hirdetés
2019. november. 18., hétfő - Jenő.
hirdetés

Újabb baj a Honvédkórház SBO-ján

Kell-e vizsgálat a Honvédkórház sürgősségijén egy haláleset után? – a kérdést a hvg.hu tette fel egy újabb, a Honvédkórházban történt eset nyomán.

hirdetés

Vérmérgezés-gyanúval küldött be a Honvédkórház sürgősségi osztályára egy beteget egy budapesti háziorvos, azonban az asszonyt hazaküldték. Amikor másodszor is visszakerült a kórházba, már nem tudtak segíteni rajta, számolt be korábban az RTL Híradója.

Nyílt levélben no go zónának kiáltotta ki a budapesti Honvédkórház sürgősségi osztályát Mateisz Erzsébet háziorvos, miután elhunyt egy betege. Elmondása szerint a 79 éves asszonyt először nem látták el megfelelően a sürgősségi osztályon, noha orvosi beutalóval vitték be. Másnap hiába vitték újra be, de már nem tudták megmenteni az életét. Mateisz Erzsébet kérte az eset kivizsgálását, de azt állítja, lepattant mind a kórházról, mind az orvosi kamaráról. És mint kiderült, lepattant volna a kórházat fenntartó Honvédelmi Minisztériumtól, akik szintén azzal érvelnek, nem megfelelő helyről érkezett a panasz. Az viszont szerintük nem igaz, hogy az idős asszonyt nem látták el megfelelően. A doktornőt a hvg.hu kérdezte.

hvg.hu: Két nappal ezelőtt jelent meg a nyílt levele, kapott bármilyen visszajelzést?

Mateisz Erzsébet: A sajtótól és az emberektől igen, a Honvédkórháztól nem.

hvg.hu: Mi történt pontosan a betegével?

M.E.: Az idős néni otthon kezelte a sebeit, mi is gondoztuk. Egyik hajnalban azt vette észre a férje, hogy zavartan viselkedik. Kihívta az ügyletet, amely beutalta a területileg illetékes Honvédkórház sürgősségi osztályára. Ott már kicsit jobban volt, ezért úgy gondolták, teljesen fölöslegesen utalták be. De semmilyen vizsgálatot nem végeztek rajta, csak a sebeit kötözték át.

hvg.hu: A sebei alapján látni lehetett, hogy vérmérgezés gyanúja áll fönn?

M.E.: Azt lehetett látni, hogy fekélyek vannak a lábán, amelyek fájdalmasabbá váltak. A néni étvágytalan és zavart volt, ezek mind utalhatnak egy olyan mélyre terjedő fertőzésre, amik a szepszis kezdeti szakaszát jelzik.

hvg.hu: A beutalón szerepelt ez?

M.E.: Azt nem láttam, de a hozzátartozó elmondása szerint zavartság miatt utalták be, nem tudom, ez rajta volt-e. De nem ez a lényeg, hanem hogy a beteget meg kellett volna vizsgálni ahelyett, hogy a beutalót szakmaiatlannak tartva hazaküldik. Ha megmérték volna a pulzusát, a vérnyomását vagy a véroxigén szintjét, abból már látni lehetett volna a jeleket. Ha valakinek alacsony a vérnyomása, de magas a pulzusa, az utalhat vérzésre, szepszisre. De ha meghallgatják a hozzátartozó beszámolóját, abból is sokminden kiderül. A kórháznak megvan erre a protokollja, de azt a jelek szerint nem tartották be.

hvg.hu: Bárhova le van-e írva, hogyha a sürgősségin ellátják, akkor ez nem következik be, vagy kisebb eséllyel hal meg a beteg?

M.E.: Ez nincs leírva, csak a két ellátási lap van egymás mellett. Azért is kértem a vizsgálatot az orvosigazgatótól, hogy kiderüljön, meg lehetett volna-e menteni a beteget, hibáztak-e vagy sem. (Az orvosigazgató ezt a kérelmet utasította vissza arra hivatkozva, hogy a háziorvos nem jogosult belenézni a betegdokumentációba, ezért vizsgálatot sem kérhet - szerk.) A szeptikus sokk esetén van egy olyan pont, amikor még visszafordítható a folyamat, és van, amikor már nem az. De hogy itt mi történt, nem lehet úgy megtudni, hogy előző nap semmilyen vizsgálat nem történt, miközben másnap tényleg mindent megtettek a beteg életéért. Ha azt gondolják, hogy egyáltalán nem lehet életben tartani, szerintem biztosan nem próbálkoztak volna ennyi mindennel.

hvg.hu: A nyílt levelében tételesen felsorolja, mely jogszabályok alapján tekinthet be a beteg dokumentációjába, és hogy ez alapján nem megalapozott az orvosigazgató elutasító válasza. Ezt megírta neki is?

M. E.: Nem, csak egy levelet váltottunk. Úgy ítélem meg ugyanakkor, hogy mindenképpen szükséges egy olyan szakmai protokoll a sürgősségi osztályokon, hogy ha azzal küldik el a beteget, nem igényel felvételt, és egy héten belül meghal, vagy állapota jelentősen romlik, úgy azt automatikusan vizsgálják ki. Én csak a két ellátási lapot láttam, már csak ez alapján is érdemes lenne a kórháznak a saját minőségbiztosítása érdekében egy ilyen vizsgálatot lefolytatni.

hvg.hu: Ha egy orvosigazgató elutasítja a kérelmét, van-e bármilyen olyan szerv, ahová orvosként elsőbbséggel fordulhat?

M.E.: Ennek nem néztem utána, de megkerestem a Magyar Orvosi Kamarát, ahonnan szintén elutasító válasz érkezett két napja, arra hivatkozva, hogy nem a közvetlen hozzátartozótól érkezett a panasz.

hvg.hu: A sürgősségi ellátással kívülről nézve az a baj, hogy sok beteg megy be, mert előfordul, hogy aki hónapok múlvára kap beutalót valamilyen panaszára, inkább bemegy a sürgősségire, hogy majd csak ellátják. Szintén a Honvédkórházban fordult elő az az eset, mikor egy beteg több órás várakoztatás után elhunyt, majd a kórház azzal érvelt, a beteg amúgy is menthetetlen lett volna. Ez mennyire lehet mérlegelés tárgya?

M.E.: Teljesen elveszett az, amiért orvosnak mentünk, hogy mi a betegekért vagyunk. Ha menthetetlen valaki, akkor nem órákig kell váratni, hanem meg kell beszélni vele vagy a hozzátartozókkal, hogy nem tudják felvenni, vagy javasolni nekik, hogy kérjenek hospice ellátást. Bármi olyan segítség jó, ami azt mutatja, hogy emberszámba veszik a beteget. A sürgősségi osztályra tényleg kiszolgáltatott emberek mennek, komoly problémával. Nem gondolom, hogy általános lenne ott akarják kivizsgáltatni magukat. Az egy másik kérdés, hogy a rendszerben mennyi idő alatt kap valaki időpontot szakrendelésre, és a várakozás milyen egészségkárosodást okoz számára.

hvg.hu: Mi motiválta, hogy megírja a nyílt levelet?

M.E.: Az az elviselhetetlen közöny, amit tapasztaltam a kórház és a kamara részéről. Ha az ember ilyet látva csendben marad, akkor az azt jelenti, hogy egyetért a rendszerrel. Muszáj volt valamit tenni.

A lap elérte a beteget első este hazaküldő Zacher Gábort, aki azt mondta, a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályának engedélye nélkül nem nyilatkozhat. A sajtóosztály engedélyt nem adott, választ viszont küldött kérdésekre. A tárca szerint nem igaz, ami az esettel kapcsolatban megjelent, szerintük ugyanis a több mint 10 éve fennálló súlyos, fekélyes betegségével január 11-én beszállított beteget a kórház orvosai szakszerűen és körültekintően ellátták, majd a megfelelő instrukciókkal hozzátartozóinak átadták és otthonába bocsátották. Az idős asszonyt másnap visszavitte a mentő, majd január 13-án elhunyt, a tartós betegsége miatt beálló visszafordíthatatlan folyamatok beállta miatt.

A tárca itt hangsúlyozza, szakszerű és gondos ellátást kapott az asszony, amit a háziorvos sem vitatott. Az viszont nem derült ki, hogy január 11-én mi volt az a szakszerű és körültekintő ellátás: a háziorvos szerint ugyanis betegének csak átkötözték a sebét, de vérnyomást nem mértek, ahogy laborvizsgálatot sem végeztek. A vége ismét stimmel: a megfelelő instrukciókkal való ellátás lehetett az, mikor az ellátó orvos közölte, hogyan kell a fájdalmat csillapítani. A lap visszakérdezett a minisztériumnál.

Nem rendeltetnek el vizsgálatot sem az ügyben, ők is azon az állásponton vannak, az intézmény a vonatkozó jogszabályok alapján arra jogosult személytől kérelmet, panaszt nem kapott az eset kapcsán. "Az ilyen jellegű, a kórházat és annak felkészült szakembereit szándékosan lejárató és a társadalom széles rétegeit negatív irányba befolyásoló és félrevezető vádaskodásokat a legmesszebbmenőkig visszautasítjuk."

A HM reagálása után ismét megkeresték Mateisz Erzsébetet, aki annyit mondott: " a tények ismeretében mindenki kialakíthatja a saját véleményét. Ugyanakkor bízom benne, hogy mélyben megkezdődtek a változások."

(forrás: hvg.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink