hirdetés
2019. december. 12., csütörtök - Gabriella.
hirdetés

Pozitív ösztönző a finanszírozásban

Így áll most az országos vastagbélszűrés

Június közepén jelent meg az a rendelet, amelynek értelmében plusz pénzt kapnak majd azok az orvosok és szakdolgozók, akik részt vesznek az országos vastagbélszűrési programban.

hirdetés

Hosszas várakozás után elkészült és megjelent a november óta zajló, országos vastagbélszűrési programhoz kapcsolódó finanszírozási rendelet, amelyről az emberi erőforrások minisztere már tavaly szeptember elején említést tett a MedicalOnline-nak. A szakmai kollégium illetékes tagozata, az egészségbiztosító és a tárca „közösen dolgozott ki egy finanszírozási javaslatot, a szükséges jogszabályi módosítás jelenleg folyamatban van” – mondta akkor Kásler Miklós, a rendelet végül mintegy kilenc hónap elteltével jelent meg a Magyar Közlöny június 19-ei számában.

A szűrést a járóbeteg-szakellátási tevékenység keretében, immár tvk-mentesen végzik a programban résztvevő kolonoszkópiás laboratóriumok, amelyek egy-egy szűrő jellegű kolonoszkópiáért 17.820 forintot számolhatnak el. Az összeg 80 százalékát, 14.256 forintot azoknak az orvosoknak és szakdolgozóknak kell majd megkapniuk, akik a páciens szűrésében közvetlenül részt vesznek. Mint az a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) lapunk kérdéseire küldött válaszából kiderül, a vonatkozó rendelet július 4-én lépett hatályba, ami azt jelenti, hogy a szolgáltatók első alkalommal szeptemberben kapják majd meg a vizsgálatért járó emelt finanszírozást. Arról, hogy ennek 80 százalékát milyen arányban osztja el a dolgozók között, a kórház helyben dönthet.

Ellenőrizni is fognak

A pozitív ösztönző számos más, a népegészségügyi szűréshez kapcsolódó tevékenységre, többek között a szakorvosi és szövettani vizsgálatokra, telepatológiával küldött minta előkészítésére, másodszakvélemény kiadására is vonatkozik. Felmerül a kérdés, hogy nem félő-e, hogy a többletbevétel reményében a laborok több ülésben látnak el egy-egy pácienst: például a polipok eltávolítása nem az első szűrővizsgálattal egy időben, hanem újabb kolonoszkópia alkalmával történik. A NEAK felvetésünkre úgy reflektált, a tárca, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) és a biztosító egyaránt kiemelt fontosságú prioritásként kezeli a népegészségügyi célú szűrővizsgálatok sikerességét, így részvételt és az arra való ösztönzést is. Ezért folyamatos és fokozott figyelmet fordít annak ellenőrzésére, hogy a szűrővizsgálat a páciensek számára a lehető legkisebb terheléssel járjon. Amennyiben az tapasztalják, hogy ugyanazon beteg vizsgálatát a különböző ellátási formákban több alkalommal is elvégzik, úgy „az felveti az adott szolgáltató szakmai kompetencia-vizsgálatának szükségességét is, ami hatással lehet az intézmény részvételére további programokban, és az ellátórendszerben betöltött szerepére is”.

Alapellátási tapasztalatok

A házorvosok kulcsszereplői az országos vastagbélszűrési programnak, mintegy kétezer praxissal szerződött az NNK annak érdekében, hogy körzetükben kiosszák a kiteket és azok beküldésére szolgáló borítékokat azoknak a pácienseknek, akik meghívólevelet kaptak az NNK-tól.

Július 31-éig a célcsoportból – 50-70 év közötti korosztály – mintegy 332 ezren kaptak postai úton meghívót vastagbélszűrésre, kolonoszkópos vizsgálaton pedig 3093 páciens jelent meg – közölte lapunk megkeresésére az NNK. A szervezett vastagbélszűrési program tavaly novemberi, országos kiterjesztése óta a megkeresettek közül több mint 116 ezer érintett vette át az egységcsomagot, ebből 103.449 székletminta érkezett vissza az Országos Közegészségügyi Intézet laboratóriumába.

Az Országos Szűrési Rendszerben (OSZR) július végéig közel 95 ezer vizsgálati eredményt regisztráltak, a visszaküldött minták közel tíz százaléka (9257) bizonyult értékelhetetlennek.

Sok a probléma a mintákkal – panaszolta lapunknak egy Csongrád megyei háziorvos, így náluk inkább segítenek a pácienseknek a minta levételében. Egy főváros környéki családorvos viszont azt mondja, náluk alig van értékelhetetlen mintáról visszajelzés, ellenben úgy vélte, tanácsos lenne, ha az OSZR-ben nemcsak az eredménytelenség tényét látnák az orvosok, hanem azt is, hogy ezeket a laborvizsgálatokat miért nem tudták elvégezni. A visszacsatolás sokat segíthetne akár a mintavételi, akár az adminisztratív hibák kivédésében, így tudnák, mi az, amiről részletesebb felvilágosítást, útmutatást kell adni a pácienseiknek.

A nem negatív eredménnyel rendelkező páciensek a háziorvostól kapnak beutalót kolonoszkópiára, a kijelölt laboratóriumokban négy héten belül kell elvégezni a vizsgálatot – közli az NNK. A háziorvosok tapasztalatai szerint a rendszer ebből a szempontból jól működik, betegeik 2-4 héten belül valóban átesnek a vizsgálaton. Azonban ha ezt követően további kórházi ellátásra van szükségük, már a megszokott rendszerben kell számukra megtalálni a megfelelő betegutat – azaz a háziorvos saját kapcsolatait, csatornáit használva tudja csak továbbirányítani a páciensét – magyarázta dr. Békássy Szabolcs, a Háziorvosok Online Szervezetének elnöke.

A pozitív ösztönzés egyébként az alapellátásban is megjelent, legalábbis azoknál a háziorvosoknál, akik az uniós projekt keretében szerződtek az NNK-val. Szűrésenként 1000 forint többletbevételt könyvelhetnek el a praxisok, de csak azt követően, hogy ötven páciens esetében megtörtént a minta vizsgálata.

Túlhajtott ellátók?

A vastagbélszűrési programban a feladat ellátását 24 új kolonoszkópos szett és 10 új endoszkópos mosóautomata segíti, a kormány bővítési terveinek megfelelően pedig a napokban megkezdődik annak felmérése, mely területeken van szükség újabb eszközökre – jelezte lapunknak az NNK. A válasz annak tükrében érdekes, hogy az uniós forrásokból támogatott projekt keretében egy szakmai munkacsoport már korábban felmérte a kolonoszkópos laboratóriumok helyzetét az országban, a 112 laborból ötvenet választottak ki, amelyek kisebb-nagyobb fejlesztések mellett alkalmasak a szűrésekre, így kérdés, miért van szükség most újabb felmérésre.

Mintegy nyolcezer lakos székletmintája volt nem negatív, közülük 5182-en már megkapták a beutalót kolonoszkópiára, 3903-an pedig át is estek a vizsgálaton július utolsó napjáig. Az eddigi 1921 szövettani minta közül 129 páciensnél igazolódott rosszindulatú elváltozás – tudtuk meg az NNK-tól. Az NNK egyébként a projekt előkészítése során 40-50 százalék körüli részvételi aránnyal, és mintegy 7 százaléknyi pozitív mintával számolt, erre alapozva szerintük 83-104 ezerrel több kolonoszkópos vizsgálatra van szükség.

Napi 15 vizsgálatot is „lenyelnek” a kollégák, ennyi kolonoszkópiát korrekt módon nem lehet elvégezni, ez pedig a minőség romlását eredményezi – mondta lapunknak egy gasztroenterológus. Szerinte a négy héten belül teljesített szűrések miatt hosszabban kell várakozni az egyéb céllal végzett vizsgálatokra. A szűréshez kapcsolódó adminisztráció egyébként betegenként húsz percet vesz igénybe, ráadásul az ehhez biztosított informatikai felület is nehezen kezelhető. A részvételi arányokra vonatkozó kérdésünkre úgy válaszolt, hogy azoknál a betegeknél, akik pozitív eredményt kaptak a székletvér-teszten, személyes konzultációra lenne szükség annak érdekében, hogy részt vegyenek a kolonoszkópián, így szignifikánsan többen jelennének meg a laborokban. Bár azt pozitívan értékelte, hogy a szűrés hasznosságát rendre igazoló pilotok hosszú sora után végre elindult az országos szűrés, a szervezésben vannak még hiányosságok. Mint fogalmazott: „a szűrési rendszer kicsit sánta, kicsit púpos, kicsit savanyú – de a miénk”.

Lehetne másképp?

Bár sok háziorvosi praxisban igyekeznek a személyes meggyőzés módszerével élni, hogy rávegyék a pácienseket a szűrésre, ez sokszor sikertelen, a székletvér-tesztet sem szívesen vállalják az érintettek, nem jó a beteg-compiance. Ezt már Békássy Szabolcs tapasztalja, aki szerint a lakosság részéről szó sincs automatikus részvételről: a praxisnővér rátermettségén, leleményességén múlik, hogy hányan hajlandóak a szűrésre. Úgy vélte, a vastagbélszűrés propagálásában, a lakosság széles körű tájékoztatásában nagyobb részt vállalhatna az állam, ami egyelőre szórólapok kiosztásában merül ki.

A lakossági tájékoztatásra egyébként külön fejezet készült a vastagbélszűrés országos kiterjesztését is célzó,  „Komplex népegészségügyi szűrések” (EFOP-1.8.1–VEKOP-15-2016-00001) elnevezésű kiemelt projekten belül, amelynek ütemtervében több éves „vastagbélszűrés érzékenyítő” és több hónapos „szűréstámogató” médiakampányt is terveztek. Ennek ellenére sem a televíziókban, sem más felületeken nem jelentek meg ilyen témájú társadalmi hirdetések, ahogyan az Emmi ebben a témában tartott tájékoztatói is korlátozottan sajtónyilvánosak.

Hatékonyabbak lehetnének a népegészségügyi célú szűrések, ha azokat nem behívás alapján, hanem a háziorvosokon keresztül működtetnék – mondja Békássy Szabolcs, és hasonló véleményen van kollégája, dr. Taller Gabriella is, aki a praxisában rendelkezik olyan készülékkel, amely – más vizsgálatok mellett – alkalmas a székletvér-szűrésre. Mint mondja, 77 éves betegénél így derült fény szigmabéltumorra, de 50 évesnél jóval fiatalabb, ám rizikócsoportba tartozó páciensek esetében is talált már pozitív eredményt. A készülék egyébként ötszázezer forintba kerül, a fogyóeszköz-költség pedig 800-1000 forint vizsgálatonként – foglalja össze a doktornő.

És akikről semmit nem tudunk

Kérdésünkre, hogy az NNK rendelkezik-e adatokkal azokról, akik a szervezett szűrés keretében pozitív mintát adtak, de nem a közfinanszírozott ellátás keretében vették igénybe a kolonoszkópos vizsgálatot, a központ azt a választ adta, 382 páciens volt, akik nem a projekt keretében bevont laboratóriumokban végzett vizsgálaton jelentek meg, így róluk nem rendelkeznek további adatokkal. Megjegyezték azonban, hogy a minőségi kolonoszkópia tárgyi és személyi feltételei a kijelölt laboratóriumokban állnak rendelkezésre, ezért fontos lenne, hogy a nem negatív mintát adó páciensek ezeket keressék fel.

A magánszférában jelenleg egy-két hét várakozási idővel, minimum (vidéken) 35 ezer forintért végeznek kolonoszkópiát, altatóorvosi jelenléttel már 50-60 ezer forint lesz a számla, ami Budapesten, a nagy magáncentrumokban ennek duplája is lehet. Ám mivel ezeknek a szolgáltatóknak semmilyen jelentési kötelezettségük nincs, így az ott vizsgált betegek sorsáról sem rendelkezünk adatokkal.

A vastagbélszűrési program elindítását „Komplex népegészségügyi szűrések” kiemelt projekt támogatásával 2016 júniusában jelentették be, ám végül csak 2018 novemberében sikerült a gyakorlatban is megvalósítani. A szűrés országos kiterjesztése különösen indokolt volt, hiszen Európában az első, a világban a negyedik helyen állunk a vastag- és végbélrákra visszavezethető halálozásban. Évente ötezer honfitársunk hal meg emiatt.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink