hirdetés
2017. november. 23., csütörtök - Kelemen, Klementina.
hirdetés

Újraindították az EESZT-t

Bár nem sikerült az EESZT indulás utáni finomhangolása, ami fennakadásokat okozott a rendszer működésében az elmúlt napokban, az újraindítás után azonban az is kérdés, merre fordul a közös tér jövője.

hirdetés

Bár az ágazati szereplők számára szeptemberben megnyílt a csatlakozás lehetősége a közös térhez, azonban a folyamat végén, november első napjaiban olyan mértékben megnőtt a felhőalapú kommunikációs felület terhelése, amit már nem tudott feldolgozni a rendszer, és ezért leállt – magyarázta Szabó Bálint, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) kialakításáért és fenntartásáért felelős főosztályvezetője az IME egészségügyi szaklap csütörtöki konferenciáján.

Nem sikerült a rendszer finomhangolása – folytatta a főosztályvezető, ám azt is hozzátette, az elmúlt két napban sikerült megtalálni azokat a szűk keresztmetszeteket, amelyek a fennakadást okozták. Annak ellenére, hogy voltak, akik azt szorgalmazták, hogy lépjenek vissza a rendszer elindításától, a szakemberek újraindították az EESZT-t, amely várhatóan csütörtök estétől újra üzemel. A főosztályvezető hozzátette, hogy a helyi informatikai rendszerek továbbra is működtek, azokban az adatokat a korábbiaknak megfelelően rögzíthették a szolgáltatók. A MedicalOnline azt is megtudta, hogy sem a betegellátóknak, sem a gyógyszerészeknek nem lesz különösebb teendője a kétnapos leállás idején keletkezett adatokkal, ugyanis amint újra csatlakozni tudnak az EESZT-hez, azok maguktól betöltődnek az EESZT-be, a felhasználóktól legfeljebb egy jóváhagyást kér a beolvasásra a rendszer.

Így indult

Csak annyi kártyaleolvasót szállítottak ki szeptember 13-ig, amennyit az erre kialakított online felületen a felhasználók megrendeltek, ebben a Belügyminisztérium futárszolgálata volt a segítségükre – magyarázta az indítást megelőző napok eseményeit a szakember. Felidézte azt is, hogy az EESZT pilotjához idén február és augusztus között 80 szolgáltató csatlakozott, amelyek 400 ezer receptet és ugyanennyi dokumentumot töltöttek fel a felhőbe. Elmondta azt is, hogy ez idő alatt 60 szoftverfejlesztő partner akkreditációja is megtörtént, ezek száma még tovább bővül. Az intézményekben dolgozó személyzet nagy része semmit nem vett észre a csatlakozásból, hiszen azzal a kórházi informatikusoknak volt dolga, a háziorvosoknak és a gyógyszerészeknek kicsivel több feladatuk adódott a csatlakozási bizonyítványok letöltésével.

A rendszer elindítása óta csatlakozott több mint kilencezer szolgáltató 400 ezer e-receptjét és 6 millió tranzakcióját kezeli naponta az EESZT, háziorvosok 99, az intézmények 96, a gyógyszertárak 95 százaléka kapcsolódott a közös térhez. Míg a betegellátók esetében gyakorlatilag nincs szankciója annak, ha elmulasztják a csatlakozást, a gyógyszertárak december 15-e után csak akkor tudnak elszámolni a biztosítóval, ha az elektronikusan felírt vényeket az EESZT-n keresztül rögzítik a rendszerben.

Az EESZT nem avatkozott be a az intézmények informatikai rendszereibe, a végpontokra nem ajánlottak sztenderdizált megoldásokat – emelte ki pozitívumként Tóth Péter, a Nemzeti Infokommunikációs Zrt. (NIS) eHealth fejlesztési projektigazgatója, aki szerint a betegek számára azt kínálja a rendszer, amit már régóta elvárnak: nem kell magukkal cipelniük a leleteiket orvostól orvosig.

Nincs katasztrófa, de nem szabad megállni

Nem természetes, de nem is katasztrófa, hogy leállt a rendszer – vélekedett Király Gyula, az IME szaklap informatikai rovatának vezetője, a Hospitaly Kft. stratégiai igazgatója. Azonban emlékeztetett arra is, hogy az egészségügyi informatikai szakmának 5-10 évenként sikerül kilobbizni egy-egy projektet a politikusoknál, ilyenkor nagyobb összegek áramlanak a rendszerbe, ennek nyomán történnek beruházások, majd az egészségpolitika megtorpan, és nem viszi tovább a programokat, pedig az informatika nem projekt, hanem folyamatos fejlesztés. A korábbi tapasztalatokra alapozva tart attól is, hogy ami most nem került be a térbe – ilyen például a gyógyászati-segédeszközközök rendelése, az ehhez szükséges jogszabályi módosításokat ugyanis még nem rendezte a szakpolitika – az a következő tíz évben nem is lesz része annak. Pedig most különösen fontos, hogy az EESZT fenntartására és továbbfejlesztésére is jusson forrás. A szakember reméli, hogy az ágazat „kitermel” magának egy rendszerszervezéshez is értő vezetést, amely hosszú távon dolgozik azon, hogy korszerű legyen az egészségügy, ennek híján a piacra és az EESZT-be belépő magán egészségügyi szolgáltatók követelik majd ki a még szükséges funkciók implementálását saját érdekeik mentén.

Tarcza Orsolya
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!