hirdetés
2019. december. 09., hétfő - Natália.
hirdetés

Cserháti Péter már nem miniszteri biztos

Kevesebb pénz juthat Közép-Magyarország egészségügyére

Két napja már nem miniszteri biztosként, hanem az ÁEEK szakértőjeként foglalkozik az Egészséges Budapest Programmal (EBP) Cserháti Péter – jelentette be az érintett a Medicina 2000 XX. országos járóbeteg szakellátási konferencián, ahol a többi közt az is kiderült, a korábban megítélt 11,4 milliárd helyett az idén csupán 2 milliárd juthat a közép-magyarországi régió egészségügyi fejlesztéseire.

hirdetés

Ötmilliárd forintból csökkenthetnék a várakozási időt a járóbeteg-ellátásban.  Ehhez legelőször átláthatóvá kellene tenni a rendszert, azaz minden érintettnek havi jelentést kellene küldenie a finanszírozónak – közölte a konferencia egészségpolitikai fórumán Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese. Mint jelezte, tavaly a fekvőbeteg-ellátásból a járóbeteg-ellátásba áramlott mintegy 8 milliárd forintnyi teljesítményvolumen-korlát (tvk), ez azonban nem csökkentette a megjelenési esetszámot és nem csökkent a várakozási idő sem.

Szerdától huszadik alkalommal tartanak konferenciát Balatonfüreden a járóbeteg-szakellátók és tizenötödször a szakdolgozók. A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség legfrissebb állásfoglalása szerint továbbra is sok az elkerülhető kórházi felvétel; meg kellene szüntetni az ambuláns és egynapos sebészeti beavatkozások volumenkorlátját. Mindennapi probléma az elégtelen finanszírozás, sok szakrendelő csak önkormányzati támogatással képes a túlélésre. A működési színvonal tartása érdekében az alapdíjat legalább 12,5%-kal emelnék, s szeretnék, ha a járóbeteg szakellátók is arányosan részesülnének a kasszamaradványból és a konszolidációs összegekből.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Mint azonban a fórumon elhangzott, az idén várhatóan nem lesz maradvány a kasszában, így nemigen lesz mit szétosztani az egészségügyi szolgáltatók között, s ugyancsak számos kérdés merül fel az Egészséges Budapest Programmal kapcsolatban is.  Cserháti Péter a konferencián jelentette be, hogy két napja már az Állami Egészségügyi Ellátóközpont (ÁEEK) szakértőjeként, nem pedig miniszteri biztosként felügyeli a programot, amelyben korábban már biztosra vett összegek is veszni látszanak. Bár a kormány 11,4 milliárd forint felhasználhatóságáról döntött az idei évre, mint azt júliusban megtudták, a költségvetés állapota miatt csupán kétmilliárdot használhatnak fel, így át kell szervezni a fejlesztések ütemezését.

A konferencián csupán főosztályvezetői szinten képviseltette magát a szaktárca, s nem tudott azon részt venni Kovács Attila országos tiszti főorvos sem.Mint kiderült, továbbra sincs előrelépés a laborkassza rendbetételében. Kiss Zsolt szerint a vizsgálatok 40-42 százalékát a háziorvosok rendelik, de nem lehet egyszerűen korlátozásokat bevezetni, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy jobbak a megbetegedési mutatók ott, ahol több a vizsgálat – reményeik szerint az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) adatai sokat segíthetnek majd a helyzeten.

Többen foglalkoztak az Állami Számvevőszék egészségügyet érintő súlyos mondataival, s mint azt Gondos Miklós, az ÁEEK főigazgatójának szavai sejtették, nem kizárt, hogy a fenntartó minta-szabályzatokat juttat majd az intézményeknek. Erre már csak azért is szükség lehet, mert a kisebb intézmények nem képesek minden szükséges adminisztrációt önerőből elkészíteni, mert akkor szakértőkre kellene fordítani a bérekre-ellátásra fordítandó összegeket. A miniszterelnök kötcsei gondolatai kapcsán többen foglalkoztak a köz- és magánfinanszírozású ellátások szétválasztásának kérdéseivel is. Mások mellett Kiss Zsolt is fontosnak nevezte ezek elhatárolását, a megfelelő szabályozást. Mint jelezte, ma gyakorlatilag nem tudjuk, mi történik a magánfinanszírozott ellátásban, s ennek kapcsán is kiemelte az EESZT szerepét, amelyhez fokozatosan csatlakoztatják az összes magánszolgáltatót is. Mint elhangzott, első körben hiteles, pontos helyzetjelentést kell adjanak a miniszterelnöknek.

Mindmáig jelentős gondok vannak az egészségfejlesztési irodák finanszírozásával, az ÁEEK-hez tartozók rendben a pénzükhöz jutnak, ám az önkormányzatiaknak pályázniuk kell a fizetésükre, csakhogy a pályázatokat nem írják ki időben. Mint az a szövetség felmérését ismertetve elhangzott, az eddigi finanszírozási változtatások nem voltak elegendőek az egynapos sebészetben, a kihasználatan tvk-t át kellene csoportosítani, s az önálló, nem kórházi egynapos sebészetek teljesítményvolumen-korlátját is meg kellene szüntetni. A felmérés egyébként nem igazolta a rendre megjelenő vádakat. A nosocomiális fertőzések aránya elenyésző: számaik szerint 2014-ben egy, 2017-ben három ilyen eset fordult elő, a műtétet követő vérzések száma 8, illetve 6 volt, mindkét évben öt reoperációra volt szükség, s intenzív osztályra 2014-ben csupán egy embert kellett szállítani (tavaly egyet sem) az egynapos ellátást követően.

Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés

Kapcsolódó fájlok

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink