Az ombudsman a gyógynövényekért és a gyógynövénypiacért
Tárcaközi bizottság létrehozását szorgalmazza az alapvető jogok biztosa a gyógynövény ágazat átfogó szabályozási és támogatási koncepciójának kidolgozása érdekében. Megállapításai szerint a jelenlegi szabályozás nem szolgálja megfelelően a hazai gyógynövény ágazat érdekeit, ezért két miniszteri rendelet módosítására is javaslatot tett.
Egy az ombudsmanhoz érkezett beadvány szerint a gyógynövény-termékek forgalmazásának erőteljes korlátozását, illetve megszüntetését vonják maguk után a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre vonatkozó szabályok. A rendelkezések sértik az egészséghez való alapvető jogot, mert nem teszik lehetővé a gyógyulás módjának, eszközeinek szabad megválasztását.
Szabó Máté a jövő nemzedékek korábbi országgyűlési biztosának jogutódjaként lefolytatott vizsgálata eredményeképpen megállapította: a jelenlegi szabályozás nem szolgálja megfelelően a hazai gyógynövény ágazat érdekeit. Bár a visszásság az ombudsman szerint alapvetően az európai szabályozásra vezethető vissza, az ágazatot érintő problémák egy része a hazai szabályozórendszer kedvezőbb átalakításával orvosolható lenne.
Az alapvető jogok országgyűlési biztosa az emberi erőforrás miniszternek a gyógytermék-rendelet, a vidékfejlesztési tárcának pedig a kistermelői rendelet megfelelő módosítását javasolta. Mivel a problémák rendszerszintű kezelése valamennyi érintett tárca és az ágazat szereplői közötti aktív, folyamatos együttműködést feltételez, az ombudsman tárcaközi bizottság létrehozását is szorgalmazta.
Mint arról a MedicalOnline korábban beszámolt, Európa-szerte véget ért a hét éves átmeneti időszak, így 2011. május elseje után az öreg kontinens területén már csak azok a növényi gyógyszerek maradhatnak forgalomban, amelyeket törzskönyveztek, vagy engedélyeztek. Bár John Dalli egészségügyi és fogyasztóvédelmi európai biztos szerint minderre azért volt szükség, hogy a betegek megbízhassanak az unióban vásárolt hagyományos növényi gyógyszerekben, Európa-szerte sokan gondolták úgy, hogy az új, Magyarországon már korábban hatályos szabályok inkább szólnak a korlátozásról, a polgárok kiskorúsításáról, vagy éppen gazdasági érdekcsoportok erejéről, mintsem a biztonságról. Heidi Stevenson természetgyógyász az interneten indította az „Állítsuk le a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvet” című petíciót, amelyben a nemzetközi aláíró sereg arra szólította (volna) fel az Európai Bizottságot, hogy vonja vissza a hagyományos növényi gyógyszerekről szóló irányelvet. Az ugyanis a kétkedők szerint arra irányul, hogy megszüntesse a hozzáférést a növényi gyógyszerek nagy részéhez. „Az irányelv korlátozza az európai állampolgárokat azon joguk gyakorlásában, hogy saját maguk dönthessenek az egészségükről.”
Az irányelv hatályba lépése előtti napig 170 ezren írták alá a tiltakozást, ahhoz azonban, hogy az unióban érdemben foglalkozzanak egy állampolgári kezdeményezéssel, egymillió aláírásra lett volna szükség. Szabó Franciska, az OGYI kommunikációs szakreferense a MedicalOnline érdeklődésére akkoriban úgy nyilatkozott, hogy azok a cégek, amelyek március végéig nem kérték korábbi gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményeik átminősítését, a későbbiekben új termék bejegyzését kezdeményezhetik a hatóságnál. A már a boltokban lévő, ebbe a korábbi kategóriába tartozó gyógytermékeket a lejárati határidőig, vagy legkésőbb 2013. április elsejéig forgalmazhatják.
Magyarországon a szakértők szerint mintegy 340 gyógytermék van forgalomban. A gyógynövény ágazat helyzetéről nemrégiben hallgatott meg beszámolót az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kertészeti albizottsága. A beszámoló alapján az elmúlt években részben azért esett vissza a hajdan hungaricumnak számító gyógynövénytermesztés és -gyűjtés, mert sok a konkurens az unióban; idehaza viszont nem jutott az ágazat fejlesztésére sem pénz, sem kellő figyelem.
A '90-es években 35-40 ezer tonna gyógynövénydrogot állítottak elő hazánkban, ez az arány ma azonban becslések szerint már jóval 30 ezer tonna alatti. A gyógynövénygyűjtés és termesztés termelési értéke éves szinten mintegy 10 milliárd forintot tesz ki. A gyógynövényteák, gyógytermékek és más gyógynövény alapanyagú készítmények, például étrend-kiegészítők összforgalma éves szinten 50 milliárd forint körüli. A gyógynövény-feldolgozás másodlagos élelmiszeripari és gyógyászati célú piacán mintegy 50-100 vállalkozás működik, a gyógynövények gyűjtésében pedig mintegy 5-8 ezer ember vesz részt.
