hirdetés
2020. augusztus. 06., csütörtök - Berta, Bettina.
hirdetés

Tíz betegség, amely a legtöbbe került az országnak

Annak ellenére, hogy Európában Magyarországon a legrosszabb a rák okozta halálozási ráta, a tízből "csak" két helyen szerepelnek daganatos betegségek, négy helyet szívproblémák foglalnak el. 2009-hez képest három "új" betegség került a HVG listájára: érelmeszesedés, szívelégtelenség és tüdőgyulladás.

hirdetés

1. A fekvőbeteg-ellátás keretében, bármilyen meglepő, de a combcsont-törés vezette a tízes listát 2010-ben, a majdnem 13 milliárdos költéssel, ennyit fizettek ki ugyanis az Egészségbiztosítási Alapból az érintett betegek műtéteire, illetve kezelésére. Egy évvel korábban, azaz 2009-ben ez betegség csak a negyedik lett, akkor 10,6 milliárdot emésztett fel a főleg idős korban gyakori baleset ellátása.

2. Az elmúlt évben minden nő rémálma, a mellrák volt a második legköltségesebb betegség, 2010-ben alig volt kevesebb a combcsonttörésre elköltött összegnél, míg az azt megelőző évben a 14 milliárdot is meghaladta az emlő rosszindulatú daganatainak kezelésére elköltött összeg. Magyarországon egyébként évente hét-nyolcezer új emlőrákos esetet regisztrálnak, a betegség minden hetedik nőt érinthet.

3. Szintén sokat költöttünk az agyi infarktus (stroke) gyógyítására, 2010-ben közel 12 milliárd forintba került a társadalombiztosításnak, míg 2009-ben "csak" az ötödik helyezést érte le az alig több mint 10 milliárdos kerettel. A betegség valóban fenyegető veszélyt jelent, évi 18 ezer ember halálát okozva, míg a túlélők kétharmada maradványtünetekkel kénytelen élni.

4. A negyedik helyet a heveny szívizomelhalás szerezte meg 11,2 milliárddal 2010-ben, előző évben pedig második helyen szerepelt közel négyszáz millióval többel. Kétségkívül súlyos állapotról van szó, a szívizominfarktusként ismert betegség azt jelenti, hogy a szívizom egy része elhal. Az ok a szív koszorúereiben kialakuló meszes képződmények bevérzése, ezek beszűkítik vagy akár el is zárhatják az ereket.

5. Szinte hasonló összeget igényelt az örödik helyen álló atherosclerosis, azaz az érelmeszesedés gyógyítása is (2009-ben azonban nem szerepelt a tízes listában). E betegség főleg idősebb korban akkor alakul ki, az életkor előrehaladtával az erek falában zsíros lerakódások keletkeznek, amelyek egyre jobban gátolják a véráramlást.

6. Szintén szívbetegség végzett a hatodik helyen – közel 11 milliárddal –, mégpedig az idült ischaemiás szívbetegség. Ez a szívkoszorúér elmeszesedése okozta vérellátási zavart jelenti, amelynek következménye szívritmus zavar, szívelégtelenség, de akár szívinfarktus is lehet.

7. A hetedik helyen az angina pectorisként emelgetett szívbetegség foglal helyet, alig meghaladva a 10 milliárd forintos költést. Ez a kór egy klinikai tünetegyüttes, amelyet a szívizomzat vérellátási elégtelensége vált ki. Hátterében szinte mindig koszorúsér szűkület áll.

8. Ezután következik a hörgő és a tüdő rosszindulatú daganata, 2010-ben 8,2 milliárdot meghaladó összeggel, míg ez 2009-ben közel 9,2 milliárdot vett ki a kasszából. A tüdőrákról már egy ideje tudjuk, hogy itthon a leggyakoribb daganatos megbetegedés, férfiaknál és nőknél egyaránt.

9. Az utolsó előtti helyen a szívelégtelenség végzett, szintén alig haladva meg a 8 milliárdot, ám 2009-ben nem szerepelt az első tízben. Pedig számos szívbetegség vezethet szívelégtelenséghez. Az életmódváltás, többek között a rendszeres mozgás, a csökkentett sóbevitel, a súlyfölösleg ledolgozása mind hozzájárulhat a szívelégtelenség megelőzéséhez.

10. Utolsó helyen a tüdőgyulladás áll 7,7 milliárdos kifizetéssel, 2009-ben pedig az öregkori szürkehályog (a szemlencse elszürkülése, a látásromlás és vakság leggyakoribb oka) szorította le 7,3 milliárddal. A tüdőgyulladást baktériumok, vírusok, gombák és paraziták egyaránt okozhatják, de gyulladásos folyamat steril körülmények között is kialakulhat.

2009-ben az említetteken kívül két másik betegség is felkerült a listára. Az egyik a vastagbélrák, amely a költségeket illetően a hetedik helyen végzett, 9,1 milliárddal. A második leggyakoribb rosszindulatú elváltozás, évente egy kisebb városnyi ember halálát okozza, de tíz-tizenkétezerre tehető azon betegek száma is, akik a tumor műtéti eltávolítása után sztómával kénytelenek élni. Helyet kaptak a képzeletbeli listán a perinatális szakban keletkező egyéb állapotok néven összefoglalt bajok is, ezek a születést követő első hat napban bekövetkezett állapotokat jelentik. Összesen több mint 8 milliárdot fizettek ki ilyen címen az Egészségbiztosítási Alapból.

(forrás: HVG, MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink