hirdetés
2022. augusztus. 10., szerda - Lörinc.
hirdetés

Dr. Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója a Medical Tribune-nek

Patikai tisztaságú készítményeket használunk nyomelempótlásra

A szívbetegek egy részénél rizikófaktorként megjelenik az elhízás és a diabetes. Őket le kell fogyasztani és egészséges étkezésre átállítani. Dr. Toldy-Schedel Emil, a Szent Ferenc Kórház főigazgatója nyilatkozott a Medical Tribune-nek.

Hogyan látja az energiapótlás fontosságát a kardiovaszkuláris rehabilitációban?

 

A kardiovaszkuláris (CV) rehabilitáció keretében többfajta beteget látunk el, hozzánk tartozik a szívműtét, TAVI, infarktus utáni rehabilitáció, a szívelégtelen betegek gyógyszereinek titrálása, a végstádiumú szívelégtelen betegek palliatív ellátása. A szívbetegek egy részénél rizikófaktorként megjelenik az elhízás és a diabetes. Őket le kell fogyasztani és egészséges étkezésre átállítani. Kevesebb, de a Covid utáni rehabilitációban nagy jelentőségű az intenzív osztályos kezelés és a senyvesztő betegség miatt lesoványodott beteg, illetve kifejezett cachexiával is találkozunk súlyos szívelégtelenségben. A tartósan lélegeztetett covidos beteg az izomtömegének akár 20−30%-át is elveszítheti. Ilyen esetekben megfelelő összetételű tápanyagot kell bevinni, szükség esetén intravénásan, illetve gyógytápszer formájában, dietetikus segítségével pontosan összeállított étrendi terv alapján, ami feltétlenül tartalmazza a szükséges multivitaminok és nyomelemek pótlását is. Minden nagyobb betegség után fontos a megfelelő összetételű és energiát adó táplálék, a bizonyítottan vagy feltételezetten hiányzó mikrotápanyagok bevitele az optimális gyógyuláshoz. Célorientáltan kell a beteget táplálni az egyéb betegségek figyelembevételével, ilyen lehet az új vagy súlyosbodott cukor-, vesebetegség, a nyelési zavar, az izomveszteség.

 

Milyen új kihívásokkal állítja szembe a kardiológiát a poszt-Covid tünetegyüttes?

 

Az első és talán legnagyobb kihívás volt, hogy ezt a betegséget eddig nem ismertük. Nagyon komplex tünetegyüttesről van szó. Egyrészt vannak a jellemző testi tünetek, amelyek a második hullámban mások voltak, mint a harmadikban. Gyakoriságuk függ attól, hogy milyen mélyen és mikor kérdezzük ki a beteget, de 20−80%-ban vannak jelen. Előfordulhat fulladás gyógyuló Covidban is, ez idővel folyamatosan javul. Az első és második hullámban megbetegedettek esetében roncstüdő, fibrotikus tüdő maradványtünete is lehet. Fennállhat köhögés, korán jelentkezhet pericarditis, pleuritis, amire ingerköhögés, szúró mellkasi fájdalom jellemző. A myocarditis kialakulása troponinvizsgálattal mutatható ki.

 

A poszt-Covid multiplex gyulladás a legváltozatosabb helyeken léphet fel. Szívelégtelenség alakulhat ki maga a vírusos betegség vagy myocarditis miatt, multifokális pitvari tachycardia, pitvarfibrilláció, szívelégtelenség esetén kamrai ectopiák, malignus ritmuszavar, kamrai fibrilláció és tachycardia jelentkezhet. Az AV-csomó gyulladása esetén lassú ritmuszavar, eszméletvesztés, syncope fordulhat elő. AV-csomó érintettsége esetén pacemakert, rosszindulatú ritmuszavar kivédésére defibrillátort kaphat a beteg. Felléphet még a vérnyomás-reguláció zavara vaso-vagalis folyamat révén. Jelentkezhetnek kis- és nagyízületi gyulladások, fájdalmak, izomgyengeség, pancreatitis miatti diabetes, veseelégtelenség, alvadási zavarok – trombózis, embolia (ezek miatt agresszívebben kell kezelni a pitvarfibrillációt, mert fokozott a stroke-rizikó), és előfordulhatnak még bőrtünetek, hajhullás, sicca szindrómák, szájszárazság is, tehát nagyon széles a paletta.

 

Fontosak a pszichés tünetek is, az alvászavar, tanulási nehézségek, feledékenység, demencia kialakulása vagy súlyosbodása. A legkésőbb kialakuló pszichés kórkép a poszttraumás stressz zavar (PTSD), 3-4 hónappal később is jelentkezhet, emellett ez tart a legtovább, és sajnos nehezen kezelhető. A sokszínű paletta szinte minden darabját ismertük külön, de így egyben nem. Először azt gondoltuk, hogy a betegek utókezelése a pulmonológiai rehabilitációra hárul majd, de később bekerült a képbe a kardiológiai rehabilitáció is. A mai álláspontunk szerint kardiológus, endokrinológus, diabetológus, pulmonológus, gasztroenterológus, dietetikus, gyógytornász, pszichológus, pszichiáter, sebész, fül-orr-gégész, kozmetológus, reumatológus együttműködésére van szükség a teljes és sikeres rehabilitációhoz, lehetőleg egy helyszínen, minél kevesebb orvos-beteg találkozással.

 

Nagy szerepet játszhatnak ebben a kardiológiai rehabilitációs központok, mivel itt a tervezett szívműtétek járvány miatti elmaradása miatt rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök és kapacitások. Mi is most tanuljuk ezeknek a betegeknek a gondozását, de már most világos, hogy jóval nagyobb odafigyelést kívánnak. 

 

Hogyan látja a koenzim-Q10 szerepét a kardiovaszkuláris rehabilitációban és a poszt-Covid kezelésében?

 

Bizonyos nyomelemek és mikrotápanyagok a kívánatosnál lényegesen kisebb mennyiségben fordulnak elő a senyvesztő betegségekben szenvedők szervezetében. A szívelégtelenség terápiás ajánlásaiba bizonyos anyagok bekerültek, sajnos azonban nincsenek nagyon új gyógyszerek, legalábbis olyanok, amivel áttörő eredményt tudnánk elérni. Egyre nő viszont ez a betegcsoport, mert sok beteget megmentünk, nem halnak meg például szívinfarktusban, hanem még hosszú évekig élnek utána. Bizonyított, hogy a koenzim-Q10 (CoQ10) pótlásával funkcionális változást tudunk elérni. A CoQ10 adása a normál szívelégtelenségre vonatkozó ajánlásban szerepel, és a poszt-Covid betegek kezelésében is indokolt az adása. Fontos lehet még a melatonin az alvászavar kezelésére, mivel sok esetben az alvás-ébrenlét ciklus rendellenessége áll a poszt-Covid alvászavar hátterében. Intézetünkben egyértelműen a patikai tisztaságú készítmények alkalmazását támogatjuk.

 

Milyen egyéb terápiás eszközök pl. ásványi anyagok, nyomelemek kapnak szerepet a CV prevencióban?

 

A legfontosabb lenne egyedileg meghatározni, mi hiányzik az illető beteg szervezetéből, hiszen hazánkban gyakori a minőségi éhezés. Felmerülhet relatív vagy abszolút magnéziumhiány, cinkhiány diabetesben, illetve fontos a D-vitamin pótlása Covid után és önmagában is. A hiányok kimutatása azonban sajnos jelenleg nem képezi a klinikai rutin részét, nem vizsgáljuk a prevenció keretében, sokszor még a Ca-, Mg-szintet sem. Vizsgálat hiányában patikai tisztaságú készítményekkel, a nemzetközi irodalomban megjelentek szerint igyekszünk pótolni a nyomelemeket.

Dr. Lipták Judit
a szerző cikkei

(forrás: Medical Tribune)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Az Omikron megérkezése óta tengernyi tudományos adat áll rendelkezésre amely a harmadik oltás felvételének kritikus fontosságát mutatja.