Tudásbörze betegszervezeteknek
Az érdekvédelemtől a klinikai vizsgálatokig
Ma már lehetőség van arra, hogy a gyógyszervizsgálatokhoz szükséges klinikai vizitek a betegek otthonában, vagy valamely semleges helyszínen történjenek meg – derült ki a többi közt az első magyar betegszervezeti tudásbörzén.
Első alkalommal rendeztek olyan tudásbörzét a magyarországi betegszervezeteknek, amelyen az aktuális egészségpolitikai kérdések mellett az orvosszakmai szervezetekkel való együttműködés, a betegjog és az egészségértés épp úgy szóba került, mint a jó hazai gyakorlatok és a klinikai vizsgálatok. Az innovatív gyógyszergyártók hisznek abban, hogy a betegeknek nagy szerepük van abban, hogy a klinikai vizsgálatok hatékonyak legyenek Magyarországon. Vallják, hogy az egészségügyi ellátórendszer átalakítása és fejlesztése a betegek ügye is, épp ezért hozták létre tavaly nyáron a Betegszervezetek Akadémiáját (Beta) – emelte ki az október 6-ai rendezvény megnyitójában Thomas Straumits, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) elnöke. A betegszervezetk nehézségeinek áthidalására jók a fórumok és az ősztől induló workshopok; a mára közel 100 taggal bíró Beta eddig hat konferenciát szervezett mintegy 400 résztvevővel.
A már megszüntetett Egészségbiztosítási Felügyelet egykori elnöke, az innovatívok igazgatói posztját nemrég óta betöltő dr. Holchacker Péter a többi közt azt a tapasztalatát osztotta meg a hallgatósággal, hogy egy-egy betegjogi panasz esetén „utólagos jogászkodással nehéz jó helyzetbe kerülni”. Érdekeik képviseletére a betegszervezetek a legalkalmasabbak – vélekedett az igazgató, megjegyezve, sokan kérdezik, hogy vajon a jó ellátás érdekében mit is tudnának tenni a betegek? A felületes válasz szerint nem sokat, mert ezek a dolgok nem rajtuk múlnak – mondta, szerinte azonban azzal, hogy képzik, informálják egymást e szervezetek, képesek lehetnek arra, hogy kikényszerítsék: valóban betegközpontúvá váljon az ellátás.
Magyarországon jelenleg azonban még rendkívül rossz az egészségértés: az AIPM korábbi reprezentatív felmérése alapján nagyjából minden harmadik betegnek gondot okoz, hogy megértse és értelmezze az orvos által számára elmondottakat, pedig ez ronthatja a terápiakövetést. Mindezek mellett ma számos, sokszor téves információ érhető el a világhálón, ám a betegszervezetek segíthetik egymást a hiteles, hasznos tudnivalók kiválasztásában is.
Dr. Cserháti Zoltán, az OGYÉI főigazgató-helyettese a többi közt kiemelte, a hatóság az Európai Gyógyszerügynökséghez hasonlóan folyamatosan együttműködik a betegszervezetekkel, ami kölcsönösen hasznos a felek számára. A hazai hatóság júniustól egy Innovációs Irodát működtet, amely egyebek között azt szeretné elérni, hogy a betegek idehaza is mielőbb hozzájuthassanak a hiánypótló gyógyszerekhez, orvostechnikai eszközökhöz és funkcionális élelmiszerekhez. Mint jelezte, 2018-tól komoly változások várhatók a klinikai vizsgálatok területén: egységes szabályozás lép érvénybe az unióban, és közös portálon vezetik, közösen értékelik a lehetséges új terápiákat, jelentősen növelve ezzel e terület átláthatóságát.
Nemrég óta szabály, hogy a klinikai vizsgálatokban a gyógyszerek gyermekekre gyakorolt hatását is vizsgálni kell. Korábban az esetek 50–90 százalékában nem történt gyerekeken klinikai vizsgálat, ezért gyakori volt a felnőtt szerek off label használata. Pedig a koraszülöttek szervezete pl. nem úgy működik, mint a felnőtteké, s gyerekek esetén más lehet a mellékhatás-spektrum is. Az Európai Tanács ajánlatára ezért új szabályozást vezettek be, s Magyarországon is létrejött a Hunpednet a gyerekek klinikai vizsgálatokban való részvételének növelése érdekében. A szervezet 94 tagja ma mintegy 80 ezer 19 év alattit tud klinikai vizsgálatokba bevonni; 39 nagy tapasztalattal bíró szakember eddig 114 vizsgálatot végzett, hárman 10-nél is többet – közölte a szervezetet bemutatva dr. Stunya Edina.
Mint azt dr. Törőcsik Kálmán előadása jóvoltából megtudhatták a jelenlévők: ma már lehetőség van arra is, hogy a gyógyszervizsgálatokhoz szükséges klinikai vizitek a betegek otthonában, vagy valamely semleges helyszínen történjenek meg, ami személyes betegoktatásra is lehetőséget nyújt. A vizsgálatokat ilyenkor a vezető által delegált szakképzett nővér vagy orvos végzi – a protokollban rögzítetteknek megfelelően. Mindennek elsősorban azért van értelme, hogy élő kommunikáció legyen a vizsgálatvégzők és a betegszervezeteken keresztül a betegek között, azon túlmenően, hogy mindenütt, mindenki a megfelelő információk alapján dönthessen, számára előnyös-e az adott vizsgálatban való részvétel.
A tudásbörzén mások mellett jelen volt dr. Oberfrank Ferenc, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ) megválasztott elnöke is, aki tervezett, szervezett együttműködést ajánlott a betegszervezeteknek a MOTESZ 123 orvosszervezete nevében.
