hirdetés
2019. június. 27., csütörtök - László.
hirdetés

Vénaátültetés immunszuppresszió nélkül

Egy 10 éves svéd kislány volt a világon az első olyan véna-recipiens, akinél a donor vénáját a recipiens saját őssejtjeivel összehozva alkották meg az új vénát.

A kislány betegségének lényege az volt, hogy vena portae-ja – az a véna, amely a belekből és a lépből a májba szállítja a vért – ismétlődően elzáródott, s ez erősen visszavette a gyermeket a növekedésben és csökkentette vitalitását. Mióta megkapta az új vénát, szinte kivirágzott.

„Jól érzi magát, és apja szerint bukfencezik, hosszú sétákra megy, és teljesen más gyerekké vált” – mondta dr. Suchitra Sumitran-Holgersson, a svéd Göteborgi Egyetem munkatársa.

Vénaátültetés immunszuppresszió nélkülDr. Sumitran-Holgersson és munkatársai, amint arról a Lancetben beszámoltak, egy halott ágyéki vénájából távolítottak el egy 9 cm-es szakaszt, amelynek azután erős detergensek alkalmazásával valamennyi sejtjét elpusztították és eltávolították, úgy, hogy a vénából csupán a fehérjeváz maradt meg. Ezután a kislány csonvelőjéből endotél- és simaizomsejteket vontak ki, amelyek számát – laboratóriumban tenyésztve őket – megsokszorozták. A következő lépés az volt, hogy a halottból eltávolított vénaszakasz fehérjevázának külső és belső felszínét bevonták ezekkel a sejtekkel. Az így kezelt vénát ültették be azután a kislányba.

Mivel a véna egyet sem tartalmazott a donor sejtjeiből, csupán a recipiens sejtjeiből állt, a kislány szervezete befogadta anélkül, hogy immunszuppresszív kezelést kellett volna alkalmazni.

Az ezen az elven alapuló első transzplantációt 2009-ben végezték el egy kolumbiai asszonynál – az ő esetében a légcsövet ültették be.

„Nagyon örülök, hogy az a módszer, amelyet a légcsőre dolgoztunk ki, a véna esetében is használható” – mondta dr. Anthony Hollander, az angliai Bristoli Egyetem munkatársa, aki egyik tagja volt annak a teamnek, amely a 2009-es eljárást végrehajtotta.

„Mindig úgy éreztem, hogy a módszer könnyen adaptálható a csöves szerkezetű testrészek regenerációjára.

Dr. Sumitran-Holgersson azt mondta, reméli, hogy a jövőben ki tudják próbálni ezt az eljárást állati donorok felhasználásával, amelyek vénájának vázát a páciens sejtjeivel borítanák be. Ha ez sikerülne, akkor gyakorlatilag végtelen mennyiségű véna állna rendelkezésre. Egy harmadik lehetőség az lehet, hogy szintetikus anyagokat használnak a véna vázaként; múlt évben egy kutatócsoportnak sikerült ezzel a módszerrel végrehajtani egy légcsőtranszplantációt.

Dr. Weisz Júlia
a szerző cikkei

(forrás: New Scientist, MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés