hirdetés
2019. július. 20., szombat - Illés.
hirdetés

Mit kíván a magyar orvos?

Tekintettel a közérdekre, elvárásokat fogalmazott meg a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Területi Szervezeteinek Tanácsa az ágazat új vezetőinek.

hirdetés

Határozati javaslatot, ha úgy tetszik, megfontolandó ajánlásokat fogadott el a Magyar Orvosi Kamara (MOK) vezető testületeinek országos össz-értekezlete a hét végén. Tették mindezt egy új kormányzati ciklus elején, akkor, amikor új vezetők érkeztek az egészségügybe, s amikor tapasztalataik alapján reményét látják annak, hogy azok meg is valósulhatnak. A javaslatokról Éger István, a MOK elnöke számolt be egy keddi budapesti sajtótájékoztatón, ahol jelezte, a hatékony ellátáshoz való jog alkotmányos védelmét, megfelelő béremelés mellett a paraszolvencia tiltását, a közforrások növelését, a valódi konszolidációt, az egészségtan tantárgy bevezetését, a magán- és a közellátás viszonyának rendezését, a releváns ellenőrzést tartják az orvosok a legfontosabbnak.

A MOK elnöke leszögezte, hogy az előző időszakban sikeres tárgyalásokat folytattak stratégiai partnereikkel, a (bér)tárgyalások azonban nincsenek lezárva, azokat mindenképpen folytatni szükséges.  Javaslataik alapját az egy évvel ezelőtt elfogadott Deklaráció adja, amelyben már megfogalmazták, hogy az Alaptörvényben kellene rögzíteni: az egészségügyre legalább a GDP 6,5 százalékát kellene költenünk, amely számításai szerint mintegy 660 milliárd forint növekményt jelent – ennek kb. felét a bérekre, felét az intézményekre kellene fordítani. Mivel az Alaptörvény módosítása egyébként is napirenden van a parlamentben, remélik, hogy mód nyílik a hatékony egészségügyi ellátás alkotmányos védelmének deklarálására is.

Éger leszögezte: a gazdaság helyzete lehetőséget ad a kért ráfordítások megadására. Mint mondta, az elmúlt két évben megkezdett béremelés folytatása is szükséges annak a rég óta szorgalmazott és most egyhangúlag megszavazott ajánlásuk teljesítéséhez, amely szerint a paraszolvenciát ki kell vezetni a rendszerből és a továbbiakban szankcionálni szükséges, ez ugyanis súlyosan akadályozza a szakorvosképzést is. A hálapénz megszüntetését és tilalmát azonban lakossági tájékoztatási kampánnyal kell egybekötni, amelynek ugyancsak már az idén „neki kell látni”.

Hasonlóan fontos feladatnak látja az elnök az intézmények adósságának „utólagos kifizetgetése” helyett a tényleges konszolidációt, valamint a Nemzeti Alaptantervbe illesztett, felmenő rendszerű egészségtan oktatást, amit ugyancsak rég óta szorgalmaznak, de „eddig minden kormányról lepattant.” Mint mondta, „kegyelmi állapot állt elő”, hiszen nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező miniszter és oktatási államtitkár van a tárcánál, ráadásul a Nemzeti Alaptanterv elfogadása a küszöbön áll, s a MOK jelezte már, hogy mindezt kulcskérdésnek tartják.

Világos, áttekinthető szabályozással tisztáznák az állami és a magánellátás kapcsolódási pontjait is. Mint Éger István fogalmazott, „mostanában érdekes szirénhangok vannak”, mintha a magánellátás venné át a közellátás szerepét is – bíznak benne, hogy nem ez a kormány szándéka, s nem tartják járható útnak azt, hogy a magánellátásban kialakult szövődményeket majd az államiban hárítsák el.

Az elnök jelezte: „tíz éve nincsenek szakmai kollégiumaink, a feladatokra a mai konglomerátum nem alkalmas.” A MOK TESZT szerint „egyértelmű és korszerű szakmai protokollokra, az alapellátásban jól definiált hatásköri listára van szükség. Ehhez elkerülhetetlen a valódi jogokkal és felelősséggel felruházott szakmai kollégiumok újraalkotása csakúgy, mint a szakfelügyelet és a releváns ellenőrzésre alkalmas független tisztiorvosi rendszer helyreállítása.”

Az elnök szerint a megfogalmazottak közérdeket jelentenek, javaslataikat már el is juttatták Kásler Miklós miniszterhez és Rétvári Bence parlamenti államtitkárhoz. Kérdésekre válaszolva közölte, a tárca új vezetőjével, akit rég óta ismer, már találkozott, Nagy Anikó egészségügyért felelős államtitkárhoz még nem volt szerencséje, de az, hogy „az ágazat vezetését nagy tapasztalatú, egészségügyből érkező szakemberek veszik át, reményt ad – arra is, hogy könnyebb lesz közös nyelvet beszélni.” Kérdésünkre, hogy szabtak-e határidőket ajánlásaik megvalósításának, illetve mi történik, ha azok javaslatok maradnak, az elnök jelezte, nagy baj lenne, ha nem valósulna meg, még többen halnának meg. Egy négy éves ciklus legelején egy szervezetnek még nem illik nyomásgyakorlási lehetőségekről beszélni, mindenesetre „a ráfordítást már az idei esztendőtől biztosítani szükséges”.

Botrányt okozhatnak a törzskartonok
Hamarosan „botrányt fog okozni” a háziorvosi törzskartonok kitöltése – jelezte Éger István, aki szerint a kérdés nincs rendezve, a szabályozás „a kamara megkerülésével” született. A rendeletet nem lehet végrehajtani, mert ahhoz plusz időre és helyiségekre lenne szükség. A MOK elnöke szerint reális a HAOSZ korábbi javaslata, amelyet a MOK is felkarolt; eszerint a valódi valid adatbázist nem a törzskartonok, hanem az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) jelentheti. Mint vélekedett, az alapellátás részeként, de a közfinanszírozáson kívül eső foglalkozás-egészségügyi adatokat is integrálni kellene a rendszerbe – jogszabályi szinten is.
Köbli Anikó
a szerző cikkei

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink