hirdetés
2019. november. 18., hétfő - Jenő.
hirdetés

 

Megnyúlt térszerkezetű enzimek a Charcot-Marie-Tooth betegség hátterében

Amerikai kutatóknak vélhetően sikerült felderíteniük a jelenleg gyógyíthatatlan és igen változatos formákban jelentkező Charcot-Marie-Tooth betegség hátterében álló jelenséget.

hirdetés

A The Scripps Research Institute (San Diego, USA) kutatócsoportja a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt cikkében arról számolt be, hogy megnyúlt térszerkezetű enzimek lehetnek a ritka neurológiai Charcot-Marie-Tooth betegség hátterében.

A teljes cikk az alábbi linken érhető el: David Blocquel et al, CMT disease severity correlates with mutation-induced open conformation of histidyl-tRNA synthetase, not aminoacylation loss, in patient cells, Proceedings of the National Academy of Sciences (2019).

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

A Charcot–Marie–Tooth (CMT) betegség olyan rendellenességek csoportja, amelyekben a motoros, illetve szenzoros perifériás idegek érintettek. A betegség eredménye izomgyengeség, izomsorvadás, valamint az érzékelés elvesztése. A betegség jelei először a láb disztális (törzstől távolabbi) részén, majd később a kézben jelentkeznek.

Az ideg axonjában (idegrostjában) vagy az axon körüli velőshüvelyben (mielin) előforduló rendellenességek miatt az ebben a betegségben szenvedő egyének idegsejtjei nem képesek az elektromos jelek megfelelő továbbítására. A perifériás ideg normálistól eltérő működéséért sajátos génmutációk a felelősek. A CMT betegséget autoszomális domináns, autoszomális recesszív vagy X-kromoszómához kötött módon lehet örökölni, ám csaknem 90 génmutáció hozható összefüggésbe az igen változatos megjelenési formájú betegséggel.

A Scripps Institute kutatócsoportja az aminoacil-tRNS szintetáz enzimek működését vizsgálta a betegségben, mint feltételezhető közös okot. Kimutatták, hogy a betegség által érintett aminoacil-tRNS szintetáz enzimek nem működnek úgy, mint az egészséges emberekben, tehát funkcióvesztésnek kellene bekövetkeznie, ami mérhetetlenül súlyosabb tüneteket okozna annál, mint amelyek a betegeknél megfigyelhetők. Ez úgy lehetséges, hogy a hibás enzimek a sejtekben más, egészséges enzimekkel működnek együtt, így a hiba erősen limitált lesz. A hiba oka, hogy az aminoacil-tRNS szintetáz enzimek térszerkezete eltér az egészséges enzimekétől: kompakt térszerkezet helyett a hibás enzim „megnyúlik”, így a fehérjeszintézis során nemkívánatos interakcióba lép más, közeli fehérjékkel, ez okozza a betegség tüneteit. A felfedezés számos új jövőbeli gyógymódot és kutatási irányt vethet fel a jelenleg gyógyíthatatlan betegség terápiájával kapcsolatosan.

(forrás: MedicalOnline)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés

Könyveink