2020. november. 25., szerda - Katalin.

Stratégiaváltás: lassú korlátozás-feloldás, agresszív víruskövetés

A tesztelések számának jelentős növelése mellett a korlátozó intézkedések enyhe lazítása következhet májustól, hogy a járványt kontroll alatt tartva újraindulhasson a gazdaság, és a társadalom is közelebb léphessen a normális kerékvágáshoz.

Egy sajátos rendszerben kell megtalálni az optimális megoldást arra, hogy a Covid-19 betegek száma ne lépje át azt a kritikus határt, ami már meghaladja az egészségügy teljesítőképességét, ám mindezt úgy, hogy a társadalom értelmes életet élhessen a vírussal együtt. Az erre megoldást kínáló stratégia kidolgozásának folyamatába adott bepillantást az az online tudományos konferencia, amelyet Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) vezetője hívott össze, és amelyen a hazai tudományos élet szakemberei szólaltak meg.

Időt kellett nyernünk ahhoz, hogy az egészségügyi rendszer felkészülhessen a koronavírusos betegek kezelésére – nyitotta a rendezvényt a tárcavezető, aki szerint a felkért szakértők azokat a járványmatematikai, epidemiológiai modelleket, egészségügyi adatbázisokat elemzik, amelyek megoldást kínálhatnak a koronavírus-járvány kezelésére. Korlátozások nélkül mintegy 14 ezer beteg kerülhetett volna súlyos állapotba, ezt – a matematikusok javaslata szerint – csak úgy kerülhettük el, ha legalább a felére csökkentjük a személyes kontaktusok számát – folytatta a beszámolót a miniszter, aki azt is elmondta, a matematikusok és mérnökök számításait is figyelembe véve ma már „csak” nyolcezer súlyos állapotú betegre számítunk.

A következő héten a lakosság átfertőzöttségét vizsgáló programot indítanak, amelynek során mintegy 30 ezer tesztet végeznek el az ország öt régiójában, amelyet a jövőben több alkalommal megismételnek majd. Palkovics László bejelentése azért is érdekes, mert korábban Müller Cecília országos tisztifőorvos még arról beszélt, hogy terveznek ugyan átfertőzöttségi vizsgálatot, de csak akkor, ha már lecsengett a járvány. A miniszter azt mondta, az elemzések szerint május 3-án elkezdődhet a korlátozó intézkedések lassú, óvatos feloldása. Ebben segítségünkre van az osztrák példa, ahol két héttel járnak előttünk a járvány kezelésében. A védelmi rendelkezések hatásai 14 nappal a bevezetést követően jelentkeznek, így idehaza elemezni, becsülni, szükség esetén pedig korrigálni lehet a terveket a szomszédos országban történtek nyomán.

Szorosan a vírus nyomában kell járnunk!

A korlátozó intézkedések lassú, átgondolt feloldása mellett agresszíven követni kell a vírust, azaz tesztelni a tünetmentes, gyanús eseteket is, és folytatni a kontaktuskutatásokat. Erről Oroszi Betarix, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakmai programvezetője beszélt, és elmondta azt is, ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás, a populáció átfertőzöttségének el kell érnie az 50-60 százalékot, ám ennek rövidtávon túl nagy ára lenne.

Ezért ki kell tartanunk addig, amíg elkészül a koronavírus elleni vakcina, ennek érdekében pedig fokozatosan, lassan, a járványt kontroll alatt tartva kell közelítenünk egy szabadabb élet felé, megtalálva, és 14 napra izolálva még a tünetmentes fertőzötteket is.

A járvány növekedési rátája Európa országaiban is eltérő, hazánkban – bár a vírus terjedése az idősotthonokban megugrasztotta – nulla körül ingadozik, ami arra utal, hogy egy jelentősen lefojtott járvány zajlik. A jelenleg igazolt 2284 Covid-19 fertőzéses eset jellemzően egészségügyi ellátóknál, negyede pedig szociális otthonokban, azaz zárt közösségekben terjed, a szociális távolságtartás miatt – az egyéb terjedés szintje nagyon alacsony.

Járványvédelmi intézkedések híján az alap reprodukciós arányszám 2-2,5, ez Magyarországon jelenleg egy körül mozog, ami fenntartott terjedést jelent, és a járvány kitörése nem valószínűsíthető. Ugyanakkor a Covid-19 gyakran tünetmentes vagy tünetszegény, a betegek 9-10 százaléka intenzív ellátásra, lélegeztetésre szorul. Jellemző a korspecifikus letalitás: a súlyos szindrómák a fiatalabbaknál nagyon ritkák, a 65 év felett gyakoriak, 80 év felett a fertőzöttek akár negyede számára végzetes lehet a betegség. A mortalitási mutató 100 ezer lakosra számolva nem éri el az 1,9-et, ami populációs szinten nem tartozik a legmagasabbak közé.

A közösségi korlátozó intézkedések egyelőre hatékonynak bizonyultak – szögezte le Oroszi Beatrix, hozzátéve azonban, hogy bár minden felett dominál, hogy megfékezzék a járványt, ám a jelenlegi intézkedések mellett leáll a gazdaság, ami ugyancsak visszahat az egészségi állapotra, és a karantén is pszichés problémákat okoz az egyének számára. A korlátozások lassú felengedése, így a közösségi kontaktusok növekedése nyomán folytatódni fog a terjedés, aminek visszafogására négyszintű stratégiát javasol az epidemiológus.

Az intézkedések enyhe lazítása mellett a tesztelések számának jelentős bővítésére van szükség annak érdekében, hogy a (tünetmentes) betegeket két hétre kiemelhessék a társadalomból, így megszakítva a fertőzési láncot. A szakember a maszkhasználat kötelezővé tételét is javasolta az egészségesek védelmére, hiszen a maszk viselése 50 százalékkal csökkenti a vírusürítést.

Árulkodó számok és hálózatok

A társadalom fegyelmezettségének köszönhetően a matematikusok által a járvány megfékezésére javasolt ötven százalékos kontaktus-csökkenés helyett a nagyvárosokban 80, a kisebbekben pedig 70 százalékkal kevesebb volt a személyes találkozások száma, míg a kistelepüléseken 55 százalékkal sikerült azokat mérsékelni – említette előadásában egy kutatás adatait Röst Gergely, a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszékének docense.

Ezt igazolták a hálózatkutatások adatai is, amelyekről Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának dékánja, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója számolt be, hozzátéve, hogy a mobilszolgáltatók (anonimizált) cellaadatai szerint emellett jelentősen növekedett az otthonmaradási index is.

Az adatok arra utalnak, hogy Magyarország időben lépett, és az intézkedésekkel sikerült csökkenteni a társadalmi szintű mozgássűrűséget, így leszorítani a járványgörbét, annak ellenére, hogy az aggregált adatok elemzésével nyomon követték az intézkedések bejelentését követő bevásárlási lázat, és igazolták, hogy az üdülő-karanténozók ellepték a balatoni településeket.

A magyarok kapcsolatsűrűsége általánosan is kisebb, mint más országokban, ám az időskorúak körében a legalacsonyabb, ők a karantén miatt még magányosabbá váltak, különösen a fővárosban. Az SE dékánja szerint erre a döntéshozóknak kiemelt figyelemmel kell lennie, kezelve az idősek nagyfokú izoláltságát és elmagányosodását.

Bár a nyers adatok egyelőre igazolásra várnak, Szócska Miklós megemlítette azt is, hogy a hazai halálozás az első negyedévben csökkent. Ennek okait még kutatják, ám tudva, hogy az év első hónapjaiban az influenzajárvány is jelen volt az országban, elképzelhető, hogy a távolságtartó intézkedéseknek nemcsak közvetlen, hanem járulékos hatása is volt. Zárásként a szakember elmondta, az elemzések nyomán az ITM adatbányász csapatának sikerült egy olyan, hosszú távra érvényes mutatót képeznie, amelynek segítségével azonnal monitorozható a társadalmi mozgássűrűség, ami hasonló járványügyi helyzetben megalapozott döntéshozatalt biztosít.

A kontaktusok számából és azok típusából megbecsülhető, hogy az ezek struktúrájába történő beavatkozások milyen hatással vannak a reprodukciós számra – folytatta Röst Gergely. Míg 1,2-es mutatóval a járvány még kezelhető, 1,3-assal már nem. Ezért a matematikus szerint az intézkedések lazítását pontosan kell kalibrálni annak érdekében, hogy ne lépjünk a veszélyzónába, ahol az egészségügyi kapacitások már elégtelennek bizonyulnak a súlyos betegek ellátásához. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a beavatkozások hatásai mintegy kéthetes csúszással jelentkeznek, a késedelmes döntéshozatal nagy kockázatokat rejt a járvány szempontjából.

Ősszel egy erősebb hullámban térhet vissza a SARS-CoV-2, ha erős szezonalitás jellemzi, és a nyári hónapokban jelentősen megcsappanna a fertőzőképessége – hívta fel a figyelmet egy másik, kockázatelemzésen alapuló modellre a járványmatematikus. Ha a vírus az influenzával egy időben jelenik meg, óriási terhet róhat az egészségügyi ellátórendszerre. Röst Gergely is úgy vélte, hogy csupán a kontaktusszám manipulálásán alapuló stratégia nem oldja meg a helyzetet, Oroszi Beatrixhez csatlakozva a maszkhasználatot, a kontaktuskutatást, a tesztelések számának növelését említette a javasolt stratégia részeként.

Ismernünk kell a vírus ujjlenyomatát

A hálózatelemzések mellett rendkívül fontos a koronavírussal kapcsolatos alapkutatási kísérletek folytatása, a vírus és a sejtek közötti kapcsolat megismerése. Erről már Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem professzora, a koronavírus-kutató akciócsoport vezetője. Megemlített azt a genetikai analízist, amelynek során harminckét beteg vírusmintáit vizsgálták, és amely nem igazolta, hogy többféle koronavírus terjedne Magyarországon. A genetikai alapon nyugvó hálózatelemzések többek között arra mutattak rá, hogy az idősotthonokban sem feltétlenül voltak lokálisak a fertőzések, ott is külső behurcolás történt.

Jelenleg 310 hatóanyagot vizsgálnak a kutatók a koronavírus-ellenes szerek sorában, 226 újonnan szintetizált hatóanyagot tesztelnek a vírusfertőzés eliminálására. Naponta 10-30 új vegyületet vizsgálnak, ezek már engedélyezett szerek, amelyek azonnal klinikai kísérletbe vonhatóak. Sok vitát váltott ki ezek sorában a hidroxi-klorokin, amelynek azonban súlyos, a szívet, szemet károsító mellékhatásai vannak. Bár laboratóriumi körülmények között jó eredményeket értek el, a klinikai felhasználás során ellentmondó eredmények születtek – mondta Jakab Ferenc.

Ugyancsak jó eredményeket értek el a favipiravirrel, amelyet korábban az influenza és az ebola kezelésére is alkalmaztak. A szintetizált hatóanyag első 200 milligrammja két hét alatt készült el idehaza, a szer készen áll a klinikai kipróbálásra. 2020 júniusára 30 ezer kapszulát tudnak előállítani belőle, júliusban pedig még ugyanennyit.

Emmi a lövészárokban

Abban egyébként a konferencián felszólaló valamennyi szakember egyetértett, hogy a megfelelő védelmi intézkedések mellett nem kockázatos a május 4-ére kiírt érettségi vizsgák megtartása. Míg Oroszi Betrix azt hangsúlyozta, hogy a gyerekek érintettsége a járványban alacsony, körükben extrém ritka a súlyos lefolyás. Jakab Ferenc annyit javasolt, hogy a dolgozatokat javítás előtt egy napra zárják el, bár mint fogalmazott: még akkor is extrém kicsi az esélye annak, hogy a papír közvetítésével fertőződik meg a pedagógus, ha a diák beletüsszentett a dolgozatba. Palkovics László jelezte, az ITM valamennyi érettségizőnek biztosítani fogja a vizsgák idejére a maszkokat.

A miniszter egyébként arra a kérdésre, hogy miért az ITM szervezte a tudományos konferenciát, és azon miért nem vesznek részt az emberi erőforrásokért felelős tárca képviselői, azt válaszolta, hogy az iparvállalatok mellett az innováció, a tudomány, valamint az egyetemek is az ITM alá tartoznak, így ezekkel a szakterületekkel ők foglalkoznak, míg az Emmi a lövészárokban van, és a betegek ellátásáról gondoskodik.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!