hirdetés
2024. április. 19., péntek - Emma.

Kancelláriarendszer csak 2018-ban

Sikerek és kudarcok egy éve

Bár a szakma hónapok óta tényként kezeli, egy hétfői háttérbeszélgetésen az egészségügyért felelős államtitkár is azt mondta, hogy a kancelláriarendszert leghamarabb a 2018-as választások után vezethetik be. A MedicalOnline azt is megtudta, hogy megerősítik az országos tisztifőorvos jogköreit.

Öt ponttal érkezett az ágazat élére tavaly októberben Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, azonban arra a kérdésre, hogy mindezekből mi valósult meg az elmúlt bő egy évben, messziről kezdte a választ. Úgy vélte, az egészségügyamelynek helyzetét a magyarok többsége a legsúlyosabb kérdésnek tartja – a politika fókuszába került, így a pártok közötti csatározások színterévé vált, ez pedig a kormányt is óvatosabbá teszi az ágazati tervekkel kapcsolatban. Ez az oka többek között annak, hogy a kancelláriákról szóló előterjesztés, amelyet hónapokon keresztül hiába próbált a kormány elé vinni az államtitkárság, végleg lekerült a napirendről. Ónodi szerint a 8-10 kórházat felügyelő és irányító kancelláriarendszer bevezetésére már csak a 2018-as országgyűlési választások után van remény, addig is az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) jogköreit és annak területi szerveit erősítenék meg annak érdekében, hogy együttműködésre bírják az intézményeket; erre négymilliárd forint pluszforrást is szánnak. A kancelláriarendszer bevezetésének elmaradását kudarcként élte meg az államtitkár, úgy vélte, nem sikerült elmagyaráznia a döntéshozóknak, hogy az átszervezés nem okoz majd akkora felfordulást az ellátórendszerben, mint ahogy azt az ellenzők előrevetítették. Ugyanakkor azt is mondta, a rendszert előbb-utóbb be kell vezetni, mert e nélkül nem szűnnek meg a párhuzamos ellátások az intézményekben.

Miközben sokan a kancelláriarendszer, és az államtitkár elleni gáncsvetésnek tartották az egyetemi kórházakról szóló törvényjavaslatot, most kiderült, abban Ónodi „keze is benne volt”. Mint magyarázta, a jogszabály annak a 2012-ben íródott levélnek a következménye, amelyet kórházigazgatóként írt Debrecen polgármesterének. A törvénnyel kizárólag az ottani, speciális helyzetet igyekeztek orvosolni, pontosítva az ottani integráció folyamatát, de a nemrégiben elfogadott szabály nem vonatkozik a többi egyetemre.

Maradt még három pont

Kevésbé érvényesül a gyógyításban az orvosok szabadsága, ha megjelenik az új, kompetencialapú minimumrendelet – folytatta az értékelését az államtitkár, jelezve, hogy nem minden pontban áll vesztésre. A statikus, eszközalapú minimumfeltételek helyébe lépő szabályozás elkészítését júliusra, majd később szeptember végére ígérte az államtitkár, de a legutóbbi tervezett időpontot, október végét sem sikerült tartani. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium egyes tagozatai már elvégezték az ezzel kapcsolatban rájuk rótt feladatot, de másokkal még „leveleznek”, ugyanis valamennyi szakmára vonatkozóan, egyben szeretnék megjelentetni az új rendeletet, amelynek következménye lesz az is, hogy bizonyos ellátásokat csak ott vehetnek igénybe a betegek, ahol az abban kompetens szakorvos elérhető, ami viszont betegbiztonsági szempontból is fontos lenne.

Az emelt szintű ápolási rendszer kialakítása elindulhatott, igaz, végül nem az egészségügyi, hanem a szociális ügyekért felelős államtitkárság égisze alatt – szólt a szociális ágyak korábban tervezett átadásáról az államtitkár. Pontjai között szerepelt az alapellátás megerősítése is, ehhez kapcsolódóan azt hangsúlyozta, jövőre lesz törzskarton-rendszer, és többletforráshoz jutnak az alapellátó fogorvosok is, akik részt vehetnek a praxisvásárlási pályázatokon, amiből eddig ki voltak zárva. Egyelőre az ötödik pontban jegyzett budapesti ellátórendszeri reform tűnik a legkiforrottabbnak, amelyről a háttérbeszélgetésen Cserháti Péter, a területért felelős miniszteri biztos számolt be, hasonlóan egy múlt heti konferencián elhangzottakhoz.

Konszolidáció másképp

A kórházak eladósodásának üteme jelentősen lelassult, míg tavaly 5, addig idén már kevesebb mint hárommilliárd forinttal emelkedik havonta. Ez arra utal, hogy az intézmények gazdálkodásában javul a helyzet, bár "még nem eléggé" - fogalmazott az államtitkár. A teljes adósságállomány szeptember végén hatvanmilliárd forint volt, ebből a lejárt határidejű tételek 45 milliárdot tettek ki, ennek eliminálására idén is lesz konszolidáció, igaz, nem az eddig megszokott módon. Az államtitkárság szakmai javaslatáról a napokban dönt a kormány.

Összesen 530 millió forinttal kapott több pénzt az a tíz intézmény, amelyet a Magyar Kórházszövetség elnökségének tagjai vezetnek – reflektált Ónodi-Szűcs Zoltán arra a MedicalOnline-on megjelent interjúra, amelyben Ficzere Andrea, a szervezet alelnöke arról beszélt, hogy a kórházakra augusztusban kiszabott 8 százalékos teljesítmény-volumen korlát csökkentés lehetetlen helyzetbe hozta az összetett szakmai portfólióval és nagy területi ellátási kötelezettséggel rendelkező intézményeket. Az államtitkár elmondta, hogy a nyolc százalékos TVK csökkentés mellé 20 százalékos súlyszám-érték növekedés társult, a szolgáltatók kevesebb beteg ellátása után kaphatják meg ugyanazt az összeget, mint korábban. Egyelőre úgy tűnik, a menedzsmentek még nem tudják, miként kellene ezt a helyzetet kezelni – vélekedett a szakpolitikus.

Eredmények, sikerek

Az elmúlt egy év legnagyobb sikere vitathatatlanul a béremelés volt, de az eredmények közé sorolható az is, hogy jövőre 170 milliárd forinttal több pénz jut az ágazatnak, a tételt növeli a fővárosi struktúra átszervezésére szánt 40 milliárd forint. Mindezek mellett 56 milliárd forintot uniós forrás is elköltésre vár az egészségügyben. A pozitívumok között említette az államtitkár, hogy „nincs még egy ilyen rövid várólista, mint a miénk”, kórházi várólista csökkentési programhoz hasonlóan közös ambuláns előjegyzési naplót vezetnének be a szakellátásban is. Itt tett említést a szakpolitikus az e-egészségügyi fejlesztésekről, amelyek eredményeként 2017. november 1-jével valamennyi ellátó csatlakozhat az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez (EESZT).

Önálló marad az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), bizonyos funkcionális feladatai az Emmi-hez, ezen belül az egészségügyért felelős államtitkársághoz kerülnek, a pénzbeni finanszírozások kezelését veszi át hosszú távon az államkincstár – erősítették meg a háttérbeszélgetésen. Arra a kérdésre, hogy az átszervezés hány munkavállalót érint, Ónodi-Szűcs Zoltán úgy válaszolt, 20 százalékos bértömeg-csökkenés várható, és nem reflektált érdemben arra a szakszervezeti vélekedésre, amely szerint az OEP területi hivatalaiban az elbocsájtások aránya megközelítheti az ötven százalékot. Az átalakítás előnyeként viszont megemlítette, hogy kevesebb lesz a párhuzamosság, például csak egy helyen lesz egészségbiztosítási főosztály.

Erősítik a tisztifőorvost

Erősödnek a tisztifőorvos járványügyi jogkörei – szerepel többek között az államtitkárság parlament előtt lévő jogszabály-módosítási javaslatcsomagjában. Ladányi Márta helyettes államtitkár a MedicalOnline-nak elmondta, a jövőben a tisztifőorvosnak lehetősége lesz arra, hogy amennyiben olyan jellegű járvánnyal szembesülnek, amely meghaladja a kormányhivatalok ismereteit és felkészültségét, annak kivizsgálását magához vonja, és az Országos Epidemiológiai Központ, mint háttérintézmény segítségével kivizsgálja. A hatáskör megnövelésének – amelyet egyébként az ÁNTSZ korábbi átalakításával gyengítettek meg – szükségességére utalt például a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) intenzív részlegén kialakult, Acinetobakter ursingii okozta véráramfertőzés (VÁF), amelynek következtében májusban öt páciens betegedett meg, közülük hárman életüket vesztették. Mint a helyettes államtitkár kiemelte, az OEK nem csak a laborvizsgálatokat tudja biztosítani, hanem a kórházak higiénés feltételeire és szükségleteire is nagyobb rálátással rendelkezik mint a kormányhivatalok, így a magasabb tudásszintet igénylő járványok esetében a jövőben az OTH – együttműködve a hivatalokkal – közvetlen hatósági jogkörrel intézkedhet, és előírhatja a teendőket.

Új népegészségügyi programra kell előkészítő javaslatcsomagot összeállítania Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkárnak, együttműködve elődjével, Zombor Gáborral, valamint Sonkodi Balázzsal, a Miniszterelnökség stratégiai ügyekért felelős államtitkárával – jelentette be egy júniusi Kormányinfón Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor azt mondta, az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Stratégia 2017-től lép életbe.

A stratégiai kabinet a program bizonyos elemeiről dönt hamarosan, ezek a részek 2017-ben életbelépnek – magyarázta lapunknak Ladányi Márta. A stratégia részét képezik a már folyamatban lévő uniós projektek, mint a méhnyak-, vagy a vastagbélszűrés, de hozzátette azt is: komplex népegészségügyi csomag és keretrendszer készül az államtitkárságon.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink