Kórházi fertőzések: pénz nélkül csak papíron lesznek eredmények

Miközben a tavaly ősszel megjelent, a kórházi infekciókontrollt erősítő rendelet-módosításokat, a részben közzétett, illetve készülő módszertani leveleket, valamint „Az egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” elnevezésű (EFOP-1.8.0.-VEKOP-17-2017-00001) projektben megfogalmazott célokat előremutatónak és jónak tartják a szakemberek, kétségeket is megfogalmazták azon a szerdai konferencián, ahol az is kiderült, hamarosan kiírják a pályázatokat arra a 2,2 milliárd forintos keretre, amelyet lapunk cikke nyomán a MedicalOnline hasábjain jelentett be a tárca még október elején.

Bár azóta többen, többször beharangozták, hogy hamarosan érkezik a pénz, az „Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben” című (EFOP-1.8.21-18) felhívás tervezetét február végén bocsátották társadalmi egyeztetésre, igaz – mint azt lapunknak többen elmondták – nemigen verték nagydobra, így a szakma csak az utolsó pillanatban értesült róla. A véleményeket és észrevételeket március 3-ig várták az anyaghoz.

Az összegre közfinanszírozott fekvőbeteg ellátók pályázhatnak majd, az intézményenként maximum 60 millió forintért cserébe vállalniuk kell, hogy projektjük hozzájárul az egészségügyi ellátás során potenciálisan bekövetkező, elkerülhető egészségkárosodással szembeni védelem fejlesztéséhez. Feltétel még a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos kockázatok felmérése az intézményben, valamint az úgynevezett ”infekciókontroll kapcsolattartó” rendszer kialakítása. Emellett ellátási csomagokat kell bevezetniük a négy leggyakoribb egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés – érkatéterrel összefüggő véráramfertőzések (VÁF), hólyagkatéterezéssel összefüggő húgyúti fertőzések, lélegeztetéssel összefüggő pneumóniák, műtéti sebfertőzések – megelőzésére. Az ország valamennyi kórháza pályázhat, kivéve a közép-magyarországi régiót, ahonnan csak az országos intézetek nyújthatnak be támogatási igényt.

A feltételeknek megfelelő intézmények számára áthidaló megoldást jelenthet ez az anyagi támogatás addig, amíg el nem készül az a finanszírozási modell, amelyen már dolgoznak a módszertani projekt keretében. Mint azt dr. Oroszi Beatrix projektvezető jelezte, a program egyik konzorciumi partnere a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) is, így várhatóan áprilisban a tárca elé terjesztik az infekciókontroll önálló finanszírozásáról szóló javaslatukat.

Csak írott malaszt marad a rendelet?

Személyi feltételei vannak az október óta hatályos infekciókontroll rendeletben foglaltak gyakorlati bevezetésének – jelentette ki a konferencián dr. Nagy Kamilla, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztályának főorvosa. Az előírt státuszokat nem, vagy csak nehezen tudják betölteni, mert se kórházhigiénés orvost, se főiskolai végzettségű közegészségügyi felügyelőt nem találni.

Fotó: 123rf

Ha új munkaköröket írnak elő, ahhoz a folyamatos finanszírozást is biztosítani kell, „anélkül nem megy” – szögezte le. Hozzátette, több pénz kell ahhoz is, hogy biztosítani tudják azokat az eszközöket, amelyek a módszertani projekt égisze alatt készülő új ajánlások nyomán szükséges majd beszerezni.

Nem papíralapon, hanem elektronikusan kellene kitölteni azokat a kockázatfelmérő adatlapokat, amelyek elkészítését egy ápolóra delegálja a jogszabály, a beteg felvételét követő 72 órán belül – vetett fel egy másik problémát a főorvos, aki szerint ez azonnali, és orvosi feladat, mert a beteg állapotától függően diagnózisra, és akár haladéktalan izolációra lehet szükség.

A kockázatértékelés bizonyítottan jó gyakorlat, annak bevezetése indokolt, azonban a végrehajtáshoz nincs informatikai háttér, sem orvos, sem nővér – erősítette meg dr. Rákay Erzsébet, epidemiológus, a Szent János Kórház Kórházhigiénés Osztályának vezető főorvosa, aki szerint az adatlapok tartalmát is korrigálni kell.

A legtöbb jól képzett szakdolgozó külföldön van, a magyar ápolóképzést – bár voltak kísérletek, és valamelyest javult a helyzet – máig nem sikerült sínre tenni, és nincsenek szakoktatók sem – sorolta a hiányosságokat Tulipán Valéria, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikájának vezető ápolója, hangsúlyozva, hogy kompetenciákat kellene adni az egyetemi okleveles ápolóknak ahhoz, hogy támogatni tudják az orvosok munkáját.

Bérnővéreket nem lehet oktatni – fűzte tovább a gondolatot Rákay Erzsébet, aki szerint nemigen lehet tovább terhelni képzéssel és feladatokkal azokat, akik naponta küzdenek a betegek ellátásával. Bár úgy vélte, a szakma részéről van fogadókészség az infekciókontroll csomagok alkalmazására vagy a kockázatértékelő lapok kitöltésére, az azonban kérdés, hogy mi történik ezután? A beteget nem tudják elkülöníteni, a labor nem fogadja a mikrobiológiai mintákat, mert elfogyott a táptalaj. – Amíg nincs minderre pénz, papírokat fogunk kitölteni, és nem valósul meg semmi a célkitűzésekből – jegyezte meg.

Erősödő betegbiztonság

A betegbiztonság erősítését, az adatszolgáltatás minőségének javítását forrásokkal is megtámogatva sikerülhet visszaszorítani a kórházi fertőzéseket – fogalmazott a konferenciát megnyitó beszédében dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár. Mint mondta, a módszertani projekt célja, hogy a bizonyítékokon alapuló újdonságokat bevezessék, és hogy a jó gyakorlatok megerősítést nyerjenek. A nosocomiális infekciók elleni küzdelemnek fontos része az antibiotikumok megfelelő alkalmazása, akárcsak a lakosság szemléletének formálása. A kórházakban emberéleteket lehet megóvni a megfelelő prevencióval.

Szeretnénk megnyerni a kórházi fertőzések elleni a harcot, ehhez pedig szoros együttműködésre van szükség a Nemzeti Egészségügyi Ellátó Központ és a kormányhivatalok szakemberei között, akik ugyan kontrollálják az egészségügyi ellátók munkáját, de lehetőséget biztosítanak konzultációra, a nem megfelelő gyakorlatok kijavítására, a problémák megbeszélésére – összegezte dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos. Hangsúlyozta, az IC területén nemcsak a hatóságnak és az ellátóknak, hanem a betegeknek, látogatóknak és valamennyi állampolgárnak van teendője.

A Nemzeti Nosocomiális Survillance Rendszerbe adatot szolgáltató egészségügyi ellátók bejelentési fegyelme évről-évre javul, a fertőzések megakadályozását szolgálja az intézményekben évről évre elvégzett KÖR (kézhigiénés önértékelő rendszer) felmérés, valamint az ötévente az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) által koordinált európai pont-prevalencia vizsgálat, amelynek legutóbbi (2017) eredményei szerint az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések száma az uniós átlag alatt van Magyarországon.

A tisztifőorvos szavait erősítette meg Oroszi Beatrix, aki a PPV eredményeit sorolva elmondta, Magyarországon az kórházban kezelt betegek 4 százaléka kap el valamilyen fertőzést a kórházban, addig az uniós átlag 5,5 százalék. Az eredmények között megemlítette azt is, hogy míg 2012-ben 6 liter/1000 ápolási nap volt az alkoholos gél fogyasztás, legutóbb már 8,1-re emelkedett ugyanez az arány. Ugyanakkor az uniós átlag 24 liter volt. A két vizsgálat között eltelt időben wc-vel és kézmosóval felszerelt egyágyas kórtermek aránya nem változott, továbbra is 6 százalék, szemben az uniós 11 százalékkal.

A nosocomiális infekciók számát befolyásolják a strukturális adottságaink – folytatta a szakember. Míg idehaza 1000 főre 7 kórházi ágy jut, az unióban ugyanez a szám 5,1. Ugyancsak nálunk a leghosszabb az ápolási idő, átlagosan 9,5 napot töltenek kórházban a magyarok, miközben az ápolószemélyzet kevés, ami önmagában több fertőzést jelent. Az egészségügyi ellátórendszer komplexitása ugyancsak nagyobb kockázatot hordoz.

Az NI-k előfordulási gyakorisága hatékony, célzott módszerekkel jelentősen, akár 30, eszközös beavatkozások esetén pedig 50 százalékkal visszaszorítható – folytatta a projektvezető. Eljárásrendekkel, kockázatcsökkentő intézkedésekkel, monitorozással, a járványokat bejelentésével, kivizsgálásával, helyi antibiotikum-politika kialakításával, a folyamatos továbbképzés biztosításával fejleszthető a szervezeti kultúra, és mérsékelhető az esetszám.

Bizonyítékokon alapuló jó gyakorlatok

A rendszer átszervezését elindította a tavaly októberben megjelent miniszteri rendelet, a módszertant, az oktatási anyagokat, a monitorozást és a visszacsatolást a 40 hónapos futamidejű program – amelyre  összesen 11,43 milliárd forintot költenek el – támogatja. A kórházi fertőzések megelőzésében hatékony az eljárásrendek mentén kialakított, bizonyítékokon alapuló jó gyakorlatok bevezetése is, amelyeket a betegbiztonsági alprojekt keretében dolgoznak ki. Ebben konzorciumi partner a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja, amelynek docense, és az alprojekt szakmai vezetője, Belicza Éva a konferencián arról is beszélt, hogy minden tízedik fekvőbeteget érint valamilyen nemkívánatos esemény (NKE), amire a kórházi költségvetés 15 százalékát költjük el. A járóbeteg-szakellátásban minden 4. beteget érintett, ennek terhe a GDP 3 százalékát teszi ki.

A nosocomiális infekciók megelőzése érdekében elvárás a bizonyítékokon alapuló ellátási csomag bevezetése az intézményekben, amely a röviden megfogalmazott, a fejlesztendő területekre vonatkozó intézkedések mellett összesíti a jó gyakorlatokat is. Ezek részleteit a Péterfy Sándor utcai Kórház orvosigazgatója, Szilágyi Emese ismertette, hangsúlyozva azt is, hogy a négy leggyakoribb fertőzés 30-50 százaléka megelőzhető átfogó intézményi infekciókontroll programmal, és a helyes gyakorlat következetes alkalmazásával. Az EFOP minden módszertani levélre – amelyek a négy leggyakoribb fertőzés megelőzését szolgálják – készül jó gyakorlat, ezeket országszerte oktatják majd az intézményekben.