hirdetés
2024. március. 28., csütörtök - Gedeon, Johanna.
hirdetés

 

Pálinkás József kutatásról, lemondásról

Pálinkás Józsefet, aki szerint Palkovics teljes tévedésben van, mert az állam sehol a világon nem mondhatja meg, ki mit kutasson, az Index kérdezte.

Mikor érezte először igazán, hogy megrendült a pozíciója?

Úgy januártól. Palkovics László eljött hozzám, hogy úgy látja, szerepe lesz a kutatás-fejlesztésben és innovációban, úgyhogy felsőoktatási államtitkárként nem támogatja, hogy a megújított innovációs stratégiánkat a kormány elé vigyük. Abban az is szerepelt, hogy 2019-től jelentősen növelni kellene a magyar költségvetésből származó forrásokat, mert az EU-s források kifutnak, az újak még nem indulnak, hazai forrás nélkül nehéz lenne további programokat indítani. Ezt januárban egy négyoldalas levélben már megírtam a miniszterelnöknek, de erről már nem tárgyaltunk, ami szintén jelzett valamit.

Mit gondol, stratégiai, személyi vagy pénzügyi kérdések miatt kellett elsősorban távoznia?

A személyi volt a legfontosabb. Palkovics miniszter úr erősen ambicionálta, hogy ő vezesse ezt a területet, a két dudásról pedig ismert a mondás.

Kutatók is találgatják, ki az, aki ténylegesen döntési helyzetben van. Orbán Viktor mennyire követi figyelemmel a tudomány körüli ügyeket? Palkovics szabad kezet kapott a miniszterelnöktől?

Én úgy látom, a miniszterelnök szabad kezet adott a miniszter úrnak, a részletek kidolgozását rábízhatta. Nagyon szorosan nem is követi valószínűleg figyelemmel a területet, hiszen a januárban írott levelemre sem érkezett visszajelzés.

Idáig ön kvázi tudományos miniszter is volt, most az NKFI Hivatalt szétszedik, az MTA-val a kormánynak súlyos konfliktusa van. Gyengülnek ezek miatt a magyar tudományos-akadémiai szféra pozíciói?

Azt gondolom, hogy igen. A Magyar Tudományos Akadémia költségvetéséből kivették a kutatóintézeteket, pedig azoknak ő a fenntartója. Logikát ebben nehéz felfedezni, nem ismerjük a koncepciót, mi indokolja, hogy egy intézményrendszer költségvetése ne a fenntartónál legyen. De a kutatási témapályázatok, a felfedező kutatásokat támogató pályázatok, kiválósági programok költségvetése is átkerül a minisztériumba. Nem világos, hogyan vállalható így többéves kötelezettség ezekre a négyéves kutatási programokra. Vagy egy másik, hogy az NKFIH értékelő testületeihez hasonló research councilok elnökeinek európai szervezete elég erős lobbit jelent Európában, nagy nemzetközi bekötöttséggel, elismert kutatási háttérrel. Pillanatnyilag nagyon nehéz lenne megmondani, hogy ki fogja képviselni ebben Magyarországot, ki jeleníti meg a magyar tudomány érdekeit.

Olyan a világon sehol nincs, hogy a kutatók döntik el, hogy mit akarnak kutatni – állítja Palkovics László.

Ez teljes félreértés, ez egyszerűen nem így van. Az alapkutatásokban mindenütt a világon a kutatói közösség dönt arról, hogy mit kutatnak. Az állam kijelölhet olyan területeket, amelyek gazdasági vagy társadalmi szempontból fontosak, amelyekre több pénzt kíván adni, ahogyan ezt mi megtettük a hivatalban. Tematikus programokat indítottunk energetikai kutatásokra, a gyártás digitalizációjára, agrárinnovációra, a kiemelkedő halálozási kockázattal járó betegségek gyógyításának javítására, mint például a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek. Folytattuk az agykutatási programot, elindítottuk a kvantumtechnológiai programot, a mesterségesintelligencia-kutatások támogatását. Ezek a nemzeti kutatási programként is ismert, többéves, legtöbb esetben vállalatok és kutatóhelyek konzorciumában megvalósuló programok mintegy 80 milliárd forintot nyertek el az elmúlt három évben. Az a kutatóintézet, amelyik képes volt ilyeneket elnyerni, az virágzott, ami nem, annak embereket kellett elbocsátania. Ez egy versenyszféra, a kiválók kaphatnak támogatást, csak a piacinál hosszabb megtérülési idővel.

A teljes interjút az Index közli.

(forrás: Index)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés

Könyveink