak is van önhibája: a veszélyes üzem üzembentartójára, mint károkozóra terhesebben kell a kármegosztás mértékét meghatározni. A vétőképtelen személy (pl. kisgyermek) elhárítható közrehatása esetén a károkozó legfeljebb annak gondozójával szemben érvényesíthet megtérítési igényt (mivel a vétőképtelen személynél „önhiba” fogalmilag nem állapítható meg). Ha több veszélyes üzem közösen okoz kárt (pl. két gépjármű ütközése során) felróhatóság és működési körükben jelentkező ún. rendellenesség hiányában a kárt egyenlő arányban viselik. [új Ptk. 6:535-6:539. §§]

Más személy által okozott károk

Az alkalmazott és a jogi személy (pl. cég) tagja által okozott károkért változatlanul a munkáltató illetve a jogi személy lesz a felelős „kifelé” azaz a károsult felé, azonban szándékos károkozásnál felelősségük egyetemleges. Ez akár ún. eshetőleges szándékos károkozásnál is (amikor a károkozó előre látja a kárveszélyt de belenyugszik abba) nagy változásokat, felelősségáttörő helyzeteket eredményezhet az eddig a munkáltatónak illetve a cégnek „betudott” alkalmazotti/tagi károkozások esetén. Igazi újítás, hogy egymással szerződéses kapcsolatban álló felek közül a szerződéses szolgáltatásokra jogosult fél felel partnere által más, a szerződésben nem érintett (kívülálló) személynek okozott kárért mindaddig, amig a károsult számára ismeretlen károkozót meg nem nevezi. [új Ptk. 6:540-6:543. §§] Ez azt jelenti, hogy ha pl. egymással bonyolult alvállalkozói szerződéses viszonyban álló építési vállalkozók által létrehozott építési területen egy „bámészkodó” járókelő megsérül, akinek fogalma nincs, hogy ott melyik cég kivel milyen jogviszonyban áll és ténylegesen ki a felelős a sérüléséért: mindaddig a fővállalkozó lesz a felelős amig a ténylegesen felelős alvállalkozóját (aki pl. nem fedte le az aknát) meg nem nevezi. Az épületen elhelyezett tárgyak (pl. reklámtáblák, antennák, stb.) leeséséért az épület tulajdonosa és az személy akinek az érdekében helyezték el azt egyetemlegesen felelnek. [új Ptk. 6:560. §]

Közigazgatási jogkörben okozott károk

Ha egy közigazgatási szerv (pl. egészségügyi hatóság) tevékenységével (pl. jogellenesen elutasítja a működési engedély kiadását) vagy mulasztásával (pl. a határidő leteltével is hallgat és nem ad működési engedélyt) történő károkozás megállapíthatóságához a rendes jogorvoslat (fellebezés) igénybevételén túl a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát is igénybe kell venni (és csak akkor állapítható meg a kárfelelősség ha ezekkel nem lehetett elhárítani a kárt). [új Ptk. 6:548. §]

Termékfelelősség

A még a veszélyes üzemi felelősségnél is szigorúbb, ún. termékfelelősséget is az új Ptk. fogja szabályozni az eddigi külön törvény helyett – lényegében azonban változatlan feltételekkel. [új Ptk. 6:550-6:559. §§]

Rovatszakértő: dr. Hanti Péter igazságügyi egészségbiztosítási orvosszakértő, egészségügyi-jogi szakértő, biztosítási és egészségügyi szakjogász
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink