hirdetés
2020. július. 10., péntek - Amália.
hirdetés

 

Titokzatos sejtek a köldökzsinórvérben

Mindannyian kimérák lennénk?

Mindannyian a sejtcserék révén genetikai többlettel rendelkező kimérák lennénk? – teszi fel a kérdést a Népszabadság, amely a köldökzsinórvérrel kapcsolatos kutatásokat vizsgálja.

hirdetés

Korábbi vizsgálatokból tudjuk, hogy a méhlepényen keresztül az anyából a magzatba, illetve a magzatból az anyába is átkerülhetnek sejtek, melyek aztán évtizedekig életben maradhatnak a bőrben, a májban, az agyban vagy a lépben. A jelenség magzati mikrokimérizmusként ismert. Nemrégiben kislányok köldökzsinórvérében idősebb fiútestvéreik sejtjeire bukkantak holland kutatók, és ebből arra következtetnek, hogy az anya és magzata közötti sejtvándorlás sokkal gyakoribb, mint korábban feltételezték. Mindannyian a sejtcserék révén genetikai többlettel rendelkező kimérák lennénk?

A jelenség vizsgálatához Miranda Dierselhuis és kollégái 23 újszülött kislány köldökzsinórvérét elemezték, akik közül többnek volt idősebb fiútestvére. Megvizsgálták azt is, hogy a vérmintákban találhatók-e a férfi Y-kromoszóma ellen irányuló immunsejtek. A Blood című szaklapban publikált eredmények szerint az idősebb fiútestvérrel rendelkező kislányok közül 12-ből 11-ben találtak ilyen immunsejteket, ami azt jelenti, hogy a korábbi terhesség során a fiúmagzatból az anyába került férfisejtek valahogy átjutottak a méhlepényen a lánymagzatba is. A legmeglepőbb felfedezés azonban az volt, hogy olyan újszülött kislány vérében is találtak férfisejteket, akinek nem volt fivére. Ezek a férfisejtek lehettek a nagybácsinak a nagymama terhessége alatt az édesanyába átkerült sejtjei, vagy egy, az anya előtt is ismeretlen korábbi, elvetélt fiútestvér sejtjei. A méhlepény tehát mégsem olyan áthatolhatatlan védőburok, mint amilyennek korábban gondolták. (...)

Christoph Bucher amerikai kutató már 2007-ben beszámolt arról, hogy a testvérek között végzett köldökzsinórvér eredetű őssejtek transzplantációja sikeresebb, ha a sejtek fiatalabb testvértől származnak. Ez arra utalhat, hogy bizonyos toleranciaszint már kialakult a donor (a szervet vagy sejtet adó) és a recipiens (a szervet vagy sejtet kapó) sejtjei között. Korábban úgy vélték, a köldökzsinórvér immunológiai szempontból „ártalmatlan”, most ezt a képet árnyalhatja némiképp Dierselhuisék vizsgálata. (...)

A teljes cikk

(forrás: NOL)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink