Mégsem teljesítünk a legjobban járványkezelésben?

Magyarországon ezzel már magasabb a halálozás mint Spanyolországban vagy Franciaországban, amelyek a járvány főbb nyugat-európai gócpontjainak számítottak hosszú időn keresztül.

A lista elején Belgium, Szlovénia, az Egyesült Királyság és Csehország áll, mindegyik országban meghaladja az 1700-at az egymillió főre jutó halálozások száma a járvány kirobbanása óta. Olaszországban, Portugáliában, Bosznia-Hercegovinában és az Egyesült Államoknak 1500 körül alakul az egymillió lakosra jutó koronavírusos elhunytak száma.

Mindez azt mutatja, hogy Magyarország az első hullámban látott kiváló teljesítmény után (elfojtott járvány, nagyon alacsony halálozás) a második hullámban felzárkózott a világ legrosszabbul teljesítő országai közé. Sok olyan országgal mutat azonos teljesítményt, ahol az első és a második hullám is megterhelte az egészségügyi ellátórendszereket.

A halálozások számának összevetésében azonban óvatosnak kell lenni, hiszen nem minden országban számítják azonos módszertannal a koronavírusos elhunytak számát. A legtöbb ország azonban azt a módszert választja, amit Magyarország is, miszerint ha egy beteg akkor hal meg, amikor pozitív a koronavírus tesztje, akkor ő a járvány áldozata.

Mindemellett leginkább az áldozatok száma mutatja meg azt, hogy egy országban valójában mekkora lehetett a járványhullám, hiszen a teszteléssel kimutatott pozitív esetek száma nagyban függ attól, hogy egy ország hány tesztet végez. Ebben pedig hatalmas különbségek vannak nemcsak világszerte, hanem még Európán belül is, írja a Portfolio.