hirdetés
2019. december. 12., csütörtök - Gabriella.
hirdetés

 

Fűben, fában, olcsón

Melyik a tíz leggyakrabban ajánlott gyógynövény, milyen panaszokra használják ezeket a betegek, és mit mond az orvostudomány a hatékonyságukról?

hirdetés

A healthnews.com újságírója, Lynn Walbrecht listát állított össze a leggyakrabban használt gyógynövényekből, amelyekkel mindennapos megbetegedéseiket kúrálják az amerikaiak:

1. Aloe vera: égés

2. Poloskavész, Actaea racemosa: a menopauza kellemetlen tünetei

3. Boswellia, tömjénfa: artritisz, ízületi fájdalom

4. Kamilla: emésztési panaszok

5. Vitex agnus-castus, barátcserje, szűzfa: premenstruációs szindróma

6. Koffein: az állóképesség növelése, dekongesztáns

7. Tőzegáfonya, illetve vörös áfonya: húgyúti infekció

8. Echinacea, bíbor kasvirág: megfázás, influenza

9. Ligetszépe (Oenothera biennis L.) olaj: a vér koleszterinszinjének csökkentése, ízületi gyulladás, reumatoid artritisz kezelése

10. Őszi margitvirág, Tanacetum parthenium: migrén

A cikk megjegyzi, hogy egyre nő az érdeklődés a növényi orvosságok iránt, a doktorok egyre inkább megismerik az ezek hatékonyságával és biztonságosságával foglalkozó tudományos kutatások eredményeit, és használatukkal nemcsak az egyén, hanem a társadalom is jól jár, hiszen a gyógynövények jóval olcsóbbak, mint a szintetikus orvosságok.

 

A tudomány álláspontja

A gyógynövényekkel szponzorok hiányában még ma is kevés kutatás foglalkozik, azonban a neves orvosi szaklapokban is találhatunk a listában felsoroltak hatékonyságát bizonyító közleményeket.

1. Az Égés című szaklap 2007. szeptemberi számában megjelent szakirodalmi áttekintés megállapítja, hogy az aloe vera hasznos az első és másodfokú égési sebek kezelésében, a növénnyel kezeltek átlagosan 8,8 nappal gyógyultak hamarabb.

2. A Womens Health 2006. szeptemberi számában megjelent tanulmány szerzői az Észak-Amerikában őshonos poloskavészről állapítják meg annak hatékonyságát a menopauza tüneteinek enyhítésében, és felhívják a figyelmet annak lehetséges hepatotoxikus mellékhatására.

3. Az Arthritis Research and Therapy egy 2008. júliusi cikke a tömjén oszteoartritisz terápiájában való hasznosságát elemzi, és megállapítja, hogy annak kivonata hatékonyan és biztonságosan csökkenti az ízületi fájdalmat és növeli a fizikai funkciót gyulladásgátló tulajdonsága révén (gátolja az 5-lipoxigenáz enzimet).

5. A Mediterráneumban őshonos barátcserjével foglalkozik a British Medical Journal 2001. januári számában Rued Schellenberg és munkatársai cikke.

A népi gyógyászatban ősidők óta használták a cserje bogyóit, leveleit a nemi szervrendszer tonizálására, de ellenkező hatást remélve is: anafrodiziákumként, innen az elnevezés: barátcserje, szűzfa.

A modern kutatás megállapítja: a növény aktív anyagainak komplex hatásmechanizmusa miatt mindkét hatás elképzelhető, attól függően, hogy milyen koncentrációjú kivonatot használunk. Az alacsony koncentrációjú kivonat gátolja a dopamin2 receptort, növeli a prolaktin-kiáramlást. A magas koncentráció csökkenti a prolaktin-kiáramlást. Az egyik alkotóelem kötődik az opiátreceptorhoz, ez magyarázhatja a premenstruáció kellemetlenségeit enyhítő hatását.

7. A vörösáfonya húgyúti infekció elleni hatását a New England Journal of Medicine egy 1998-as cikke magyarázza el:

az aktív anyag akadályozza a patogén baktériumok uroepitheliális sejtekhez tapadását. Az áfonyakivonat más nyálkahártya-felszíneken is gátolja a kórokozó baktériumok és az influenzavírus adherenciáját, ezért gyomorfekélyben, fogszuvasodásban, influenzában, illetve annak megelőzésében is hatásos.

8. A bíbor kasvirágot leggyakrabban nátha és influenza ellen használják. A tudományos vizsgálatok metaanalízise a The Lancet Infectious Diseases 2007. júliusi számában olvasható.

A vizsgálat végzői megállapítják: az Echinacea használata 58 százalékkal csökkenti a nátha kialakulásának valószínűségét, míg a kialakult nátha időtartamát másfél nappal rövidíti.

A magyarok számára külön érdekesség, hogy a budapesti Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben egyedülálló kutatást végeznek az Echinacea központi idegrendszerre kifejtett hatásával kapcsolatban: szorongásoldó tulajdonságát tanulmányozzák.

A Phytotherapy Research tavaly novemberi számában jelent meg Haller József és munkatársai cikke, amelyben megállapítják, hogy az Echinacea kiváló biztonságossági profillal és jelentékeny anxiolitikus potenciállal rendelkezik.

9. A ligetszépe mag 25 százaléknyi esszenciális zsírsavat tartalmaz, linolénsavat és gamma linolénsavat is. A Thrombosis and Haemostasis című szaklap 1998. októberi száma bemutatja a magból készült olaj trombózisgátló hatásának mechanizmusát.

A ligetszépe-olaj a cikk tanúsága szerint csökkenti a hiperkoleszterinémiát, növeli a HDL-koleszterin szintjét, gátolja a vérlemezkék érfalhoz tapadását, csökkenti a kialakult szklerotikus érfalléziókat.

Az American Journal of Clinical Nutrition 2000. januári metaanalízise áttekinti a ligetszépe olaj reumatológiai betegségekre való hatásával foglalkozó cikkeket, és megállapítja, hogy a tanulmányok zöme igazolja a klinikai hatásosságot.

10. Őszi margitvirág migrénben való használatát a The Lancet 1988. júliusi cikke alapján ajánlhatjuk.

J. Murphy és munkatársai megállapítják: a margitvirág csökkenti a rohamok számát és súlyosságát egyaránt, enyhíti a hányást és javítja a vizuális analóg skálán elért eredményeket, és mindezt mindenféle súlyos mellékhatás nélkül.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink