hirdetés
2020. március. 30., hétfő - Zalán.
hirdetés

Több mint hatezer orvos távozhat jövőre

A Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) felmérése szerint több mint hatezer szakorvos és rezidens hagyhatja el jövőre az országot, ha a következő fél évben nem dolgoznak ki olyan életpályamodellt, amely itthon tartaná őket.

hirdetés

Bélteczki János, a MOSZ elnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta, információik szerint 3000-3500 rezidens tervezi, hogy elhagyja a magyar egészségügyi rendszert. Néhány napja a Magyar Rezidens Szövetség elnöke ismertette saját felmérésük eredményét. Papp Magor elmondása szerint az orvosi egyetemen 2011-ben végző fiatalok egyharmada bizonytalan abban, belép-e a szakorvosképzésbe Magyarországon.

Orvosok száma Magyarországon 1991-2009 (forrás: MTI)

A MOSZ csaknem tízezer kérdőívére adott válaszaiban mintegy ötszáz szakorvos azt mondta, bármi történik, elhagyja a rendszert. További 2700 kolléga pedig azt mondta, komolyan fontolgatják, hogy elmenjenek.

Bélteczki János hangsúlyozta: az a céljuk, hogy ezek az orvosok itthon maradjanak, hiszen ők is itt szeretnének boldogulni, "de van egy határ", amikor a létbizonytalanság már elviselhetetlenné válik.

Felhívta a figyelmet továbbá: "mindaz, aki felelős helyzetben és helyen van, tartózkodjon minden olyan ötlettől, megjegyzéstől, amely további feszültséget kelthet, mert akkor az orvosok, szakdolgozók nem várnak hat hónapot, hanem itthagyják az országot most". 

A MOSZ elnöke emlékeztetett egy április elején tartott sajtótájékoztatójukra, amelyen Claude Wetzel, az Európai Orvos-szakszervezetek szövetségének (FEMS) elnöke azt mondta, hogy Európában a magyar orvosok keresnek a legrosszabbul, pedig ők dolgoznak a legtöbbet. Megjegyezte: az európai piacon kelendők az orvosok, így egyre többen mennek külföldre. Az ő példájukat követik az egészségügyi szakdolgozók, sőt a MOSZ elnökének legfrissebb információi szerint már a Magyar Mentőszolgálat dolgozói is gondolkodnak azon, hogy külföldre menjenek dolgozni.   

A MOSZ elnöke kiemelte: tisztában vannak az ország gazdasági helyzetével, de úgy gondolja, a kötelező türelmi időt betartották. Számításaik szerint az egészségügyi dolgozók mintegy százszálékos béremeléséhez nagyjából kétszázmilliárd forintra lenne szükség, de a bérük, mint mondta, még így is messze elmaradna az európai átlagtól. Ebben a vonatkozásban az a harminc-negyven milliárd, amelyet a népegészségügyi termékdíjból, valamint az egészségügyi struktúra átalakításából erre szánna a kormány, nagyon kevés, de több, mint a semmi.

Bélteczki János szerint probléma, hogy eddig a kórházi konszolidációra "csepegtetett" többletforrások is mind működési költségekre mentek, nem a bérrendezésre. Emellett viszont az egészségügynek egy másik akut problémája, hogy a fekvőbeteg-ellátó intézmények beszállítóinak nagy része mostanáig megelőlegezte a szállítást. A nagykereskedők viszont "tanultak a dunaújvárosi kórház esetéből" - az intézmény mintegy másfél milliárdos adósságot halmozott fel az utóbbi időben -, így viszont a jövőben valószínűleg megszűnnek a beszállítói hitelezések. A MOSZ elnöke szerint ez napokon, heteken belül bedöntheti a magyar egészségügyet, és akkor kormányzati beavatkozásra lesz szükség.

Pozitívumként emelte ki és egyben megköszönte a szakállamtitkárságnak, hogy a múlt héten megszavazott egészségügyi salátatörvényben rendezték az orvosok munkaidejét, túlmunkájuk elszámolását. Mint mondta, korábban többször előfordult, hogy a kórházakban a 24 órás szolgálat után a dolgozónak nem adták ki a nyolcórás pihenőidőt, vagy az átlagosan hét-nyolc ügyeletükért havi 30-40 ezer forinttal kevesebb ügyeleti díjat kaptak, mint kellett volna.  

Bélteczki János arra is kitért, hogy mivel az ügyeleti rendszer részletszabályozását egy későbbi szakminiszteri rendelethez kötötték, ennek kidolgozásában a MOSZ is szeretne részt venni.

(forrás: MTI, MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 10,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink