hirdetés
hirdetés
2020. január. 17., péntek - Antal, Antónia.
hirdetés

Táplálkozásból közepes az anyáknak

Egy online vizsgálat szerint a 18-60 éves magyar anyák csak részben tudatosak a táplálkozás terén. Sokat tudnak a zöldség és gyümölcs fontosságáról, és bár az 1000 megkérdezett majd mindegyike hallott már az esszenciális zsírsavakról, csak 27 százalék tudta, hogy valójában mik is azok. A felmérésből az derül ki, hogy az anyák bizonytalanok, mert sok az ellentétes információ az egészséges táplálkozással kapcsolatban. Hiteles forrásnak az orvosokat és dietetikusokat tartják.

hirdetés

A 2010 őszén online végezett kutatásban a gyermekes nők táplálkozással kapcsolatos ismereteire, azon belül is a zsírokra vonatkozó tudására voltak kíváncsiak. A magyar anyák a zsírokat okolják az elhízásért és a gyermekek kövérségéért, s bár viszonylag sok részismerettel rendelkeznek általában a tápanyagcsoportokról, a gyakorlat csak részben követi az elméleti ismereteket.

Az orvos és a dietetikus hiteles, a védőnő és a média nem

A MedicalOnline kérdésére a felmérést végző KutatóCentrum munkatársa elmondta, a válaszadók több mint fele úgy érzi, a különböző források különféle üzenetet kommunikálnak, illetve gyakran nem elég részletes a kapott információ. Mindez nem könnyíti meg a helyes döntést. Kérdésünkre, hogy ennek ismeretében kinek vagy minek hisznek, a szakember elmondta, a megkérdezettek hiteles forrásnak az orvosokat és a dietetikusokat jelölte meg, míg a médiát és a védőnőket csak harmaduk tartja hitelesnek.

A WHO előrejelzései szerint 2030-ra várhatóan 2,16 milliárd túlsúlyos és 1,12 milliárd elhízott felnőtt lesz a világon, az OECD szerint a túlsúlyosság világbetegség, mivel a 34 tagállamban majd minden második ember küzd ezzel a problémával. Nincs ez másként Magyarországon sem, az OÉTI adatai alapján a felnőtt magyar lakosság közel kétharmada (61,8 százalék) a testtömeg index alapján túlsúlyos vagy elhízott, a magyar gyerekek 40 százaléka is kövérebb a kelleténél. A túlsúly számos megbetegedés okozója lehet, így például a cukorbetegség, és a különböző szív- és érrendszeri betegségeké.

Az elhízás hátterében többek között a túlzott állati eredetű zsír fogyasztása, a mértéktelen cukorfogyasztás és a mozgásszegény életmód állhat. Éppen emiatt fontos, hogy a családok táplálkozásáért felelős édesanyák tisztában legyenek az étkezési ajánlásokkal, hogy miként kell felépíteni családjuk étrendjét, hogy törekedni tudjanak az optimális tápanyag-bevitelre.

A magyar anyukák csak részben tudatosak a táplálkozás terén

A kutatás adati szerint az anyukák tisztában vannak a főbb tápanyagcsoportok fontosságával, így 86 százalékuk említette, hogy a fehérjék elengedhetetlenek a gyermekek étrendjében, 46 százalékuk a szénhidrátokat is megemlítette, ugyanakkor csak egyharmaduk gondolta úgy, hogy zsírokra is szükség van. A legtöbben a vitaminokat (95 száázalék), a rostokat (91 százalék) és az ásványi anyagokat (89 százalék) említették mint rendkívül fontos tápanyagot. Az esszenciális zsírokat csak 46 százalékuk jelölte meg, holott azokat a szervezet nem tudja előállítani, így naponta pótolni kell őket a vitaminokhoz hasonlóan. A szervezet összetett rendszer, amelynek minden főbb tápanyagcsoportra és a kisebb tápanyagokra is egyaránt szüksége van.

A megkérdezettek egynegyede csak egy-két tápanyagcsoportot tart fontosnak, pedig a fehérjék, szénhidrátok, zsírok és a különböző ásványi anyagok, vitaminok és rostok egyaránt lényegesek. A kutatásból adatai szerint az édesanyák nem ismerik hogy az említett tápanyagok, például az esszenciális zsírsavak, vagy az egyes vitaminok mely élelmiszerekben találhatóak. Az anyák nagy arányban jelölték meg fontos élelmiszerként a gyerekek étkezésében a tejet (65 százalék), a halat (66 százalék) a gyümölcsöket (99 százalék) és a zöldségeket (82 százalék), ugyanakkor az esszenciális zsírsavakat tartalmazó margarint csak 3 százalékuk tartja fontosnak és a teljes kiőrlési pékáruk és gabonaféléket is csak egyharmaduk tartotta lényegesnek.

Sok állati eredetű zsírt eszünk

Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az anyák a zsírokra vonatkozóan rendelkeznek a legkevesebb információval. A konkrét zsírforrásokra, a zsírok összetételére vagy a konkrét élelmiszerekre vonatkozó kérdéseknél a válaszadók többsége bizonytalan volt.

A kutatásban rákérdeztek az esszenciális zsírsavakra, mivel az agy és a retina különösen gazdag esszenciális zsírsavakban, így nagyon fontos, hogy a táplálkozásunkban is jelen legyenek ezek a tápanyagok. Mivel a szervezetünk nem képes őket előállítani a vitaminokhoz hasonlóan az előírások szerint naponta pótolnunk kell őket. Emiatt az energiabevitelünket tekintve az omega-3 zsírsavnak 5-8 százalékot, míg az omega-6 zsírsavnak 1-2 százalékot kell kitennie. Az omega zsírsavak legfontosabb forrásai a tengeri halak, a busa és a minőségi margarinok, azonban a válaszadók mindössze 35 százaléka mondta azt, hogy havonta többször fogyasztanak halat családjukkal, további 29 százalékuk havonta egyszer és további 29 százalékuk még ennél is ritkábban tesz halat a családi asztalra. A megkérdezettek 72 százaléka semmilyen formában nem pótolja a hiányzó esszenciális zsírokat, bár az omega zsírok fő forrásait, a növényi olajokat és margarinokat a megkérdezettek 75 százaléka fogyasztja rendszeresen, nem tudatosan teszik ezt.

A válaszadók étrendjében jelentős részt képviselnek a telített, azaz csökkentendő zsírokban gazdag sajt (82 százalék), vaj (34 százalék) és vajkrém (31 százalék), bár megjelennek a margarinok (75 százalék) és növényi olajak (64 százalék) is. Érdekes ehhez kapcsolódó adat, hogy bár a gyakorlatban sokan fogyasztanak margarint, a résztvevők 39 százaléka még mindig azt gondolja, hogy a vaj egészségesebb, mint a margarin, míg további 27 százalékuk szerint mindkettő egészséges, és csupán 25 százalék véli úgy, miszerint a margarin élettanilag kedvezőbb hatású, mint a vaj.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink