hirdetés
2019. szeptember. 21., szombat - Máté, Mirella.
hirdetés

Védőoltás csecsemőknek: a legkisebbeken nem tesztelték

Nagyobb erőfeszítés szükséges a hat hónaposnál fiatalabb gyermekek vakcinációja terén. Bár a védőoltás az egyik leghatékonyabb módja a morbiditás és a mortalitás csökkentésének, a csecsemőkori oltások fejlesztése következetlen, ad hoc és empirikus.

A fejlesztés lehetséges irányait tárgyalja a The Scientist véleményrovatának cikke, illetve Ofer Levy és munkatársainak a Science Translational Medicine legutóbbi számában megjelent tanulmánya (Development of Newborn and Infant Vaccines).

Levy, a Bostoni Gyermekkórház fertőző betegségek ellátásával foglalkozó osztályának orvosa, aki egyben a Harvard Orvosi Iskola professzora is, cikkében leszögezi:

Életük első 6 hónapjában a legfogékonyabbak a gyermekek a fertőző betegségekre. Évente világszerte több mint 2 millió gyermek hal meg infekcióban hat hónapos kora előtt – azaz minden órában több mint kétszáz.

A védőoltások a tiszta ivóvíz után a második legköltséghatékonyabb megoldást jelentik a csecsemők morbiditásának és mortalitásának csökkentésében. Az immunizációs programok hatalmas erejét demonstrálja a himlő globális megszüntetése; remélhetőleg hamarosan a gyermekbénulás is hasonló sorsra jut. Azonban a WHO ajánlásai és a létező oltások ellenére sok-sok csecsemő hal meg tuberkulózisban, diftériában, tetanuszban, szamárköhögésben, kanyaróban és hepatitiszB fertőzésben.

Az egyik megoldás a várandósok vakcinációja lehet, mivel a terhes nők immunizálása következtében, a placentán átjutó antitestek révén passzív védettség alakul ki a csecsemőkben. Azonban ennek a megközelítésnek korlátot szab a jogos vagy képzelt veszély, miszerint a terhesek vakcinációja koraszülést válthat ki.

Védőoltás csecsemőknek: a legkisebbeken nem tesztelték

A másik megoldás az újszülöttek oltása lehet. Sajnos jelenleg csak 3 oltás adható újszülötteknek: a hepatitiszB, a TBC és a polio elleni vakcina. A legtöbb csecsemőkori oltást 2, 4 és 6 hónapos korban adják, azaz 2-6 olyan hónap van, amikor a csecsemő még védtelen.

Azonban problémát jelent, hogy a csecsemők számára elfogadott oltásokat eredetileg idősebbek számára fejlesztették ki, csecsemők körében nem tesztelték. Holott az optimális védőoltás-fejlesztésnek figyelembe kéne vennie az immunrendszer fejlődését, annak korspecifikus sajátságait – napjainkban a tudomány a csecsemők és az idősebbek immunitása között egyre több különbségre világít rá. Így pl. az élet első hónapjaiban a fehérvérsejtek, különösen az antigénprezentáló sejtek gyengén működnek, kevesebb citokin termelődik. Az ezt a problémát kivédeni hivatott adjuvánsok alkalmazása is kérdéses, mivel a csecsemők szervezete ezekre is eltérően reagál.

A csecsemők számára történő in vitro védőoltás-fejlesztés során az újszülöttek fehérvérsejtjeit és releváns plazmafehéréit kellene használni, az eredmények alapján lehetne kiválasztani a megfelelő preklinikai állatmodelleket, amelyek a legjobban utánozzák a csecsemő immunválaszát, majd utánkövetéses vizsgálatokkal kéne biztosítani, hogy a megfelelő biomarkereket használjuk.

Végül az elfogadás után, 4-es fázisú klinikai vizsgálatokkal kellene igazolni, hogy azok az immunválaszok, amelyek az idősebb gyermekekben és a felnőttekben bizonyítottan létrejönnek az oltások hatására, valóban védik a csecsemőket is.

Dr. Kazai Anita
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés