Trükkös béremelés: játék a számokkal

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere tavaly november végén jelentette be, hogy a következő négy évben négy lépcsőben emelik az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők fizetését, ami 2022-re 72 százalékos emelést jelent.

A szakpolitika sokáig kitartott amellett, hogy a négylépcsős béremelés során ebben az évben 8, jövő januárban 14, novemberben 20 százalékos, majd 2022-ben további 30 százalékos béremelésben részesülnek az egészségügyiek.

Árulkodó államtitkári számok: így lesz a 30 százalékból 21

Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár szombaton ismét bejelentette, hogy július 1-jével emelik a fizetéseket, ezúttal példát is hozott. Az MTI tudósítása szerint az államtitkár elmondta, hogy egy 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-s végzettségű, E7-es fizetési osztályba sorolt ápoló átlagkeresete a mostani 334 550 forintról júliustól 361 314 forintra emelkedik, 2022 januárjától pedig 575 539 forintra.

Egy egyszerű szorzás nyomán azonban gyorsan kiderül, hogy a 8+14+20+30, valójában nem 72, csupán 58,5.

Ha évről évre a miniszter és az államtitkár által beharangozott százalékokkal emelnék az évente gyarapodó szakdolgozói béreket, akkor 2022-ben egy – az államtitkári példában szereplő – 19-21 éves jogviszonnyal rendelkező, OKJ-s végzettségű, E7 fizetési osztályba sorolt szakdolgozónak 2022 januárjától 642 560 forintot kellene kapnia.

És hogy hol van akkor a „turpisság”? A szakpolitikusok arról nem szóltak – és ezt a béremelésről szóló, tavaly decemberben megjelent kormányhatározat sem tartalmazza –, csupán a háttéranyagokban szerepel, hogy bázisévet jelöltek ki a béremelésekhez: 2018. január 1-jét. Ez azt jelenti, hogy a szakdolgozóknak nem az előző évben megemelt bérük lesz több, hanem a 2018. január 1-jei fizetésük 8, 14, 20 és 30 százalékával kapnak majd többet évről évre.

Mindez végül annyit jelent, hogy a szakdolgozói bérek 2020. január 1-jével az ideihez képest 14 helyett 13 százalékkal, 2021 novemberében az előző évihez képest 16,5 százalékkal, majd 2022-ben az előző évhez képest 30 helyett mindössze 21 százalékkal nőnek majd, azaz összesen – 72 százalék helyett – 58,5 százalékkal.

Utoljára egyébként 2018. január 1-jével emelkedtek a szakdolgozói bérek, akkor a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése miatt sürgették az érdekképviseletek és a szakmai kamarák, hogy a novemberben esedékes többletet már az év elejétől fizessék ki a dolgozóknak. Bár ez megtörtént, azonban a szakdolgozók mintegy 15 százalékának fizetése még így sem érte el a garantált bérminimumot – ez idén 195 ezer forint – így ők most bérkiegészítést kapnak. Kérdés, hogy a júliusi béremeléssel az ő fizetésük mihez képest emelkedik majd 8 százalékkal.

Hová tűnt el 20 milliárd forint?

Az ágazat nagy reményekkel készült a május 17-ei kormányülésre, ahol Kásler Miklós két órás előterjesztésben vázolta fel az egészségügy helyzetét és a tárca terveit a kabinet előtt.

Különösen nagy várakozással tekintettek az ülés elé azok a szakmai és érdekképviseleti szervezetek, amelyek képviselői a megelőző hónapokban számos tervezetet véleményeztek az egyeztetések során az ágazati béremelésről. Ezeken a megbeszéléseken a kormányzat képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy egységesen kezelnék az egészségügyi bérek rendezését még az idén, több bértábla-tervezetet is a résztvevők elé terjesztve mind az orvosok, mind a szakdolgozók, mind pedig a betegellátásban gazdasági-műszaki területen foglalkoztatottak tekintetében. A tárca azt ígérte, ezekről május közepén dönt a kormány.

Végül azonban ezekkel nem foglalkozott érdemben a kabinet; Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a 133. Kormányinfón – ahol ismét arról beszélt, hogy 72 százalékkal nő a szakdolgozói bér – úgy nyilatkozott, az orvosok „még ebben a ciklusban” számíthatnak béremelésre, a gazdasági-műszaki dolgozókról pedig szó sem esett. Ugyanakkor arról is szólt, hogy a szakdolgozói bérek emelése „jelentős terhet eredményez a költségvetésben is, az idei évben ez 35 milliárd forintot, a 2020-as évben 146 milliárd forintot jelent”. Mindebből a szakma akkor arra következtetett, hogy bár nem jelentették be, de mégis magasabb, mintegy 16,5 százalékos béremelésre számíthatnak majd a szakdolgozók az idén.

Mindezt alátámasztja a Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezete Tanácsának május végén kiadott közleménye is, amelyben azt írják, „a felelős állami vezetőkkel folytatott, mindvégig eredményesnek tűnő, közös megegyezéssel zárult tárgyalássorozatot kormányzati döntés nem követte, ami nagy várakozás után még nagyobb csalódást okoz az egészségügyi munkavállalók körében”.

Az idei emelés fedezete 14 milliárd forint, jövőre pedig 82 milliárd forint lesz – ezt már Horváth Ildikó mondta az MTI beszámolója szerint a szombati sajtótájékoztatón, ami azt jelzi, hogy valóban csak 8 százalékos béremelésre számíthatnak a szakdolgozók és a védőnők 2019-ben, ez az a többlet ugyanis, ami havonta mintegy 2,5 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetés számára a következő öt hónapban. Az mindenesetre szembetűnő, hogy a kabinetminiszter májusi és az egészségügyért felelős államtitkár mostani bejelentése között erre az évre vonatkozóan mintegy 20, jövőre pedig 64 milliárd forintnyi különbség mutatkozik.

Történik mindez úgy, hogy az ágazat folyamatos munkaerőhiánnyal küszködik, a nyári szabadságok próbára teszik az ellátókat, és szeptembertől sztrájkra készülnek az alapellátó fogorvosok.

Négy helyett csak három lépcső

A tavaly óta folyamatosan beharangozott négylépcsős emelés első „kommunikációs trükkje” egyébként az idén júliusra ígért 8 százalékos többlet. Erről ugyanis még 2016-ban született megállapodás a sztrájktárgyalók és a szaktárca között. Az akkori erőforrás miniszter, Balog Zoltán 2016 júniusában jelentett be egy négyfázisú béremelést: a szakdolgozók az új bértábla alapján szeptembertől 26,5 százalékos, 2017 novemberétől 12 százalékos, majd 2018 és 2019 novemberétől 8-8 százalékos béremeléssel számolhatnak. A Kásler Miklós által tavaly novemberben az újdonság erejével beígért idei 8 százalékos többletben mindössze annyi volt a nóvum, hogy a 2016-ban kialkudott és bejelentett béremelés 4. fázisára ígért 8 százalék nem a novemberi, hanem már a júliusi bérrel megérkezik majd. Így végül a tavaly óta négylépcsősként kommunikált béremelés tulajdonképpen csak három lépésből áll.

Meddig válik be a kommunikációs trükk?

A béremelés trükkös kommunikációja egyébként még akár egy évig kitarthat. Bár talán a 2020-ban esedékes, 14 helyett 13 százalékos béremelés miatt kevesen morgolódnak majd, azonban amikor a 20 százalékkal több fizetésre számító ápolónők bankszámlaegyenlege csak 16,5 százalékkal mutat többet, akkor felrobbanhat a bomba a fizetési listák miatt.

Horváth Ildikó most szombaton újfent korlátozottan sajtónyilvános eseményen számolt be a júliustól esedékes béremelésről. Az egészségügyi ágazatot érintő tájékoztatóra a MedicalOnline-t, mint vezető szakportált ismét nem hívták meg, így tisztázó kérdéseinket sem tudtuk feltenni a döntéshozóknak. Lapunk egyébként úgy értesült, hogy a június 12-ei Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén is terítékre került az egészségügyi béremelés kérdése, az ágazati reprezentatív szakszervezet (MSZ EDDSZ) pedig egyeztetést kért az Emmitől, amelyre információink szerint június utolsó hetében lesz lehetőség.