Nem csak nőnapi a hajléktalan Csajos program

Aki nincs, nem volt abban az élethelyzetben, nehezen tudja elképzelni, milyen az, ha el kell dönteni: magára költ valaki, vagy befizeti a hajléktalanszállás díját. Ha arról kell felelősen határozni, hogy a gyógyszereit veszi-e meg, vagy a fedelet választja a feje fölé – akkor is, ha nincs ott egy talpalatnyi hely sem, ahol egyedül lehet, ahol férfiak előtt egy köntösben kell a zuhanyra várnia.

A rendszerváltozás óta sok minden változott a hajléktalanok ellátásában. Akkoriban még százezer körülire becsülték az ellátandók számát, tavaly viszont már azt hallhattuk Győri Pétertől, a hajléktalanok körében immár huszadik éve február 3-án felméréseket végző munkacsoport vezetőjétől, hogy szakértői becslés szerint egy téli napon legalább 14 ezer ember van hajléktalan helyzetben Magyarországon. Tízezren valamilyen hajléktalanszálláson, 4 ezren közterületen alszanak; közülük 4000 hajléktalan önállóan is képes lenne lakni lakhatási támogatással, 7000 pedig lakhatási és szociális támogatással.

A tavalyi mérés alapján készült szakértői vélemény szerint a hajléktalanok döntő többségének a jelenlegitől eltérő segítségre, lakhatási és szociális támogatásra lenne szüksége. Sokak számára azonban az is régebb óta nyilvánvaló, hogy a nők különösen kiszolgáltatottak az egyébként sem egyszerű helyzetű hajléktalanok között, akiknek még inkább csak becsülni lehet a számát.

Nemzet napszámosa - Cafeblog

A BMSZKI-ban 2018 tavaszán-nyarán több mint 300 nőt kérdeztek meg a hajléktalan emberek egyik legsérülékenyebb csoportjából, a közterületen és éjjeli menedékhelyen éjszakázó nők közül. A felmérésben arra jutottak, hogy az elsősorban a férfiak szükségleteinek, igényeinek megfelelően kialakított, de nőket is fogadó hajléktalanellátó intézményekben a nők gyakran nem érzik „otthonosan” magukat. Állandóan „résen kell lenniük” például, mert a férfiak gyakran úgy érzik, a pár nélkül érkező nő a nappali intézményben „szabad préda”.

Az eredményeket felhasználva indították el a Dózsa György úton a Csajok csajokkal programot, amelynek keretében ma már minden szerda délután csak nőket várnak az Origóc nappali melegedőbe, ahol a megszokott szolgáltatások mellett speciális, pályázati forrásból finanszírozottakat, és az önkéntes segítők (fodrászok, kozmetikusok, körmösök) által nyújtottakat is igénybe vehetik a betérők. Fehér Boróka és Tatár Babett munkatársak azt mondják, szükségük volna további egészségügyi dolgozók, például védőnők, orvosok önkéntes munkájára is, hogy ne csak beszélgethessenek a női szűrővizsgálatok, a fogamzásgátlás fontosságáról. Mivel női klienseik javarészt 40 év felettiek, a menopauza kérdésköre is szóba kerülhet. Van egy női szakmai műhelyük, pályázati pénzből tudnának is fogamzásgátló eszközöket vásárolni, jelenleg ebben a pilotban azonban ott tartanak, hogy még nem tudják, miként hozzák szóba e kényes kérdéseket a hajléktalan nőknek, akik közül többen korábban a felkínált masszőri segítséggel sem éltek, mert féltek az érintéstől...

Ma a BMSZKI-ben mintegy 3000 embert látnak el; egyharmaduk nő. A szociális munkások azt mondják, a náluk megforduló hajléktalan nők tapasztalatai szerint október 15., a közterületen élés büntetésének bevezetése óta a rendőrök és a polgárőrök általában humánusak, s jelentős változás, hogy a nappali melegedők már naponta 8 és 18 óra között nyitva tartanak, azaz a kliensek bármikor be tudnak menni, még ha zsúfoltak is az ellátóhelyek – van, ahol meleg ételhez juthatnak, van, ahol mosási-szárítási lehetőséget biztosítanak. Mesélték az asszonyok, hogy régebben, amikor hét végén nem volt nyitva a nappali melegedő, a nők inkább egész nap nem ittak, hogy ne kelljen pénzért menniük az illemhelyre. Mert a férfiak a pisilést könnyedén elintézhetik egy fánál, de egy nőnek mindez 300 forintjába kerül az aluljáróban, alkalmanként…

És a szállásnak is díja van. Az átmeneti szállás kétágyas szobában jó 15 ezer forint havonta, de a legolcsóbb is 3000, ami egy 8–16 fős szobában az emeletes ágy tetejét jelenti… Van ma már páros, vagy gyermekes szoba is, és a BMSZKI-ben akár egyágyas szoba is – a kis fülke 12 ezerbe kerül egy hónapra. Az éjjeli menedékhelyen elvben nem kell fizetni, de a fapadosok is pénzébe kerülnek a hajléktalannak, mert a szálló csak a matracot biztosítja, az ágyneműről a kliensnek kell(ene) gondoskodnia – hacsak nincs éppen ilyen adomány. Az utcán élés nem kerül pénzbe, viszont „fogyasztja az életerőt”.

A hajléktalanok közül sokan élnek foglalkoztatást helyettesítő támogatásból, öregségi nyugdíjból, de a legrosszabb jövedelmi viszonyaik azoknak vannak, aki gyűjtögetnek, kukáznak vagy koldulnak – mondják a szociális munkások, akik nem hallgatnak arról sem, hogy ma már nagyon sok hajléktalan dolgozik. A BMSZKI-ben is vannak álláskereső irodák. Mint mondják, ma alapvetően strukturális munkanélküliség van Magyarországon, így míg régebben alig lehetett a Dózsa György út 152-es lakcímkártyával elhelyezkedni, ma már nagyobb cégek is toboroznak a szállón – kérdés inkább az lehet, meddig tudnak a hajléktalanok egy-egy helyen megmaradni.

A tavalyi február 3-ai felmérés alapján a jelenlegi hajléktalanellátás mellett megfelelő lakhatási támogatásra, helyi mentális és szociális segítőhálózatra, az alkohol- vagy drogfüggőknek, a pszichiátriai betegeknek rehabilitációs szolgáltatásokra, az értelmileg akadályozott vagy testi fogyatékossággal élőknek támogató szolgáltatásokra, a krízishelyzetbe kerülőknek kríziskezelő központokra lenne szükségük. A tavalyi adatok szerint minden ötödik hajléktalan 20 ezer forintnál kevesebb, kétharmaduk 50 ezer forintnál kevesebb pénzből élt 2018 januárjában. Minden negyedik hajléktalan, a fiatalok közül minden harmadik éhezik. A megkérdezett hajléktalanok 43 százaléka súlyos, krónikus beteg. Minden negyedik hajléktalan, a hajléktalan nők közül minden második valamilyen lelki, pszichiátriai problémával küzd. Gondjaikon – átmenetileg – most egy adománygyűjtő kampánnyal is segíteni igyekszik a BMSZKI és a Budapest Bike Maffia Éljenek a csajok! címmel.