Mozgásban vannak a hajléktalanok

Győri Péter, a Menhely Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: immár huszonegyedik alkalommal végezte el az országos hajléktalanadat-felvételt a Február Harmadika Munkacsoport, amelynek kérdéseire idén 8568 hajléktalan ember válaszolt. Emlékeztetett, 2018. október 15-én lépett hatályba a közterületen életvételszerű lakhatást jogellenessé nyilvánító rendelkezés; a felmérés során arra is keresték a választ, hogy ez milyen hatást gyakorolt az érintettekre. A felmérés szerint vidéken csökkent a közterületen élő hajléktalan emberek száma, Budapesten viszont enyhén növekedett.

Győri Péter elmondta, a törvényalkotók és az ellátók is azt feltételezték, hogy az éjjeli menedékhelyekre mennek majd a rászorulók. Ugyanakkor azt látni az adatok alapján, hogy október 15-e körül és azt követően egy ideig növekedett az éjjeli menedékhelyen alvók száma, viszont október végére "megtört" ez a folyamat, majd követte a hidegebbre forduló időjárás alakulását. Az előző évek ugyanezen időszakának adatait összehasonlítva azt látni, hogy tavaly jóval kevesebben vették igénybe az éjjeli menedékhelyeket, mint az azt megelőző három év októberében, közölte Győri Péter, hozzátéve, hogy számukra is meglepő volt a visszaesés.

A megkérdezettek közül 2226 ember aludt október 15-ét megelőzően közterületen. Közülük a fővárosi válaszadók negyven százaléka február 3-án is közterületen tartózkodott. Pécsen ez az arány 70, Miskolcon pedig 78 százalék volt. A többiek szállókon, elsősorban éjjeli menedékhelyek találtak helyet, mondta. A vidéki nagyvárosokban tapasztalható magas arányszám annak a következménye, hogy sokkal "szűkebb a kapacitás", mutatott rá Győri Péter.

A válaszokból azt is látni, hogy a korábban közterületen élők ötöde a büntetéstől való félelem hatására ment éjjeli menedékhelyre, a többiek nem a büntetés bevezetése, hanem más ok miatt vették igénybe ezt az ellátást. A felmérés szerint az október 15-e előtt közterületen élő válaszadók 37 százalékát figyelmeztették a tartózkodásuk miatt, 13 százalékuk emiatt nem is aludt közterületen, 21 százalékuk a figyelmeztetés ellenére közterületen maradt. A összes válaszadó öt százalékát figyelmeztették, és ezért vettek igénybe valamilyen szállást. A döntő többséget a szabályozás közvetlenül nem érintette, mivel kétharmaduk nem aludt közterületen.

Győri Péter azt mondta, "nem látszik hatékonynak", hogy jogszabály segítségével próbálják megszüntetni a közterületen való életvitelszerű tartózkodást. A jogszabály módosításának csekély gyakorlati hatása volt arra, hogy a közterületen élő hajléktalan emberek az ellátást igénybe vegyék. Pszichés hatása látszódik, ugyanis voltak, akik megijedtek és más közterületre mentek, vagy valahol meghúzták magukat, fűzte hozzá.

A felmérés szerint a megkérdezett hajléktalan emberek túlnyomó többsége, 79 százaléka szerint elsősorban lakhatásra és olyan munkára, bérre lenne szükség, amelyből meg is tudna élni. Győri Péter közölte, szakértői becslés szerint 2019 első hónapjaiban mintegy 15 ezer ember volt hajléktalan, 10-11 ezer szállón lakott, ötezer pedig közterületen élhetett. A korábbiakhoz hasonlóan a közterületen tartózkodó hajléktalan emberek kétharmada a vidéki városokban él. Az MTI kérdésére válaszolva elmondta, az elmúlt másfél évben jelentősen javultak a munkaerőpiaci viszonyok, s azt tapasztalják, hogy ez "rengeteg embert kisegített a hajléktalanságból". Aki munkaképes volt, azt felszívta a munkaerőpiac, és valamilyen lakhatást is talált. Ennek következtében az idősebbek, a tartósan betegek, a függőségben szenvedők aránya nőtt a hajléktalanok körében. Közülük sokakat ér abúzus a közterületeken, sokan gyakran éheznek, és nem jutnak számukra megfelelő ellátáshoz.

Aknai Zoltán, a Menhely Alapítvány igazgatója arról beszélt, hogy Budapesten a belvárosban nem növekedett a hajléktalan emberek száma. Megjegyezte azt is, hogy egyre inkább "alkalomszerűen találkoznak" hajléktalanokkal, mert "mozgásban vannak", ami nehezíti az ellátásukat.