hirdetés
2018. december. 13., csütörtök - Luca, Otília.
hirdetés

 

UV-fotodinámiás terápia hozhat áttörést a mellrák kezelésében

Egy amerikai kutatócsoport a tumorok elpusztítására használt fotodinámiás terápia (PDT) tökéletesítésén dolgozik, melyben UV-fényt használnak a hagyományosan használt, ám jelentős korlátokkal rendelkező lézerfény helyett.

hirdetés

A Cincinnati Onkológiai Központ dr. Nalinikanth Kotagiri által vezetett kutatócsoportja kapta az idei Department of Defense Breast Cancer Breakthrough Award díjat, mely 600 ezer dolláros támogatást jelent a következő 3 évre a PDT módszer továbbfejlesztéséért. A fotodinámiás terápia során a beteg szervezetébe a tumor elhelyezkedésétől függően intravénásan, vagy krém segítségével fényérzékenyítő anyagot juttatnak be, mely szelektíven dúsul a tumorszövetben, miközben az ép struktúrák a felvett anyagot néhány óra alatt kiürítik magukból. Ha a festett területet megfelelő hullámhosszúságú lézerfénnyel megvilágítják, a tumorszövet fotofluoreszcens effektus következtében világítani fog, láthatóvá, kimutathatóvá válik, ekkor a módszer diagnosztikai célra alkalmas.

A PDT során egy más hullámhosszon történő megvilágítás hatására a fényérzékenyítő anyag molekuláiban beinduló reakció naszcens oxigén (1/2 O2) vagy hidroxid-ion (-OH) keletkezéséhez vezet, amely az adalékanyagot tartalmazó (daganatos) sejtekben szöveti bomlást eredményez.

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Az eljárás tehát a fény fotokémiai hatását használja ki. A PDT előfeltétele a megfelelő paraméterekkel rendelkező fény behatolása illetve bejuttatása a kívánt szövetbe, így elsősorban a test felszínét, a direkt elérhető testüregeket valamint az endoszkóppal megközelíthető felszínek szöveteit lehet ezzel a módszerrel kezelni. Nem használható azonban a technika akkor, ha a tumor olyan mélyen van, hogy nem lehet sem közvetlenül, sem száloptikával megvilágítani, valamint ha a tumor 1 cm-nél nagyobb, mivel ilyenkor a fény nem jut be a teljes beteg szövegrészbe, illetve ha nyirokcsomó- vagy szervi áttét alakult ki.

A fenti okok miatt ez az eljárás nem alkalmas áttétes emlőrák elsődleges kezelésére, illetve további akadály, hogy a mellrákos tumorok általában oxigénszegény környezetben találhatók, így nem szabadul fel elegendő cititoxikus hatású naszcens oxigén. Kotagiri módszere ezeket a korlátokat küszöböli ki egyrészt azzal, hogy a tumorok és szövetek képalkotó vizsgálataihoz használt radioaktív izotópok által kibocsátott UV-fényt alkalmaz, mellyel a mélyebben fekvő struktúrák is elérhetők, másrészt fémalapú fényérzékeny gyógyszerek aktiválásával oldja meg az oxigénhiány problémáját. Mivel mind a rendelkezésre álló fényforrások, mind a technika során használt izotópaktiválású gyógyszerek FDA-engedéllyel rendelkeznek, az eljárás akár 5-10 éven belül elérhetővé válhat a betegek számára.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink