hirdetés
hirdetés
2017. december. 18., hétfő - Auguszta.
hirdetés

Országos onkológiai informatikai rendszer készült

Versenyképes egészségügyi infotechnológia

Egyetlen felhőalapú rendszerbe sikerült összefuttatni a daganatos betegekre vonatkozó adatokat, a központi halálozási statisztikákat és a finanszírozási adatbázisokat. A szakemberek szerint jó lenne, ha ezek az adatok strukturáltan kerülhetnének az EESZT-be.

hirdetés

Az országos onkológiai informatikai rendszer (OOIR) létrehozása is része volt annak a három évvel ezelőtt indult, mintegy 9 milliárd forintos orvos-informatikai fejlesztésnek, amelynek hétfői záró konferenciáján az elért eredményekről számoltak be a szakemberek. A projekt forrásának kétharmadát a Széchenyi 2020 program Versenyképességi és kiválósági együttműködése biztosította, a fejlesztés élén a GE állt. Az egészségügy-technológiai vállalat és partnerei – a Szegedi Tudományegyetem (SZTE), az Országos Onkológiai Intézet (OOI) és a Pannon Egyetem (PE) – intelligens és inkluzív egészségügyi információs és döntéstámogató rendszer fejlesztését tűzték ki célul, a „termék” globális. Bár a három éves pályázati időszak véget ért, a konzorciumi partnerek a rendszerek 3 éves fenntartását vállalták, ami azt jelenti, hogy a program 2020-ban ér véget.

A haza onkológiai ellátás struktúrája az elmúlt években már kialakult, ez a projekt az OOIR kialakítását célozta, és annak szükségességét támasztotta alá – foglalta össze dr. Csuka Orsolya, az OOI főigazgató-helyettese. Az OOIR „rendszergazdája” az országos intézet lenne, ide futna be valamennyi, daganatos betegeket kezelő intézmény összes adata. Lehetővé válna, hogy a diagnózis felállítása után azonnal megszülethessen a személyre szabott terápiás terv, ugyanis a virtuális onkoteamek megszervezésével pótolható lenne a humánerőforrás-hiány a vidéki centrumokban; a hatékony együttműködéssel felszámolhatóak lennének az ellátás területi egyenlőtlenségei. A telepatológiai és teleradiológiai hálózat és strukturált adatbázis kiépítése szintén a vidéki centrumokban folyó gyógyítást segítené.

A felhőalapú rendszerben egy helyen érhetőek el az egységes ellátást biztosító – a daganatok szervi lokalizációja szerint összeállított – szakmai protokollok, ami szintén az egységesen magas színvonalú ellátást szolgálják. A felületen BNO-kód alapján, és az egyes daganatos betegségek modalitása szerint is lehetőség nyílik a keresésre. Ugyancsak a honkology.net portálra gyűjtötték össze azt is, milyen szakmai minimumfeltételeknek kell megfelelniük az onkológiai osztályoknak.

Copyright: <a href='https://hu.123rf.com/profile_kentoh'>kentoh / 123RF Stock fotó</a>
Forrás: 123rf.com

Egységes betegdokumentáció és betegkövetési szabályok – ezen kell alapulnia az információcserének – folytatta Csuka Orsolya, aki szerint az OOIR erre lehetőséget biztosít. A betegirányítási portálon keresztül a családorvos és a szakrendelőkben dolgozó kollégák is pontosan tájékozódhatnak arról, hogy melyek a betegellátó helyek.

Egy szűrési orientációjú népegészségügyi programcsomag alapköve az egységes adatokkal feltöltött nemzeti rákregiszter, amelyet az OOI kezel, és amelybe eddig 159 ellátóhely küldött adatokat a daganatos betegekről. Ezeket most sikerült összefuttatni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) halálozási, valamint a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelő (NEAK) finanszírozási adataival, így lehetőség nyílt annak elemzésére, hogy a daganatos betegek milyen arányban és eredménnyel jutottak kezeléshez, illetve, hogy a geográfiai lokalizációk szerint milyen egyenlőtlenségek vannak a finanszírozásban az onkológiában.

Mindez nemcsak egy hatékony rákmegelőzési stratégia kidolgozását alapozza meg, hanem egész Magyarország rákkontroll tevékenységére is rálátást biztosít – szögezte le Csuka Orsolya. Míg az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) felhőjébe ömlesztve érkeznek az adatok, az OOIR egy szakmaspecifikus hálózat, strukturált adatokkal, ami feltétlen előnye a rendszernek, ezért jó lenne, ha az egyes intézmények helyett az OOIR kommunikálhatna az EESZT-vel. A program egyébként számos kérdést is felvetett, például azt, hogy a vidéki kórházak informatikai rendszerei és eszközei alkalmasak-e az OOIR-hez való csatlakozásra.

A programban kialakított, felhőalapú rendszer betegközpontú, az orvosi produktivitást és a betegegyüttműködést egyaránt növeli – erről már Ferik Attila, a GE Magyarország projektvezetője beszélt. A felhőalapú, összekapcsolódási és adatkezelési rendszerek 95 százalékkal csökkentik a CD és DVD felhasználást a betegellátó helyeken, és 32 százalékkal kevesebb a duplikált vizsgálatok száma. Az orvosi csapatmunkát – pl. onokoteamek – támogató rendszerek mellett 20 százalékkal kevesebb időt kell felkészüléssel tölteniük a doktoroknak. Mindez akár egy-egy intézményen belül, de hálózatban működtetve is jelentős megtakarításokat eredményezhet az egészségügyben.

Néhány egyeztetés történt már arról, hogy hogyan csatlakozhatna a GE vezette kutatásban kidolgozott rendszer az EESZT-hez – mondta lapunknak Ferik Attila, aki szerint a közfinanszírozott rendszer számára biztosítani tudnák az egyszerű képi adatcserét, ami tudomása szerint az EESZT-ben még nem megoldott. A programon belül a Pannon Egyetem feladata egyébként többek között az volt, hogy strukturált képi megjelenítést tegyen lehetővé mobil- és kis teljesítményű eszközökön, korlátos sávszélesség mellett, minőségromlás nélkül – számolt be a PE dékánja, prof. dr. Hartung Ferenc.

A fejlesztéseket a klinikai igények határozzák meg – emelte ki összefoglalójában prof. dr. Kemény Lajos, az SZTE tudományos és innovációs rektor-helyettese az egyetem interdiszciplináris kutatásáról szólva, amelyben az idegsebészeti, az onkológiai és a radiológiai klinika vett részt. Hangsúlyozta azt is, hogy minden kutatási projekt lehetőség az orvosok itthontartására, mert olyan feladatokat kapnak, amelyek kielégítik a tudományos igényeiket. A szegmentációs eljárások fejlesztése projektjükben olyan szervalapú tanuló algoritmusokat és számítógépes látásfejlesztést sikerült kidolgozniuk, ami valamelyest pótolhatja azt a 10-15 éves tapasztalattal rendelkező szakorvos-generációt, amelynek tagjai égetően hiányoznak a képzési rendszerből. Ugyanakkor a professzor megjegyezte azt is, hogy bár a kutatási programban való részvétel gyümölcsöző volt az egyetem számára, az egyelőre kérdés, hogy az előállított szellemi terméket miként tudja majd értékesíteni a piacon.

Piaci profit, társadalmi haszon

Az innováció és a kutatás a társadalmi jólét meghatározó tényezői – ezekkel a szavakkal nyitotta meg a GE projektzáró konferenciáját dr. Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke. Majd úgy folytatta, a kutatásra és fejlesztésre szánt forrásokat oda kell irányítani, ahol azok a legnagyobb hatással vannak, és bár ezek piaci hasznosulása nem rapid folyamat, olyan piacképes termékeket kell létrehozni (és ezek kialakítását támogatni), amelyek amellett, hogy profitot termelnek, jobbá teszik a társadalom életét.

A kutatási alapokból 2016-ra összesen 586 milliárd forintot használhattak fel a pályázók, az NKFIH-hoz 6180 pályázat futott be, 28 százalékos sikerrátával, míg a GINOP és VEKOP forrásokért 5700-an szálltak ringbe, közülük 1030-an nyertek támogatást.

A Nemzeti Kiválósági Programban a jövő évben öt fő területre koncentrálnak, ezek között megtalálható a mesterséges intelligencia, az egészséges ivóvíz, vagy a kiberbiztonság. 2018-ban vállalati kutatásokra 30 milliárd forintot szánnak, kutatási együttműködésre 26 milliárd forintot allokáltak. Ötmilliárd forintot fordítanak nemzetközi együttműködésekre, 10 milliárd forintot pedig az egyetemi és akadémiai kezdeményezésű programokra. Külön keret áll rendelkezésre világszinten kiemelt kutatásokra: egy kutatócsoport egy évre egymillió euró támogatáshoz juthat; minderre a következő években 6 milliárd forintot szánnak.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Könyveink