MOTESZ: nem a betegséget, hanem a beteget kell gyógyítanunk
Vezető hazai szakemberek az orvosszakmák közötti együttműködés fontosságára hívták fel a figyelmet a Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából.
Modern életmódunk mind gyakoribb következményei – a mozgáshiány, a stressz, a helytelen táplálkozás és az elhízás, amely önmagában is betegség – egyre több krónikus betegség kialakulásához vezetnek. A szív- és érrendszeri elváltozások önmagukban évente 1,7 millió életet követelnek Európában, hazánkban közel 3,5 millió honfitársunk szenved magas vérnyomástól, és egyre nagyobb kihívást jelent a cukorbetegség és a krónikus vesebetegség is. A Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódva szervezett interdiszciplináris fórumot a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ), ahol vezető hazai szakemberek arra hívták fel a figyelmet: a civilizációs betegségek komplex kezelése csakis az orvosi szakterületek összehangolt együttműködésével és a modern terápiás lehetőségek szélesebb körű bevezetésével valósítható meg.
Az idén éppen 200 éves Magyar Tudományos Akadémia adott otthont a MOTESZ szakmai fórumának, amely a hazai orvostudomány legkiválóbb képviselőit ültette egy asztalhoz, hogy közösen keressenek választ a civilizációs betegségek összetett problémáira. A szakemberek szerint az egészségügyi ellátásnak a különálló kórképek helyett a beteget, mint egészet kell kezelni, hiszen az olyan modern ’járványok”, mint a diabétesz, a magas vérnyomás, az elhízás vagy a krónikus vesebetegség, gyakran egyetlen, egymással szorosan összefüggő folyamat részei.
Az általunk szervezett fórum célja, hogy a különböző szakterületekközötti párbeszédet erősítse, és közös választ adjon a nagy rizikójú betegek korszerű, személyre szabott és eredményes ellátására. Bár tisztában vagyunk azzal, hogy egy szerv működése hatással van a többire is, az egyes kórképek mégis sokszor rendszerint önmagukban kerülnek kezelésre. Ezen mindenképp érdemes változtatni, és a beteget teljes egészében, holisztikus szemlélettel kell vizsgálni. Ehhez elengedhetetlen a társszakmák – így például a diabetológusok, nephrológusok, kardiológusok és a hipertónia szakellátás területén dolgozó szakemberek együttműködése – fogalmazott Páll Dénes, a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének elnöke.
Továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek követelik a legtöbb áldozatot
A krónikus, nem fertőző betegségek az Európai Unióban az összes betegségteher és egészségügyi kiadás közel 80%-át teszik ki, miközben a korai halálozás legfőbb okozói. Ezek között is kiemelt jelentőséggel bírnak a kardiovaszkuláris elváltozások, melyek évente 1,7 millió életet követelnek a kontinensen, és hazánkban is vezető haláloknak számítanak.
A szív- és érrendszeri betegségek továbbra is meghatározó szerepet játszanak a magyarok egészségi állapotának alakulásában, a magas vérnyomás például már a 30 és 79 év közötti felnőtt lakosság közel felét érinti. A betegek döntő többségénél több rizikótényező is egyszerre áll fenn, ami komplex megközelítést igényel mind a diagnózis, mind a kezelés terén – hangsúlyozta Járai Zoltán, a Magyar Hypertonia Társaság tiszteletbeli elnöke, a Magyar Kardiológusok Társaságának leendő elnöke.
A fórum előadói rámutattak: az időben történő diagnózis és a komplex rizikóbecslés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a veszélyeztetett betegek megfelelő terápiában részesüljenek – ehhez pedig elengedhetetlen az orvosi szakmák közötti együttműködés és a közös betegút-tervezés. A diagnosztikai eszközök fejlődése, a korszerű terápiák és a digitalizált adatkezelés új lehetőségeket kínálnak a korai felismerésre és a hosszú távú követésre.
Ki kell lépni az ördögi körből – korszerű terápiák is segítenek
Az egymással összefüggő civilizációs betegségek rohamos terjedésében közös nevező, hogy kialakulásukban döntő szerepet játszanak a helytelen életmódhoz kapcsolódó tényezők –a mozgáshiány, a stressz, a dohányzás és az egészségtelen táplálkozás,amelyek hosszú évtizedek alatt, gyakran tünetmentesen vezetik el a pácienst a krónikus állapotig. Az elhízás szintén meghatározó tényező, hiszen önmagában is krónikus betegség, amely mintegy 200 társbetegség – köztük a 2-es típusú diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint legalább 13 daganattípus – kialakulásához vezethet.
A magyar felnőtt lakosság körében több mint 5,5 millió ember él súlytöbblettel, amely messze nem csupán esztétikai kérdés – már a kis mértékű testtömeg-növekedés is növeli a diabétesz, a magas vérnyomás, a szívbetegségek és a vesekárosodás megjelenésének esélyét. Az egészségügyi szakemberek egyetértettek abban, hogy a testsúly-csökkentésre irányuló programok, a célzott életmódváltás és a betegedukáció hatékony eszközei lehetnek a spirálszerű egészségromlás megelőzésének.
A rendezvénynek különös aktualitást ad az a tény, hogy november 14-én van a Diabétesz Világnap.A cukorbetegség és az elhízás kezelésében ma már nemcsak a vércukorszint szabályozása a cél. Az új terápiás megközelítések a beteg egészét veszik figyelembe – például a szív- és érrendszeri kockázatokat, a mentális egészséget és az életminőséget. A modern készítmények képesek egyszerre több anyagcsere-folyamatot befolyásolni, támogatják a testsúlykontrollt és hozzájárulnak a kardiovaszkuláris rizikó mérsékléséhez is. Ezek, és a minden esetben nélkülözhetetlen életmódváltás, együtt kínálnak jobb esélyt arra, hogy megtörjük a civilizációs betegségek terjedésének ördögi körét – fogalmazott Lengyel Csaba, a Magyar Diabetes Társaság elnöke.
A szakemberek szerint ugyanakkor az egészségtudatosság növelése, az életmódprogramok elérhetővé tétele és a modern alapellátás szerepének megerősítése nélkül nem várható érdemi fordulat.
