hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

Fejlődő egészségügyi szolgáltatások?

Egy-két héten belül pályázhatnak az intézmények arra a 2,2 milliárd forintra, amely az infekciókontroll tevékenységüket szabályozó rendelet betartását szolgálja – derült ki többek között az IME egészségügyi szaklap konferenciáján, ahol az is elhangzott, a következő hét éves ciklusban 24 százalékkal kevesebb forrásra számíthat Magyarország a Kohéziós Alapból.

Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter néhány héttel korábbi bejelentése nyomán értesülhettünk a Szent János Kórház „szuprekórházasításáról”, erről szólt a legkevesesebbet az Egészséges Budapestért Programot (EBP) az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) szakértőjeként koordináló Cserháti Péter. A korábbi miniszteri biztos az IME egészségügyi szaklap XVIII. Egészségügyi Szolgáltatásmenedzsment Konferenciáján azt mondta, novemberben kerül a kormány elé a fejlesztési elképzelés, amelyben a legnagyobb hangsúlyt a környék közlekedésének megújítására, átszervezésére fordítják. Korábban egyébként többek között éppen a megközelítés nehézkessége miatt nem javasolták centrumkórháznak az intézményt, bár Cserháti Péter most úgy fogalmazott, ez biztosíthatja a „közép-budai katlanban” élők megfelelő szintű egészségügyi ellátását.

Végül összesen 67 szolgáltató került be az évek óta formálódó EBP-be, amely az induláskor még csak a fővárosiak kórházi ellátására koncentrált, ám mára már a járóbeteg-szakellátás átszervezését is érinti. Míg tavaly és idén mintegy negyven-negyven milliárd forint került a programba, a tervek szerint jövőre újabb harminc milliárd érkezik, így összesen – uniós (EFOP) és hazai (VEKOP) forrásokból – mintegy 110 milliárdot költ a kormány a megújuló budapesti ellátásra. Az EBP-ben érintett 26 fekvőbeteg-ellátó között a három centrumkórház tervpályázatának elbírálása már folyamatban van, az eredményhirdetés decemberben várható – jelentette Cserháti Péter.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Lassan születnek meg a támogatási szerződések – jelezték a konferencia résztvevői a projekt vezetőjének, aki ezt az áprilisi választások nyomán szükséges kormányátalakítással, az egészségügyért felelős államtitkári poszton történt változással, és a háttérintézményekben folyamatban lévő létszámleépítésekkel magyarázta, hozzátéve, hogy reményei szerint most már felgyorsulhat ez az adminisztráció. Felhívta a figyelmet arra is, hogy pályázatot írtak ki a smart-információtechnológia és a smart-infrastruktúra tervezésre. Az ennek nyomán megszülető Fehér Könyv az egészségügyi beruházások megalapozását és koordinálását szolgálja majd.

Prioritást élvez az egészségügy

Már folynak a tárgyalások a Kohéziós Alapból a következő (2021-27) uniós ciklusban felhasználható forrásokról, amelyről májusban döntött az Európai Bizottság. Az már most is látszik, hogy Magyarország 24 százalékkal kevesebb pénzből gazdálkodhat, már most folyik a munka a leghatékonyabb felhasználás érdekében. Mint Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának uniós fejlesztésekért felelős államtitkára elmondta, hogy míg 2014-20 között 24 milliárd euro volt a hazánk számára biztosított teljes keret, ez 2021-től 19,5 milliárd euróra csökken. Ugyanakkor a kormányzat ebben az időszakban is prioritásként tekint majd az egészségügyre, ahogyan a jelenleg futó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programokban (EFOP) is. Ezekre összesen 1047 milliárd forintot fordítottak, ebből 165 milliárd jutott egészségügyi fejlesztésekre, 151 milliárd forintra már megtörtént a kötelezettségvállalás.

A fejlesztések a hiányszakmákhoz és hiányterületekhez kapcsolódnak, mint például a sürgősségi- és a gyermekpszichiátriai ellátás, az addiktológia, vagy a patológia. Célozzák a lakosság egészségkultúrájának és egészségtudatosságának növelését, a prevenció fókuszba helyezését, a népegészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, valamint a szűrővizsgálati rendszerek korszerűsítését – foglalta össze Vitályos Eszter, hozzátéve azt is, hogy az egészségügyi fejlesztések többsége kiemelt projekt, jelentős állami szerepvállalással.

A rendszerszintű infrastruktúrafejlesztések a fekvőbeteg-ellátás kiváltását illetve lerövidítését célozták, ugyanakkor eddig hiányzó intézményeket és szolgáltatásokat is létrehoztak, példaként a gyermektraumatológiai központot és a mentális ellátórendszer fejlesztését említette az államtitkár. A rendszerszintű technológiafejlesztések a nemkívánatos események elkerülését, és a betegbiztonság növelését szolgálták elsőként. Az ellátórendszer modernizálását célzó intézkedések is megjelenhettek, mint például a komplex népegészségügyi szűrések országos kiterjesztését lehetővé tévő, a központi költségvetésből is támogatott projekt (EFOP 1.8.1-VEKOP 15), amely magában foglalja a szervezett vastagbélszűrés bevezetését is.

Az idei, utolsó negyedévben jelenik meg két pályázat, ezek közül az egyik a nemrégiben megjelent, az infekciókontroll-tevékenységet szabályozó rendelet gyakorlati megvalósítását támogatja. Erre – mint azt a MedicalOnline-nal októberben elsőként közölte a szaktárca –, 2,2 milliárd forint jut. További 2,8 milliárd forintot szánnak az egészségügyi ösztöndíjak támogatására, amelyre szintén a következő hetekben lehet majd pályázni.

Folyamatban a megújulás

Kiemelt projektekre 91,5, intézményi fejlesztésekre 59,9 milliárd forint értékben írtak ki pályázatot – számolt be az ÁEEK koordinálása alá tartozó EFOP pályázatok részleteiről Srágli Attila, a kórházfenntartó projektirányítási igazgatója. A gyakorlatorientált orvosképzést szolgálja a skill-laborok fejlesztése, amely 16 oktatókórházat és három egyetemi klinikát (Debrecen, Pécs, Szeged) érint országszerte. A projekt oktatási módszertan kidolgozását is magában foglalja, azonban mint azt az igazgató megjegyezte, az infrastruktúrát bővítő építészeti beruházások végrehajtását némileg késlelteti az építőipar jelenlegi leterheltsége.

Az ÁEEK konzorciumi vezetésével a Heim Pál Gyermekkórházban alakítják ki a III. progresszivitási szintű gyermekek sürgősségi és baleseti ellátását biztosító központot, amelyhez további öt térségi alcentrum csatlakozik Miskolcon, Győrben, Szegeden, Debrecenben és Pécsett, így 2020-ra létrejöhet az országos és regionális ellátórendszer ezen a területen. Ugyancsak a kórházfenntartó kezeli a pszichiátriai ellátórendszer megújítását szolgáló EFOP pályázatot, amely az épületek felújítása és a gondozóhálózat fejlesztése mellett lehetőséget biztosít a struktúrából régóta hiányzó magas biztonsági fokozatú egység létrehozására is. Jövő év végére zárulhat le a 18 ÁEEK fenntartású intézmény 20 helyszínét érintő, az egynapos sebészeti egységek felújítását és korszerűsítését is finanszírozó projekt, az eszközpark cseréjével, megújításával. Egységes protokollal, 39 intézményben létrehozott mintakövető rendszerrel, és egységes kórházi informatikai háttérrel újul meg a patológiai ellátás – sorolta Srágli Attila.

Ösztöndíj- és képzési programmal, egységes ápolási eszközpark kiépítésével, a nővérszállók felújításával és a férőhelyek bővítésével igyekeznek megtartani az ágazatban fogyatkozó munkaerőt, a fejlesztési csomag része egy olyan informatikai rendszer is, amely lehetővé teszi az egyes intézmények felszerelésének, eszközeinek nyomon követését is. A hét budapesti és hat vidéki kórház épületenergetikai fejlesztése mellett a projektiányítási igazgató megemlítette még a betegbiztonság fejlesztését, ezen belül a szemléletváltást, a jó gyakorlatok terjesztését, a megfelelő kézhigiénét és antibiotikum-felhasználást ösztönző programokat. Kiemelte az elektronikus egészségügyi szolgáltatási tér (EESZT) kapcsolódó szolgáltatásainak bővítését, amely lehetővé teszi majd többek között a távkonzultációt, és az egészségügyi adatvagyon megfelelő hasznosítását is.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Könyveink